Erkel Ferenc: Bánk bán

Vannak különleges színmûvek, operák, melyek a nemzet emlékezetének mindig megújuló örök darabjai. A klasszikusok, amelyeknek rendre színre kell kerülniük, hol csak kötelességtudatból, hol politikai célzattal, vagy azért, mert néha reprezentálni kell magunkat a világ elõtt. Kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk?

Olyan szellemi szigetek ezek, melyeken ismerős alakok élnek időtlenül egy szellemi hazában. Nem véletlen tehát a felfokozott figyelem az új évad e terveit olvasván, hiszen mindannyiunkban él egy örök Ádám, egy szerelmes Csongor, egy hősies Bánk.

Vidnyánszky Attila rendezéseinek sorában is mindig kivételes helyet foglaltak el a magyar klasszikusok. Legutóbbi Nemzeti színházbéli Bánk bán-rendezése keltett nagy feltűnést a közönség soraiban és szakmai berkekben is. Az új évadban a Csokonai Színházban színre kerülő Erkel-opera felfogható úgy is, mint Katona József drámájának nagyszabású zenés újragondolása egy következetesen építkező rendező kézjegyeivel. Mégis többnek ígérkezik ez a mostani vállalkozás, mint csak egy újabb szellemi kalandnak, hiszen műfajtörténeti jelentőségű lehet az a tény, hogy a darab alkotói visszanyúlnak az eredeti, Egressy-féle librettóhoz, és a többször átdolgozott zenei anyag kezelésében is visszatérnek Erkel partitúrájához. A sokszor kritizált prozódiai buktatók mögött megcsillan az ismét aktuálissá vált mondanivaló és az a drámai többlet, amit - hiszen micsoda nagyságokra emlékszünk - csak korunk Bánk bánja hordozhat. Simándi József alakítására nemzedékek emlékeznek, talán még azok is, akik soha sem láthatták már élőben, de időközben megszületett az a hang - Kiss B. Attiláé - akit ma hitelesnek érzünk ebben a szerepben. A vele készített operafilm is elindult már a kultuszképződés útján. A mostani adaptáció - a színház megújult intendatúrájának köszönhetően - egészen friss, új tehetségeket vonultat fel a többi szerepben is. Feltétlenül meg kell említeni Alexandr Belozubnak, a darab tervezőjének nevét is, akinek munkái már nem ismeretlenek a debreceni közönség előtt, és akinek operai terei nemcsak itthon, de külföldön is nagy meglepetést keltettek a Vidnyánszky-rendezésekben.

A debreceni Bánk bán először - még a nyáron - Gyulán és Budapesten volt látható, s visszatérvén a cívisvárosba, már magával hozta azokat a plusz energiákat, amelyeket az országos megmérettetés jelent.

A Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Színház közös bemutatója
BÁNK BÁN
- Opera három felvonásban -
Vezényel: KOCSÁR BALÁZS

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara
 
BÁNK BÁN, Magyarország nagyura: Kiss B. Atilla
MELINDA, a felesége: Rácz Rita
OTTÓ, Berchtold herceg fia, Gertrud öccse: Potyók Dániel
TIBORC, paraszt: Wagner Lajos
PETÚR BÁN, Bihari főispán: Bátki Fazekas Zoltán
GERTRUD, királyné: Bódi Marianna
BIBERACH, kalandor lovag: Cseh Antal
II. ENDRE, magyar király: Geiger Lajos
EGY KIRÁLYI TISZT: Böjte Sándor
SOMA, Bánk és Melinda gyermeke: Tulipán Márton
 
Táncosok:
Bodó Dániel
Buka Helga
Endi András
Homonna Nóra
Nagy Ágnes
Nagy Viktória
Steuer Tibor
Szotkó Georgina
Trenyisán Ádám
Vámosi Gergely

 
Díszlet, jelmez: Alexandr Belozub
Karigazgató: Pálinkás Péter
Korrepetitor: Kunsági István, Sörös Cecília, Nagy Máté, Gyülvészi Péter
Koreográfus: Katona Gábor
Dramaturg: Szász Zsolt
Súgó: Gesztelyi Nagy Edit
Ügyelő: Ury Tibor
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla

Rendező: Vidnyánszky Attila

Bemutató a Csokonai Színházban: 2008. szeptember 19.

További előadások szeptemberben:
2008. szeptember 25., 18.00 h
2008. szeptember 27., 18.00 h

Fotók: Kiss Zoltán
Forrás:
Csokonai Színház, Debrecen