Előadóművészeti törvénytervezet

Dr. Hiller István oktatásügyi és kulturális miniszter a Magyar Dráma Napján átadta az elkészült elõadómûvészeti törvénytervezet a szakma képviselõinek. Szeptember 28-ig van lehetõség arrra, hogy a végleges változat elõtt véleményeket, javaslatokat tegyenek az érintettek. A hozzászólásokat a MASZK Titkárságára várják e-mailen, vagy faxon 413-6787. 

2008. évi ..... törvény

az előadóművészeti szervezetek működéséről, támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól

A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadóművészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény a globalizáció és a tömegkultúra hatásaival szemben védi a magyarországi előadóművészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését.
A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadóművészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadóművészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadóművészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím
A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy:
elősegítse az előadóművészeti élet szabadságának megvalósulását,
hozzájáruljon a művészeti kulturális kifejezések sokszínűségének kiteljesedéséhez,
elősegítse az állampolgárok, különösen a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez,
ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadóművészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe,
elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ide értve a határon túli előadóművészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását, és ezzel is gyarapítsa a nemzet kulturális vagyonát és örökségét,
ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel ellátatlan területek kulturális felzárkózását, lehetőséget biztosítva a társadalmi leszakadás, valamint a szegregáció csökkentésére,
elősegítse a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását.
(2) Ezen célok megvalósítása érdekében:
meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának szabályait,
megállapítja az előadóművészeti szervezetekre vonatkozó hatósági és egyéb állami feladatokat,
megállapítja az előadóművészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat, valamint
támogatja a színház-, tánc- és zeneművészet hazai és nemzetközi mobilitását, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, és magyar alkotások külföldi megjelenését.
2. Cím
A törvény hatálya

2. § E törvény hatálya kiterjed az előadóművészeti szervezetekre, azok fenntartóira, az előadóművészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra valamint az előadóművészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.
3. Cím
A törvény alapelvei

3. § (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadóművészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi és kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együttesen: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadóművészeti tevékenység feltételeit, továbbá támogatja az egyéb, az előadóművészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadóművészeti szervezetek törekvéseit.
(2) A helyi önkormányzatok a (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadóművészeti szervezet fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés) valósíthatják meg.

II. FEJEZET

AZ ELŐADÓMŰVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS JOGKÖRÖK
1. Cím
A miniszter

4. § A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadóművészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat.
E körben a miniszter feladatai különösen:
Előkészíti az előadóművészeti területet érintő jogalkotás során a szabályozás tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az előadóművészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket.
Az e törvényben és a költségvetési törvényben előírtak szerint végzi az előadóművészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat.
Gyakorolja a központi költségvetési szervként működő előadóművészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az állam tulajdonosi részesedésével működő előadóművészeti nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együttesen: állam által fenntartott előadóművészeti szervezet) feladat-ellátását.
Legfeljebb öt évre szóló, többször megújítható közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert - nem állami tulajdonú - előadóművészeti szervezettel.
Kialakítja szakmai véleményét az I.-III. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek, valamint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, melyet a döntéshozatal során ismertetni kell.
Működteti az Előadóművészeti Tanácsot.
2. Cím
Az Előadóművészeti Tanács

5. §. (1) Az Előadóművészeti Tanács (a továbbiakban: EMT) döntés-előkészítő és javaslattevő feladatot ellátó testület.
(2) Az EMT feladata különösen
a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésére javaslatot tesz az előadóművészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,
figyelemmel kíséri és véleményezi az előadóművészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadóművészeti szervezetek támogatási rendszerére és ha szükséges, javaslatot tesz a felülvizsgálatra,
az előző költségvetési év teljesítési adatainak ismeretében véleményt nyilvánít a központi költségvetési hozzájárulás keretösszege felosztásának arányait illetően,
az előadóművészeti szervezet munkáltató vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során - az érintett szakmai kollégium javaslata alapján - tagokat delegál a szakmai bizottságba,
előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pontja szerinti szerződés megkötéséről,
szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § e) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,
tevékenységéről kétévente jelentést tesz a miniszternek.
(3) Az EMT 18 tagú. A tagok mandátumának időtartama öt év, amelynél rövidebb időszakot a küldő szervezetek határozhatnak meg.
Tagjai:
az érintett előadóművészeti ágak (színház, független színház, tánc, zene) jelentős számú tagsággal rendelkező művészeti szakmai szervezetei által delegált 2-2, összesen 8 fő,
az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 1-1, összesen 2 fő,
az előadóművészeti szervezetet fenntartók (tulajdonosok) országos érdekképviseleti szervezetei által delegált összesen 2 fő és a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, és
az egyes előadóművészeti ágak elismert művészei és művészeti szakemberei közül a miniszter által felkért 2 fő,
az előadóművészeti felsőoktatási intézmények képviseletében 1 fő,
az államháztartásért felelős miniszter képviseletében 1 fő,
a miniszter képviseletében 1 fő.
(4) Az EMT ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli előadóművészeti szervezetek képviselői.
(5) Az EMT három állandó szakmai kollégiumot hoz létre a színház-, a tánc-, illetve a zeneművészet területét érintő, különösen a (2) bekezdésben felsorolt kérdések vizsgálatára, állásfoglalások és javaslatok kialakítására.
(6) Az EMT maga állapítja meg működésének rendjét (ügyrendjét).
(7) Az EMT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.
3. Cím
Az előadóművészeti iroda

6.§ (1) Az előadóművészeti iroda ellátja az előadóművészeti szervezetek működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadóművészeti szervezetekről nyilvántartást vezet,
a nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja,
igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 39. pontja szerinti támogatási igazolást,
előadóművészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,
ellátja az EMT működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az iroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

III. FEJEZET

AZ ELŐADÓMŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS
BESOROLÁSA

7. § (1) Az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő, költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadóművészeti szervezetekről az előadóművészeti iroda nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a támogatást igénylő szervezet nevét, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát továbbá a besorolási kategóriáját (11-12.§). Ezen adatok nyilvánosak, és az előadóművészeti iroda honlapján hozzáférhetőek.
(3) Külön jogszabály a jelen szakasz alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - személyes adatok körébe nem tartozó- adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.
8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás kérelemre indul. A kérelmet az előadóművészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtja be.
(2) A nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást a kérelmező - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadóművészeti irodának a változástól (annak ismertté válásától) számított 15 napon belül.
(3) Ha az adatváltozás következtében a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kell az előadóművészeti szervezetet besorolni, az előadóművészeti iroda hivatalból indít eljárást.
(4) Az (2) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az előadóművészeti iroda a támogatást igénylővel szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.
9. § A nyilvántartásból törölni kell az előadóművészeti szervezetet, ha
ezt a fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője kéri,
az előadóművészeti szervezet jogutód nélkül megszűnik,
a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át nem részesült a IV. fejezetben meghatározott egyetlen támogatásból sem.
10. § (1) Az előadóművészeti iroda a törvényben meghatározott adatok közlése, illetőleg igazolása esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi és - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kategóriákba sorolja.
(2) Az előadóművészeti szervezet besorolása a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg, azt követően évente a tárgyévet megelőző év március 31. napjáig a külön jogszabály szerinti besorolási adatlapon teljesített adatszolgáltatás alapján történik.
(3) A határidő elmulasztása esetén az iroda a következő évre vonatkozóan nem sorolja be az előadóművészeti szervezetet.
(4) Nem kell besorolni az állam által fenntartott, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadóművészeti szervezeteket.
11. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 180 előadást tart, és amennyiben
társulat közreműködésével bemutatókat hoz létre, a megtartott előadások legalább 50%-a a színház saját előadása,vagy
produkciós színház, évente legalább egy bemutató előadást tart, vagy
befogadó színház, az általa játszott előadások több, mint 50 %-a nem saját előadása.
(2) A II. kategóriába kell besorolni azt a balett- vagy táncegyüttest, befogadó színházat, amely évente legalább 50 tánc- és mozgásművészeti előadást tart.
(3) A III. kategóriába kell besorolni azt a szabadtéri színházat, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi színházat, amely évente legalább 20 színházi előadást tart, amelyből legalább egy új bemutató.
(4) Az I-III. kategóriákba való besorolás feltétele, hogy az előadóművészeti szervezet
a) önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési hozzájárulás igénybevételének időtartama alatt érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és
b) vezetőjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.
(5) A IV. kategóriába kell besorolni azokat a magánszínházakat, amelyek legalább 2 éve működnek és nem felelnek meg az I-III. kategóriába sorolás feltételeinek.
12. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a szimfonikus zenekart, kamaraszimfonikus zenekart, kamarazenekart (a továbbiakban együttesen: zenekarok), amely évente legalább 50, és azt az énekkart, amely évente legalább 40 előadást tart és a tárgyévet megelőző évben teljesítette a miniszter által külön jogszabályban meghatározott fizető nézőszámot.
(2) A besorolás feltétele, hogy az előadóművészeti szervezet
önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési hozzájárulás igénybevételének időtartama alatt hatályos közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik,
az alaptevékenysége ellátásához szükséges, a szakmai normáknak megfelelő létszámban működik,
tagjainak legalább 80 %-a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező zene- vagy énekművész,
rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel,
vezetőjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.
(3) A II. kategóriába kell besorolni azokat a zenekarokat és énekkarokat, melyek legalább 2 éve működnek, és a (2) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek nem felelnek meg.
13. § Közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló szerződés, amely az állam vagy önkormányzat és a közszolgáltatást végző előadóművészeti szervezet kapcsolatát szabályozza, tartalmazza a teljesítendő előadás- vagy hangversenyszámot, a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, helyét, a teljesítésért járó díjazást.

IV. FEJEZET

AZ ELŐADÓMŰVÉSZET TÁMOGATÁSA
1. Cím
A támogatási rendszer alapjai

14. § (1) E fejezet szerinti központi költségvetési hozzájárulást a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadóművészeti szervezetek fenntartói, ennek hiányában az előadóművészeti szervezetek kaphatnak. A támogatás feltétele - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előadóművészeti iroda által történő nyilvántartásba vétel.
(2) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadóművészeti szervezet is részesülhet.
(3) A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. Az elszámolható költségek körébe olyan költségek tartoznak, amelyek a kulturális támogatási célok megvalósítása során felmerült, igazoltan erre a célra fordított költségek.
(4) A központi költségvetési hozzájárulásra vonatkozó adatok, valamint a külön jogszabályban meghatározott adatok - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, az előadóművészeti iroda honlapján bárki számára hozzáférhetőek.
(5) A besorolást megalapozó változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az előadóművészeti iroda a támogatást igénylőt kizárja a tárgyévet követő évi , e törvény szerinti központi költségvetési hozzájárulásokból.
2. Cím
A besorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési hozzájárulásának mértéke és igénybevételének feltételei

15. § (1) Az I. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési hozzájárulás illeti meg.
(2) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott, a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos.
(3) A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a fenntartó döntése szerint részesülnek, ha az előírt feltételeknek a fenntartó több színháza is megfelel.
(4) Az egyes színházakat megillető, a költségvetési törvényben megállapított művészeti ösztönző részhozzájárulást a tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma arányában kell kiszámítani. Az opera-, operai igényű klasszikus operett-, a balett-, a tánc-, a gyermek-, továbbá a stúdióelőadások, valamint a bábszínházak nézői esetében a fizető nézők számát a költségvetési törvényben meghatározott súlyozással kell figyelembe venni.
(5) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás és a művészeti ösztönző részhozzájárulás összegét a költségvetési törvény a színházakat, bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi önkormányzatra lebontva határozza meg.
16. § A II. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttes, illetve befogadó színház fenntartóját központi költségvetési hozzájárulásként a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos hozzájárulás illeti meg, melynek mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
17. § (1) A III. és IV. kategóriába sorolt színházak támogatása pályázati úton történik. Az elosztásról a miniszter - az általa felkért szakmai kuratórium javaslata alapján- dönt.
(2) A IV. kategóriába sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig a kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
18. § Ha az I. és II. kategóriába sorolt előadóművészeti szervezet fenntartója a tárgyévet megelőző évi beszámolójában csökkentette a vállalt fenntartói támogatás előirányzatát, a tárgyévben az I. kategóriába sorolt előadóművészeti szervezet esetén a fenntartói ösztönző részhozzájárulás, a II. kategóriába sorolt előadóművészeti szervezet esetén a központi költségvetési hozzájárulás arányosan csökken. A fenntartó a csökkentésről szóló döntés meghozatalától számított 15 napon belül köteles tájékoztatni az előadóművészeti irodát. Ennek elmulasztása esetén a 19. § szerinti miniszteri rendeletben foglaltak az irányadók.
19. § A központi költségvetési hozzájárulás, ideértve a fenntartói és a művészeti ösztönző részhozzájárulás elosztásának és folyósításának, az igénybejelentés és a pályázatok benyújtásának és elbírálásának, a megítélt támogatások folyósításának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
20. § (1) A központi költségvetési hozzájárulás felhasználása abban az esetben tekinthető megfelelőnek, amennyiben zenés színpadi mű előadását a színház a műfajnak és a szakmai szokásoknak megfelelő létszámú zenekar (énekkar, tánckar) bevonásával valósítja meg.
(2) Ha az előadóművészeti szervezet az opera, vagy operai igényű klasszikus operett előadás során a zenekart (énekkart) hangfelvétellel helyettesíti, akkor az előadás esetében nem alkalmazható a 15.§ (4) bekezdése második mondatában meghatározott számítási mód.
3. Cím
A besorolt zenekarok és énekkarok központi költségvetési hozzájárulása igénybevételének feltételei

21. § (1) Az I. kategóriába besorolt zenekar és énekkar fenntartóját a zenekar és énekkar létszáma, a fenntartói támogatás, a hangversenyek és hangfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma és a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján külön a zenekarokra és külön az énekkarokra a költségvetési törvényben megállapított arányú központi költségvetési hozzájárulás illeti meg. Az igénybevételi eljárás és a hozzájárulás felosztásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A II. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok támogatásáról pályázat alapján a miniszter - az általa felkért szakmai kuratórium javaslata alapján - dönt.
(3) A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig a kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
(4) Ha az I. kategóriába besorolt előadóművészeti szervezet fenntartója a költségvetési év során csökkenti a vállalt fenntartói támogatást, a központi költségvetési hozzájárulás is arányosan csökken. A fenntartó a csökkentésről szóló döntéséről annak meghozatalától számított 15 napon belül köteles tájékoztatni az előadóművészeti irodát. A tájékoztatás elmulasztása esetén a csökkentésről szóló döntés időpontjától a csökkentés mértékével arányos központi költségvetési hozzájárulást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben kell visszafizetni.
4. Cím

A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből nyújtható kiemelt támogatások

22. § A miniszter -a fenti támogatásokon kívül- az általa felügyelt költségvetési fejezet előirányzatának terhére pályázatot ír ki elsősorban:
gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,
színházi nevelési programok támogatására,
új magyar, illetve hazai kisebbségi nyelvű színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar drámák új bemutató keretében történő bemutatására,
előadások tájolására,
a határon túli magyar előadóművészeti szervezetek támogatására,
külföldi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon, szakmai fórumokon való részvételre,
szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására.
5. Cím
A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás

23. § A helyi önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a következő év június 30-ig kell elszámolni.
24. § (1) A 23. §-ban foglaltakon túlmenően a támogatásban részesült előadóművészeti szervezet fenntartója (amennyiben több előadóművészeti szervezetet tart fenn, szervezetenként), ennek hiányában az előadóművészeti szervezet képviselője a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig az előadóművészeti iroda részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.
(2) A központi költségvetési szervként vagy az állam tulajdonosi részesedésével működő gazdálkodó szervezetként működő, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadóművészeti szervezetek a fenntartójuk felé megtett beszámolót kötelesek az irodának is megküldeni.
(3) A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévő támogatás felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor.
(4) A beszámolóban foglaltak - a személyes adatok kivételével - közérdekű adatok.
(5) Az előadóművészeti iroda a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az EMT tagjainak.
(6) A beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
5. Cím
A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai

25.§ (1) A költségvetési törvény meghatározza az I-IV. kategóriába besorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek és az I-II. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.
(2) Az előadóművészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a IV. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya a színházak, balett- és táncegyüttesek központi költségvetési hozzájárulás keretösszegének legalább 10 %-a.
(3) A költségvetési tervezés során a tárgyévet megelőző év március 31-ig szolgáltatott adatok szerinti besorolást kell figyelembe venni.
(4) A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetben kell biztosítani:
a) az I. - III. kategóriába sorolt színházak, balett- és táncegyüttesek fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési hozzájárulás keretösszegét, valamint
b) az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési hozzájárulás keretösszegét.
(5) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:
a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- és táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok finanszírozását,
a minisztériummal az e törvény 4. § d) pontja szerint szerződést kötő előadóművészeti szervezet támogatását,
a IV. kategóriába sorolt színházak támogatási előirányzatát,
d) a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatási előirányzatát,
e) az e törvény 22. §-a alapján kiírandó pályázati támogatási előirányzatot,
f) az előadóművészeti iroda működéséhez szükséges előirányzatot.

V. FEJEZET

AZ ELŐADÓMŰVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI
1. Cím
A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok

26. § (1) Az előadóművészeti szervezetekben - a munkáltató személyétől függően- a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, vagy (a továbbiakban: Mt.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A művészi és művészeti munkaköröket külön jogszabály határozza meg.
27. § A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a művészi munkakörök betöltése esetében kivételesen mentesítheti
a) határozott időre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedő művészi teljesítmény nyújtására alkalmas,
b) véglegesen azt, aki művészi teljesítményére tekintettel a Kjt. 63.§-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik.
28. § A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre.
29.§ (1) A határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg.
(2) A határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetében a végkielégítésre a Kjt. szabályai az irányadók.
30. § (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű foglalkoztatási jogviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.
(2) Művészi és művészeti munkakör betöltésére irányuló határozott idejű közalkalmazotti jogviszony - figyelemmel az Mt. 79.§ (5) bekezdésére - a felek megállapodása alapján más esetben is létesíthető.
(3) Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén a munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó ajánlatát vagy a továbbfoglalkoztatásra irányuló nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évében március 1-jéig írásban közli a foglalkoztatottal.
(4) A munkáltató ajánlatára a foglalkoztatott április 30 -ig írásban nyilatkozik.
(5) Ha a munkáltató elmulasztja a (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
31. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára munkaszerződésben vagy ennek hiányában a 32.§ (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 50 %-a mértékéig a következő évadban nem tud művészi feladatot biztosítani, különösen az előadóművészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával, vagy a munkáltató működésével összefüggő egyéb ok miatt.
(2) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a felmentésről, illetőleg a felmondásról szóló döntéséről a foglalkoztatottat legkésőbb március 1-jéig előzetesen tájékoztatja.
(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a foglalkoztatottat - kollektív szerződésnek a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál töltött legalább
a) tíz év után négyhavi,
b) tizenöt év után nyolc havi,
c) húsz év után tizenkét havi
átlagkeresetének megfelelő végkielégítés-kiegészítés illeti meg.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a foglalkoztatott az Mt. vagy a Kjt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését követően közölhető.
(5) A munkáltató az Mt. 89.§ (3) bekezdésére, illetve a Kjt. 30.§ (1) c) pontjára hivatkozva, a határozatlan idejű jogviszonyt minőségi csere, illetve tartós szakmai alkalmatlanság jogcímen megszüntetheti.
32. § (1) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének számítása a munkahelyén elrendelt munkavégzés ideje, a rendelkezésre állás ideje és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges idő alapján történik.
(2) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az előkészítő és befejező tevékenységek) szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.
(3) Az évadonként kötelező előadásszám - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) színművész esetében száz előadás,
b) magántáncos esetében hatvan előadás;
c) magánénekes esetében ötven előadás;
d) segédszínész esetében százhetven előadás,
e) csoportos szereplő esetében évadonként száznyolcvan előadás.
(4) A felek az (3) bekezdésnél 25 %-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.
(5) A (3) bekezdésben nem említett művészi és művészeti munkakörök esetében a kollektív szerződés, annak hiánya esetén a munkaszerződés állapítja meg a kötelező előadásszám felső határát.
(6) A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából előadás esetében annyi munkaórát kell elszámolni, amennyi az előadás és az azt megszakító szünetek összessége. Színpadi próba esetében - ha kollektív szerződés másként nem rendelkezik - egy próba négy munkaórát jelent, az egyéb próbák időtartamát a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg. Ha a próba a munkáltató utasítása alapján négy óránál hosszabb ideig tart, a negyedik óra után megkezdett óránként másfél munkaórát kell elszámolni, a főpróbahét kivételével, amikor a próba és a főpróba időtartama öt óra lehet. A fizető közönség előtt zajló főpróbát egy előadásnak kell számítani. A munkahelyen elrendelt munkavégzés időtartamába be kell számítani a próbához, illetve előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartamot.
(7) A munkahelyen kívüli felkészülési időt akkor lehet elszámolni, ha erről a munkaszerződésben megállapodtak. Ebben az esetben a felkészüléshez szükséges időként munkanaponként átlagosan két óra számolható el.
(8) Rendelkezésre állási időként a munkáltató által ténylegesen elrendelt időtartam számolható el.
33. § Amennyiben a rendező, koreográfus, dramaturg, lektor, díszlet-, jelmeztervező, festő, szobrász, bábtervező, szcenikus, világítástervező, zenei vezető, rendező-asszisztens, koreográfus-asszisztens, díszlet - jelmeztervező-asszisztens munkakörben foglalkoztatott a munkaidejét munkaszerződése alapján maga osztja be, számára rendkívüli munkavégzés címén díjazás nem jár.
34. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtilthatja.
35. § Az állam által fenntartott, valamint az I-III. kategóriába sorolt színháznál, illetve I. kategóriába sorolt zenekarnál, énekkarnál munkaviszony keretében foglalkoztatottak személyi alapbére nem lehet kevesebb azon fizetési osztály fokozatához tartozó illetménynél, amelybe az azonos feladatot ellátó, azonos időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező és a besorolásnak megfelelő végzettségű közalkalmazottat kell besorolni. Az időtartam tekintetében a munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt együttesen kell figyelembe venni.
36. § (1) A magántáncos, és a tánckari tag munkakörben foglalkoztatott a közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött idő alapján kétévenként eggyel magasabb, a Kjt. szerinti fizetési fokozatba lép.
(2) A magasabb fizetési fokozat elérésével a kétéves várakozási idő újra kezdődik.
37.§ (1) A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív szerződés vagy munkaszerződés alapján - külön díjazást, illetve illetménykiegészítést (fellépti díj) kaphat.
(2) A nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség előtt történő színpadi szereplésért közreműködési díj illeti meg. A közreműködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív szerződés, annak hiányában a munkáltató állapítja meg. A közreműködési díj a Kjt. pótlékalap 5% - 50 %-ának megfelelő összeg lehet.
(3) A munkáltató ügyeletet rendelhet el az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.
(4) A (2) - (3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.
(5) A nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb ötszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
38. § (1) A munkáltató az Mt. 134.§ (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során, nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését veszélyeztetné.
(2) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt művészi és művészeti munkakört betöltő foglalkoztatottnak.

Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a tánckari tag munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályok

39. § A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai meghallgatás, melynek részletes szabályairól kollektív szerződés, annak hiányában a munkáltató rendelkezik.
40. § (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma - legfeljebb háromhavi munkaidőkeret figyelembe vételével - legfeljebb harminckét szolgálat, az évi szolgálatok száma legfeljebb háromszáznyolc szolgálat. Egy szolgálat időtartama három, színpadi próba esetében négy munkaóra.
(2) Az énekkari tag havi szolgálatszáma - legfeljebb háromhavi munkaidőkeret figyelembe vételével-legfeljebb huszonnyolc szolgálat, az évi szolgálatok száma legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat. Egy szolgálat időtartama három, színpadi próba esetében négy munkaóra.
(3) A tánckari tag havi szolgálatszáma - legfeljebb háromhavi munkaidőkeret figyelembe vételével-legfeljebb huszonnyolc szolgálat, az évi szolgálatok száma legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat. Egy szolgálat időtartama színpadi próba esetében négy munkaóra, egyéb próbák időtartamát a kollektív szerződés, annak hiányában a munkáltató állapítja.
(4) Munkaszerződésben az (1)-(3) bekezdésben meghatározottnál legfeljebb 25 %-kal alacsonyabb szolgálatszámot is meg lehet határozni.
(5) Amennyiben az énekkari vagy tánckari tag foglalkoztatója zenés színpadi művek előadásával foglalkozó színház a felek megállapodása a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20%-kal magasabb szolgálatszámot állapíthat meg.
(6) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Amennyiben a próba időtartama rövidebb, mint két munkaóra, akkor fél szolgálatot kell elszámolni.
(7) A szolgálatot követően elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként további másfél munkaórát kell elszámolni.
2. Cím
A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok

41. § (1) Költségvetési szervként működő előadóművészeti szervezetnél a munkáltató vezetőjével (a továbbiakban: vezető) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezető állású foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni.
(2) A vezető feladatainak ellátására pályázatot kell kiírni.
(3) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzétenni. A közzététel napjának a minisztérium honlapján való megjelenést kell tekinteni.
(4) A szakmai munka folytonossága érdekében a pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább hat hónappal a határozott idejű jogviszony megszűnése előtt hirdeti meg. A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap lehet.
(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, az előadóművészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartónak - ha rendelkezik ezzel- az előadóművészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással kapcsolatos koncepcióját. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, valamint arról, hogy a pályázatban foglaltak megvalósításáról szóló beszámoltatás milyen módon történik.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázati felhívás elkészítésében való közreműködésre és a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:
- az Előadóművészeti Tanács érintett szakmai kollégiuma négy, továbbá
- a miniszter egy,
- az előadóművészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának vagy üzemi tanácsának egy,
- a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá
- a munkáltatói jogkör gyakorlójának két delegáltja.
(7) A szakmai bizottság a pályázatokat értékeli és támogatott pályázatnak azt minősíti, amely a pályázatok véleményezésén jelenlevő bizottsági tagok többségének támogató szavazatát megkapta. A szakmai bizottság több pályázatot is minősíthet támogatottnak. A szakmai bizottság üléséről, és a szavazás eredményéről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyet nyilvános meghallgatás során ismertetni kell a döntéshozóval, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(8) A pályázatokat, a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálni.
(9) A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján - a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül dönt.
(10) Amennyiben a pályázat eredménytelen, úgy legkésőbb az eredménytelenségről szóló döntéstől számított harminc napon belül újra ki kell írni a pályázatot.
(11) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a korábbi vezető, vagy annak helyettese határozott időre, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig megbízható a vezetői feladatok ellátásával.
(12) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.
42. § (1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség. Az előadóművészeti szervezetben megfelelő végzettséggel rendelkező gazdasági vezetőt kell foglalkoztatni, ha a vezető nem rendelkezik főiskolai, vagy egyetemi szintű vezetési szervezési vagy pénzügyi-gazdasági végzettséggel.
(2) Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadóművészeti szervezetnél a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben eltöltött idő.
(3) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a szakmai gyakorlati idő követelménye alól vagy a meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzése követelménye alól felmentést adhat.
(4) A vezető a fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a munkaszerződés megkötéséig köteles megszüntetni vagy a vezetői munkakör betöltésének időtartama alatt szüneteltetni.
43. § (1) A munkaviszony öt évre jön létre, február 1-jével kezdődik és január 31-vel végződik. Ha a munkaviszony megszűnésére eltérő időpontban kerül sor, a következő munkaviszony kezdete ettől eltérő időpont is lehet.
(2) A vezető munkakörének betöltésénél megfelelően alkalmazni kell az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 191. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól - indokolt esetben - a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.
44. § A miniszter a pályázati eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlójától tájékoztatást kérhet.
45. § A 41-44. § szabályait alkalmazni kell a Gt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezetek esetén is.
3. Cím
A produkciós szerződés

46. § (1) Produkciós szerződés a nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezet és művészi tevékenységet folytató magánszemély között, kizárólag meghatározott művészeti produkcióban történő személyes közreműködésre köthető.
(2) A produkciós szerződés alapján a megbízott művészeti tevékenység folytatására, a megbízó díjazás megfizetésére kötelezett.
(3) A produkciós szerződést írásba kell foglalni.
(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a produkciós szerződésre az ellátandó művészi tevékenység jellegétől függően a Ptk. megbízási vagy vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
47. § (1) A művész megbízott köteles művészi adottságainak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal tevékenységet folytatni, a szerződésben meghatározott előadásokon és próbákon közreműködni.
(2) A megbízott a szerződés megkötése előtt köteles a megbízót tájékoztatni arról, hogy más foglalkoztatóval, megbízóval kötött szerződés alapján, milyen időtartamban és rendszerességgel, milyen művészi feladatot lát el.
48. § (1) A megbízó köteles a megbízott számára felajánlani az Ekho tv. szabályai alkalmazásának lehetőségét, illetve - a megbízott erre vonatkozó nyilatkozata alapján - az Ekho tv. szerint eljárni.
(2) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a megbízó a tevékenység időbeosztásáról rendelkezhet, akkor a megbízónak a művészeti tevékenység időbeli beosztását a tárgyhót megelőzően legalább harminc nappal írásban közölni kell.
49. § Produkciós szerződés csak egy adott produkcióban meghatározott művészi feladat ellátására köthető.
4. Cím
Az önálló tevékenységet folytató előadóművész jövedelempótló járadéka

50. § (1) Jövedelempótló előadóművészi járadék (a továbbiakban: előadóművészi járadék) illeti meg azt a magánszemélyt, aki a külön jogszabályban meghatározott szervezetnél kérelmezte nyilvántartásba vételét, és okirattal igazolja azt,
hogy a tárgyévet megelőző évben önálló tevékenységet folytató előadóművészként legalább ötven előadáson, vagy legalább száz felvételi napon audiovizuális (így különösen film, televíziós mű) alkotás(ok)ban vagy hangfelvétel(ek) rögzítésében (együtt: felvétel) vagy előadáson és felvételen összesen legalább nyolcvan alkalommal közreműködött az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3.§-ának (3) bekezdésében felsorolt előadóművész foglalkozású személyként megbízási, felhasználási vagy produkciós szerződéssel, az e törvény alapján nyilvántartásban vett előadóművészeti szervezet(ek)nél, továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény alapján közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő szervezetnél, valamint a mozgóképről szóló törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény alapján támogatásban részesülő pályázónál foglalkoztatták,
az előadóművészi tevékenység folytatása alatt előadóművészi járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,
a tárgyévet megelőző évben bevétele nem haladta meg a hárommillió forintot,
adószámmal rendelkezik.
(2) Nem illeti meg előadóművészi járadék azt a magánszemélyt, aki a tárgyévet megelőző évben kilencven napot meghaladóan
a)  egyéni vállalkozó volt, vagy
b)  gazdasági társaság tagjaként tevékenykedett, illetve
c)  az adózás rendjéről szóló törvény szerint munkaviszonyban állt, vagy
d)  saját jogú nyugdíjas vagy betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
51. § (1) Az előadóművészi járadék összegét az előadóművészi járulék alapját képező bevétel összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a tárgyévet megelőző naptári éven belül az előadóművésznek azt a jövedelmét kell figyelembe venni, amely után előadóművészi járulékot fizetett. Az előadóművészi járulék befizetéséről az 50. § (1) bekezdésben meghatározott szervezet, valamint az előadóművészi járadék alapját képező naptári év bevételéről az állami adóhatóság igazolást állít ki.
(2) Az előadóművészi járadék kiszámításának alapja az (1) bekezdésben meghatározott bevétel havi átlaga.
(3) Az előadóművészi járadék egy napra eső összege a (2) bekezdésben meghatározott előadóművészi járadék alap harmincad része.
(4) Az előadóművészi járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj - az előadóművészi járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 90 %-ával. Az előadóművészi járadék havi összegének felső határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosa.
(5) Az előadóművészi járadék kifizetéséhez szükséges forrást az előadóművészek járulékfizetése és az azt kiegészítő állami költségvetési hozzájárulás biztosítja, melynek mértékét - a tárgyévet megelőző év befizetéseit is figyelembe véve - a költségvetési törvény határozza meg.
52. § (1) Az előadóművészi járadék igénybevételének minimális időtartama harminc nap. Az előadóművészi járadék folyósításának időtartama naptári évenként legfeljebb kilencven nap.
(2) Az előadóművészi járadék folyósításának kezdő napja a tárgyév április 1-je, illetve az előadóművésznek az 50. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél történő igénybejelentését követő tizedik naptári nap.
(3) Ha az előadóművész a járadék folyósításának a számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező előadóművészi tevékenység idejét a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.
53. § Az önálló tevékenységet folytató előadóművész abban az időszakban nem jogosult jövedelempótló járadékra, amikor
a) kereső tevékenységet folytat, és jövedelme a tárgyhónapban meghaladja a tárgyév első napján érvényes legkisebb munkabér összegét, vagy
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján táppénzben, GYES-ben, vagy
c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján folyósított vállalkozói járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, továbbá a kereset-kiegészítésben és keresetpótló juttatásban részesül.
54.§ A befizetendő járulék mértéke az önálló tevékenységet folytató művész havi bevételének 4%-a.
55. § (1) Az előadóművészi járadék folyósításának megszüntetésére az Flt. 28. §-ban foglaltakat, szüneteltetésére a 29. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az előadóművészi járadékban részesülő személyt megillető jogok és kötelezettségek tekintetében az Flt. munkanélküli ellátásban részesülő személyre vonatkozó rendelkezéseit, a előadóművészi járadék visszafizetése tekintetében az Flt. 37.§-ban és 38. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell e fejezet szabályainak figyelembevételével. A előadóművészi járadékkal kapcsolatos államigazgatási ügyekben az Flt. VIII. fejezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az előadóművészi járulék befizetésének, egyéni számlavezetésének, nyilvántartásának, és a járadék kifizetésének, a kifizetés és pénzkezelés ellenőrzésének, a költségviselés rendjét a miniszter állapítja meg.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések

56. § E törvény alkalmazásában:
bábszínház: báb- és gyermekelődásokat bemutató, alaptevékenysége szerint elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynak játszó, saját játszóhellyel rendelkező színház,
balett- vagy táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadóművészeti szervezet,
befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház,
bemutató: az előadóművészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, koreográfust, díszlet- és jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak,
előadás: prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, fizető közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,
hangverseny: zeneművek személyes előadóművészi teljesítménnyel, fizető közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,
előadóművészeti szervezet: az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, kamarakórus, amely alaptevékenységeként előadóművészeti tevékenységet lát el,
énekkar: oratorikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadóművészeti szervezet,
évad: az előadóművészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő időegysége, a szabadtéri színházak kivételével az augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak,
fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az előadóművészeti szervezet felett felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol,
fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési hozzájárulás,
főpróba: a bemutatót megelőzően, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott összpróba,
főpróbahét: a bemutatót megelőző egy hét, melynek során főpróbák és egyéb próbák szolgálják a bemutató művészi céljainak optimális megvalósítását,
játszóhely: színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész, vagy szabadtéri színpad,
kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadóművészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő,
kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadóművészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő,
kortárs magyar dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotása,
kortárs magyar zenemű: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása,
létszám: a kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar és énekkar esetében a tárgyévet megelőző két évben előadott zenekari, illetve énekkari művekben fellépő főfoglalkozású zene, illetve énekművészek átlagos száma, újonnan alakult előadóművészeti szervezetek esetében a tárgyévet megelőző év átlagos száma,
magánszínház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház, balett- vagy táncegyüttes,
nemzeti és etnikai kisebbségi színház: az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház,
operai igényű klasszikus operett: legalább 40 fős szimfonikus zenekar, énekkar, táncosok és magánénekesek közreműködését igénylő zenés darab,
önálló tevékenységet folytató előadóművész: az a természetes személy, aki művészi tevékenységét jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el,
produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját előadásait játszó színház,
saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre, vagy előadásszámra a színház rendelkezik, és az előadás a színház által szerződtetett alkotó - és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,
stúdióelőadás: a száz főnél kisebb befogadóképességű játszóhelyen tartott előadás,
szabadtéri színház: állandó - jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő - játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30-ig) játszó színház,
szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadóművészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 56 fő,
színház: prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadóművészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, magánszínházat, szabadtéri színházat, nemzeti és etnikai kisebbségi színházat,
színházi nevelési program: legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevői közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz,
színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik, jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba közvetlen célja: az alkotás színpadi körülmények között történő előadásának valamennyi művészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és összehangolása,
társulat: művészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadóművészeti szervezethez,
zenés színpadi mű: az opera, az operai igényű klasszikus operett, az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék.

Hatálybalépés

57.§ Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

58. § (1) A 2010. évre járó központi költségvetési hozzájárulások megállapíthatósága érdekében e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül kezdeményezhető a törvény h