Vigyázat! Szókimondó szövegek!

Akarsz körszakállt?*

Olvasom a hírekben, hogy a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadása obszcén kifejezésekkel sokkolta a nyugdíjasokat. Voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizáltak obszcenitása miatt a csütörtöki vendégelőadást a Miskolci Nemzeti Színházban; a csalódott nézőknek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.

Láttam a darabot, és úgy tűnik, magas lehet az ocsmánysági küszöböm, nekem nem tűnt fel benne az "obszcenitás". Persze ettől még lehet, hogy nyomokban tartalmazott explicit szövegeket, de erről az jut eszembe, hogy tegye fel a kezét az a magyar nyugdíjas, legyen színházbajáró, vagy sem, akinek nem szalad ki a száján egy-egy akurvaéletbe, egy könnyed bazmeg, esetleg nem morzsolt el néha félve egy ateremburáját összeszorított ajkai között. Ha pedig mégis annyira kényesek vagyunk, és annyira kínozza jóérzésünket a káromkodó szereplő, hogy nem viseljük el a színpadon, ugyan már a színház falain kívül is mi járjunk elöl jó példával.

Már hallom az érvelést, miszerint a színháznak illene tanító-nevelő jellegűnek lennie, és példát mutatnia, pl. nyelvhasználatban vagy morális téren. Ez talán így is van, de ha a darab témája/hangulata indokolja, miért ne csússzon be egy-egy apicsába; egy kortárs, napjainkban játszódó anyagot akár még életszerűbbé tehet, ha nem miltoni szerkezetekben beszélnek a szereplők. Félreértések elkerülése érdekében: nem azért kampányolok, hogy az Úr válasza "küzdj és bízva bízzál, baszod!" legyen, csak mert modernek vagyunk, de nem Kroó Ádám és Viola Gábor fogja erkölcsi romlásba dönteni nemzetünket. Zárójelben: persze a tévéhez hasonlóan (l. színes karikák) a színházak is figyelmeztethetik előre a nézőket, ha egy adott előadásnál korhatáros anyagra lehet számítani.

És persze vannak ocsmánysági fokozatok.

*Kedves kivonuló nyugdíjasok, semmiképp se nézzétek meg az alábbi előadásvideót: