Vendégségben Budapesten

November 19-én és 20-án két elõadását mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozat keretében. Elsõ este a társulat korábbi nagy sikerének felújított változata, a Tamási Áron Énekes madár címû színjátéka alapján készült A csoda látható a Bárka Színházban. Másnap este pedig a legújabb bemutató, Csehov Sirálya a Thália Színházban tekinthetõ meg.

 


Jelenet A csoda c. előadásból

Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadás a Tamási Áron Színház 2001/2002-es évadának egyik legnagyobb szakmai és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű produkciója volt. A Tamási Áron nevét viselő intézmény - fennállásának 60. évfordulója alkalmából - új szereposztásban és néhány lényeges koncepcionális módosítással mutatta be az előadás felújított változatát.


Jelenet A csoda c. előadásból

Az idősödő vénleány testvérpár, Gondos Eszter és Regina maga gazdálkodik, küzd a falu előtti megbecsülésért, amelynek "koronáját" férjhez menetelük jelentené, de sem Bakk Lukács, sem Préda Máté nem szerelmes, s emiatt halogatják az esküvőt hosszú évek óta. Velük ellentétben Gondos Magdó és Kömény Móka egymásra találása az igaz szerelem jegyében születik - felébresztve az idősebbek irigységét és féltékenységét...


Jelenet a Sirály c. előadásból

A Sirály, mint Csehov valamennyi darabja, olyan, akár egy pasztellszínekből festett, borongós hangulatú csendélet. Egyszerre költészet és az élet pontos, részletes ábrázolása. Nincsenek benne fordulatos kalandok, különleges események, csak emberek vannak. Emberek, akiket először távolból láthatunk, amint teljesen érdektelen dolgokról fecsegnek, aztán egyszer csak egyre közelebb jönnek és egyre többet árulnak el magukról. Végül személyes ismerőseinkké válnak. Mert maguk is vidám és gyötrődő, életük értelmét kereső emberek, akik nem egyszerű szereplőként, hanem valódi sorsokként jelennek meg a színpadon. Múltja, története, karaktere van a legkisebbnek is közülük.


Jelenet a Sirály c. előadásból

A látszólagos mozdulatlanság, cselekvésképtelenség alatt gazdag érzelmi-lelki-szellemi hullámzásnak lehet tanúja, aki figyel e természetes emberi párbeszédekre. Mert bár a szereplők csak beszélgetnek, ábrándok, remények, örömök, fájdalmak közvetítésére szolgál ez a nyelv. Csehov mondta: "Az életben az emberek nem lövik agyon és nem akasztják fel magukat minden pillanatban, nem lesznek szerelmesek és nem mondanak örökké bölcseket. Idejük nagy részét evéssel, ivással, nők vagy férfiak utáni hajkurászással és ostoba fecsegéssel töltik. Ezért ezt kell bemutatni a színpadon. Olyan darabot kell írni, melyben az emberek nem azért jönnek, mennek, ebédelnek, időjárásról beszélgetnek vagy kártyáznak, mert a szerző úgy akarja, hanem mert ilyen az élet. A színpadi életnek is ilyennek kell lennie." Csehov kétségkívül olyan mélyen ragadja meg az emberben a természetességet és őszinteséget, ahogy csak a legnagyobb írók tudják. A XXI. század feje tetejére állított világában is ösztönözni tud arra, hogy jobban figyeljünk egymásra, mert nem egyszerű képlet az ember, sokkal több annál, mint amennyi elsőre látható rajta.
Kiss Csaba rendező, drámaíró, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, akit átiratai és az azokból készült előadásai alapján magyar színházi körökben Csehov-szakértőként is számon tartanak. Korábbi nagy sikerű Csehov-feldolgozásai után, melyeket a szerző elbeszélései, levelei és egyéb rövid írásai nyomán készített, a Tamási Áron Színházban rendezett Sirály az első Csehov-dráma, amit színházban rendez.

Fotók: Barabás Zsolt
 Forrás: Égtájak Iroda