Tömöry Márta: A talizmán

Gülajimról szóló történet, mely cseh közlésben a Karakalpakok eposzaként aposztrofálódik, és nyomtatásban legelõször 1940-ben jelent meg, különleges helyet foglal el a közép-ázsiai kultúrkörbõl ismert hasonló típusú szövegek sorában. Drámai értelemben a Gülajim mindkét nembeli beavatástörténet, mely a kamaszok elsõ találkozásától a házasságig terjedõ pszicho-szexuális érés stációit tematizálja szimbolikus formában.

A fiatalok szívét szeretnénk megcélozni a tündérszép Gülajim és a hős Ariszlán történetével. Ez egy kettős beavatási történet arról, hogyan talál egymásra az örök Lány és a Fiú. Mindez egy különös keleti mese keretében, mely elég egzotikus és elég távoli ahhoz, hogy példázat tudjon lenni a nézőnek; ráadásul több életutat is felmutat párhuzamosan a mese szövedéke. A többiek elvétik valahol, az ő útjuk csak egy másik szinten folytatódhat − egy másik életben. Csak Gülajim és Ariszlán kettőse jut el a beteljesedéshez.
Eredettörténet is e mese, mitikus ködből közelítünk a saját lelkünkhöz, valahonnan a magyarok vándorlási útjának elejéről. A rendezés mindentudó mesélő bábok és élők összmunkája segítségével kívánja bemutatni a történetet, egy filozófus és egy gyermek kíváncsiságával: lám milyen is az ember. És mert bábok a hősök − védtelenebbnek, esendőbbnek is tűnnek nálunk, hát drukkolunk nekik, 9-től 90 évesig − a kiskamasztól a vén kamaszig - mindenki, aki képes szerelmes lenni Valakibe, egy álomba, a szülőföldjébe.

És mert a történet évszázadokat ível át, sok elfeledett szín, illat, költészet és bölcsesség sugárzik belőle − ehhez verseket, gesztusokat, táncokat, énekeket, különös hangokat és hangszereket veszünk igénybe − de leginkább a teremtő rögtönző elemi játékosságot szeretnénk felszabadítani a játszókban s nézőkben egyaránt.

Tömöry Márta: A talizmán
- Zenés játék élőkkel és bábokkal -

Gülájm: Újhelyi Kinga
1. Mesélő /Mastan Kempir: Fehérváry Lilla
Ariszlán: Kiss Gergely Máté
Altinaj: Drága Diána
Zsurintaz-Kulimszaj: Vranyecz Artúr
Nadir Sah- Szurtajs Kán: Kristán Attila
2. Mesélő: Varga József
Allajar Bej: Nagy László
 
Kórus, bábmozgatók, táncosok:
Szőke Norbert
 Szanyi Sarolta
 Jéger Dorottya
 Drága Diána
 Edelényi Vivien
 Kókai Tamás
 Cservenka Ferenc
Zenész: Nagy Szilárd
 
Ügyelő: Sárkány Gyula
Súgó: Nánási Andrea
Asszisztens: Laczó Zsuzsa
Scenikusok: Molnár Tamás/Molnár Gábor
Zeneszerző és koreográfus: Fehérváry Lilla

Rendező, díszlet-jelmez, bábok: Szász Zsolt

Bemutató: 2008. november 4.


Plakát: Józsa Sándor

Fotó: Máthé András
Forrás:
Csokonai Színház, Debrecen