dunaPart

Magyarországon a kilencvenes években rendeztek utoljára olyan elõadómûvészeti eseményt, amelynek célja a hazai alkotók nemzetközi megismertetése volt. A nemzetközi kulturális kooperáció elkötelezett kezdeményezõiként a Trafó - Kortárs Mûvészetek Háza és a Krétakör ezért hiánypótló céllal szervez átfogó és reprezentatív bemutatót 2008. november 13-17. között a mai magyar független színház- és táncélet alkotóinak munkáiból.

A válogatás az intézményrendszeren kívül működő művészek és társulatok legfrissebb produkcióinak megismertetésére irányul. Az eseményen koncentráltan lesznek láthatók azok a friss magyar előadóművészeti produktumok, amelyek jó eséllyel léphetnek be a nemzetközi kulturális piacra. A meghívott külföldi menedzserek és intézményvezetők a négy nap alatt átfogó képet kapnak a független előadóművészeti szcénáról, és kapcsolatokat építhetnek az előadókkal, társulatokkal.

A Trafó és a Krétakör személyes kapcsolatait és külföldön szerzett többéves tapasztalatait veti latba a társulatok sikeréért. A két szervező szakmai tanácsadó testület javaslatai alapján a műfaji és földrajzi keretek szélesítésével a lehető leggazdagabb programot igyekezett összeállítani. Négy nap alatt mintegy 25 alkotást láthatunk elsősorban a színház és a tánc területéről, de számos határátlépő kísérlettel is találkozhatunk. Vidéki és határontúli magyar társulatok is fellépnek, így valóban rendkívüli áttekintést nyerhet, aki erre a hosszú hétvégére Budapestre látogat. Csütörtök délutántól vasárnap éjjelig sűrű program várja az érdeklődőket, 17-ére pedig az újjáalakuló Krétakör műhelymunkáját tekinthetik meg az érdeklődő résztvevők.

Miközben világszerte bejáratott, több évtizedre visszatekintő hagyománya van a nemzeti platformoknak, Magyarország lemaradása e téren jelentős. A dialógus hiánya megfosztja a hazai művészeket az európai kulturális piacba történő integrálódás esélyétől, a külföldi megjelenés lehetősége esetleges marad, tudatos export-előkészítő munka hiányában külső források pedig csak elenyésző mértékben járulnak hozzá a hazai előadóművészeti kezdeményezések működtetéséhez, miközben a kortárs magyar kultúra külföldi elismertsége sem tükrözi a benne rejlő értékeket.

Az egyes csoportok és az egész terület fejlődése szempontjából is létfontosságú elősegíteni a művészek integrációját az európai- és világpiacra, s ehhez a személyes találkozón keresztül vezet a legrövidebb út. A meghívott vendégeink a rendezvény révén érzékeny és aktuális lenyomatát kapják a mai magyar társadalmi és előadóművészeti állapotoknak, és olyan helyi partnerekre lelhetnek, akikkel érdemes és lehetséges együttműködni.
A dunaPart klubban, az Akkuban délelőttönként szakmai megbeszéléseket szervezünk, esténként pedig különleges zenei élmények mellett nyílik alkalom találkozni a bemutatott produkciók alkotóival. November 13-án az ünnepélyes megnyitó után a meghívott vendégek zártkörű előadáson megtekinthetik Frenák Pál legújabb koreográfiáját, az InTimE-ot.

Támogató: Oktatási és Kulturális Minisztérium


PROGRAM:

November 13, csütörtök
19h Trafó: Frenák Pál Társulat: InTimE / tánc
21h MU Színház: Gold Bea: Tanulmány a koreografológiáról / tánc
                         Virág Melinda: Altrea Pars / tánc
                         Réti Anna: Lélek pulóver nélkül / tánc
21h Merlin Színház: Nézőpont: Love and money / színház

November 14., péntek
15h Bárka Színház: Mundruczó Kornél: Frankenstein-terv / színház
18h Merlin Színház: Kompánia: Othello kommentárok / színház
19h Trafó: TranzDanz: Bankett / tánc
19.15 Merlin Színház: Hólyagcirkusz: Jelizaveta Bam / színház
20.30 Közép-Európa Táncszínház: Gergye Krisztián: T.E.S.T. (1.) / tánc
21h MU Színház: Urbán András: Brecht - The Hardcore Machine / színház
22h Sanyi és Aranka Színház: Ladányi Andrea: BL / tánc

November 15., szombat
15h Trafó: Baltazár Színház: Picasso: A világ teremtése / színház
16h Gödör Klub: Élőkép Társulat: Végtelen / performansz, installáció
16.30 Artus - Goda Gábor Társulat: Sztélé
18h Merlin Színház: Kamara Savaria: CzukorShow / színház
18h MU Színház: Tünet Együttes: Alibi / tánc
20h Trafó: Tánc Showcase

November 16., vasárnap
15h SzFE: HoppArt: K.mama / színház
15h Merlin Színház: Finita La Commedia: Emberkönyv / tánc
18.30 Szkéné: Pintér Béla és Társulata: Gyévuska / színház
20h Trafó: Fortedanse: Kalevala / fizikai színház
20.30 MU Színház: Természetes Vészek Kollektíva: Pre-Action / vizuális fizikai színház installáció
22h Sirály: TÁP Színház: Fisherman's Friends / színház

November 17., hétfő
14h Krétakör bázis: Krétakör: Szabadulóművészet - műhelybemutató

 
 

 
INTERJÚ
Gáspár Mátéval, a Krétakör igazgatójával és Szabó Györggyel, a Trafó igazgatójával
a dunaPart Kortárs Magyar Előadóművészeti Platformról

- Miért van szükség ma kortárs előadóművészeti platformra Magyarországon?

Gáspár Máté: Tapasztalataim szerint világszerte csekély a magyar színházi és táncélet ismertsége. Mindössze néhány alkotónak, társulatnak sikerült olyan rangot kivívnia magának, amelynek köszönhetően huzamosan jelen tud lenni a nemzetközi szintéren. Márpedig ez a művészi fejlődésnek és a biztonságos működésnek egyaránt alapfeltétele. Az integrációs folyamatot valahol be kell indítani, szükség van egy kezdőlökésre. Ennek szántuk a dunaPartot, ahol külföldi szakemberek népes csoportja átfogó képet kaphat a független szcéna helyzetéről, felfedezéseket tehet és új kapcsolatokat kezdhet el kiépíteni.

Szabó György: A művészet bölcsőjéről van szó. Itt születik a művész és formálja meg jól felismerhető nyelvezetét.


- Hogyan zajlott az előadók, társulatok kiválasztása a platformra?

Gáspár Máté: Széleskörű szakmai konzultáció során állt össze a lista a potenciális előadásokról. Beszéltünk kritikusokkal, dramaturgokkal, kurátorokkal, és figyelembe vettük az elmúlt időszak fesztiválválogatóinak véleményét. Azután mindenkit megkerestünk, s objektív szempontok alapján szűkítettük a kört (pl. az adott időszakban valaki nem volt képes kitűzni a produkciót). Hosszas vita után úgy döntöttünk, hogy szubjektív szelekciós szempontokat nem érvényesítünk, inkább vállaljuk, hogy kicsit hosszabb és zsúfoltabb lesz a program, melyben végül 25 alkotó/társulat mutatkozik be.


- Évente kb. hány kortárs magyar produkció tud bemutatkozni külföldön?

Gáspár Máté: Erre a színházi évkönyv megfelelő fejezete tud pontos számot adni. Mindenesetre a magyar színházi élet nem szerves része az európai körforgásnak, még ha a szabályt erősítő kivételek híre el is fedi a helyzetet. A dunaParttal arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a helyzetben változás csak akkor várható, ha tudatos export-előkészítő munka indul a területen (más művészeti ágak mintájára).

Szabó György: Jelenlétünk szervezetlen, mivel kialakított állami politika nincs mögötte. Jelentős vendégjáték nagyon kevés van. Mégis azt kell mondanom, a külföldi megjelenések száma nem jelentéktelen és legalább 12 társulat valamilyen rendszerességgel képviseli hazánkat külföldön.

- Milyen a kortárs magyar előadóművészet ismertsége és megítélése külföldön?

Gáspár Máté: Sajnos kevés a húzónév, s egy-egy ilyen beéréséhez (feltűnő indulás mellett) gyakran 3-5 évre is szükség van. Tapasztalható, hogy az egyik siker maga után húzza a másikat, így a Krétakör karrierje sokat köszönhet a Katonának, míg a Pintér Béla társulat iránti fokozódó érdeklődés sem független Schilling társulatának pályafutásától. Ezért is fontos egységesen megmutatkozni, hogy a külföldiek a magyarok közül egymáshoz képest válogassanak, s így valaki(k) mindenképpen lehetőséghez jussanak kinti fesztiválokon.

Szabó György: Attól tartok, eléggé minimális. A hazai export nagyon szervezetlen, és hiányzik a szakmai háttér. Amerikában, ahol ugyan nincs minisztérium, jobb a helyzet, nem beszélve Romániáról, ahol ez egy új terület, de mégis sokkal jobban jelen van a kulturális piacokon, mint mi. Lemaradásunk e téren rohamosan növekszik. Ez gond, mert a lemaradás fajlagos költsége egyre nő. Lásd magyar labdarúgás.


- Milyen műfajú és jellegű előadásra van most igény a kortárs előadóművészeti piacon, vagyis elsősorban kik rúgnak labdába külföldön a magyarok közül?

Gáspár Máté: A nemzetközi trendek és antitrendek nem különösebben kedveznek a független magyar társulatoknak. A dunaPartos találkozás azért is fontos, hogy az elvárásokkal közvetlenül is szembesüljenek. A közvetlenség, a kreatív térhasználat, az összművészeti megközelítés, az erős színészi jelenlét vagy a magas színvonalú társulati munka elsődleges kritériumok. Természetesen valamennyi színház és fesztivál különböző és egyéni szempontok alapján válogat; egy a közös bennük: színvonalas produkciókat keresnek. Tehát elvileg mindenki előtt nyitva áll az út, hogy a színpadon, majd a tárgyalások során meggyőzze a külföldi partnert, hogy éppen őrá lenne szüksége.

Szabó György: Erre egy egyszerű adatgyűjtéssel lehet rálátni. Az eredetiség, igényesség és személyesség biztosan fontos. A hagyományainkra építő új kezdeményezések több unikumot tartogatnak, mint a tisztán esztétizáló, újszerű törekvések, mert ezekhez nem építettük ki a szükséges hátteret. Ezen háttér nélkül nincs előrelépés.


- Hány külföldi résztvevő jelentkezett a platformra, és milyen intézményektől, fesztiváloktól?

Gáspár Máté: Célkitűzésünk 50-100 vendég volt, és két héttel a rendezvény előtt már átléptük az alsó küszöböt. Egy első alkalommal, "önszorgalomból" megszervezett eseménynél, tekintetbe véve a bemutatott szféra relatív ismeretlenségét ez jó eredmény. Az utolsó pillanatig dolgozunk, s bízom benne, hogy elérjük az optimális 60-80-as számot. Ám a mennyiségnél fontosabb a minőség, az hogy sok, valóban jelentős, döntéshozó helyzetben lévő csúcsmenedzser jön Budapestre. Így vendégünk lesz többek között Loughlin Deegan (Dublin Theatre Festival), Boo Froebel (Lincoln Center Festival), Magda Gruzinska (Cracow Theatrical Reminiscences), Anja Dirks (Theaterformen), Frie Leysen (Theater der Welt 2010), Samme Raeymaekers (December Dance / Concertgebouw Brugge) Gundega Laivina (New Theatre Institute of Latvia), Laurie Uprichard (IDFI Dublin Dance Festival).

Szabó György: Még remélünk további jelentkezőket. Elsősorban helyszínek vezetői. Tánc területén a The Place, Dublin Tánc Fesztivál, és a La Villette Párizsból.

- Mi számít sikernek egy ilyen platform esetén, és hogyan mérhető ez?

Gáspár Máté: A platform sikeressége végső soron azon lesz mérhető, hogy a következő 1-2 évben hány meghívás realizálódik a mostani kapcsolatfelvételek nyomán. Tudni kell, hogy a megismerkedéstől a külföldi fellépésig hosszú út vezet, számos buktatóval. A dunaPartnak csupán a találkozás kereteinek megteremtése lehet a feladata, tehát ha a 25 alkotó optimális körülmények között bemutatkozhat, s munkájukat 60-80 külföldi szakember megtekinti, majd a dunaPart klubban lehetőségük nyílik szakmai és informális beszélgetéseken kapcsolatba lépni - mi elvégeztük a dolgunkat. Természetesen igyekszünk azt is tudatosítani, hogy ez csupán a munka kezdete: igyekszünk bevonni a külföldi Magyar Intézeteket, hogy helyben utánkövessék a kialakuló kapcsolatokat, valamint a társulatok számára tréningeken keresztül próbálunk a sikeres kooperációhoz szükséges eszközöket átadni.

Szabó György: Egyfelől már eredmény lenne, ha legalább 80 külföldi eljönne. A szakmai beszélgetések rámutatnának egy-két olyan dologra, amit a szakma ténylegesen feldolgozhatna. Tisztulna a szakma fejében az, hogy hol is tart, merre mehetne. Konkrét eredménye a meghívások lehetnének, illetve az, hogy a közönség és a média ismét jobban keblére ölelné a kortárs előadóművészetet, mert nem sok levegőhöz jut. Elindulnánk a dunaPart nyomán egy integrációs folyamatba, amely mentén a hazai művészek mind nagyobb számban bekapcsolódhatnának a nemzetközi körforgásba.

Forrás: dunaPart