Euripidész: Oresztész

Amikor Agamemnón hazatért a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretõjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész, hogy bosszút álljon apja halálán, megöli anyját, és a szeretõt. Argosz népe halállal sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban is társ nõvérét, Élektrát...

Euripidész drámája különleges mű. Eltérően a többi görög színműtől, nem a palota bejáratánál, hanem a palota és a város közötti senkiföldjén játszódik. Különleges az is, hogy az írói triász utolsó nagy szerzője megkérdőjelezi az istenek mindenhatóságát. A szereplők - az ismert mítosz alakjai - olyan nyíltsággal fordulnak szembe az Olümposszal, olyan komikus helyzetekbe bonyolódnak, mint egy becketti vígjáték clown-jai.
Karsai György klasszika-filológus ógörögből nyers-fordította a drámát; Térey János költő az időmértékes verselés formáját szigorúan megőrizve mai köznyelvünk fordulataival, képeivel, kifejezéseivel beszélteti a szereplőket magától értetődően és bravúrosan.

"Bosszúk sorozata emberöltőkön át... és ha nincs vége, mert jogosnak véli mindenki a gyilkosságokat, és a múltra való hivatkozással követik el azokat, akkor összedől a világ. Maga alá temeti a jelent. Nem lehet örökké visszafelé fordulni." - Alföldi Róbert rendezésében a mitikus hősök egy mai családi tragédia résztvevőiként fájdalmas-mulatságosan bolyongják végig életüket. "Nézzünk szembe azzal, hogy bár a történet háromezer éves, mi semmit sem változtunk. Az ember mindig vérrel akarja lemosni a bűnt. Akár akkor, akár most".

ORESZTÉSZ: "Törvényszegő vagyok, mert megöltem anyám;

                     S apámért bosszút állva: törvénytisztelő.

                     Mit tettem volna? Két szikár tény szemben áll.

                     Apám nemzett; világra a lányod hozott:

                     Vetésre szánt föld, befogadta a magot!

                     Mert apa nélkül gyermek sose születik.

                     Arra jutottam, nemzőmet kell védenem

                     Leginkább, nem táplálómat. Ami pedig

                     Lányod illeti - "anyát" szégyen mondanom... -,

                     A család fészkét bepiszkolva, szeretőt

                     Tartott, és kéjelgett hülyén. A szégyene

                     Ugyanaz, mint az enyém."

                    (Térey János fordítása)

Euripidész (i. e. 480 - 406) életrajzának fennmaradt változataiban hemzsegnek az egymásnak ellentmondó pletykák. Hiteles adatok szerint a kereskedő Mnésarchosnak és a zöldségárus Kleitónak volt a fia, athéni illetőségű. Feltevések szerint Szalamisz szigetén született, ahol berendezett magának egy tengerparti barlangot, ott írta műveit. Huszonhat évesen lépett fel először költői versenyen. Egyes források szerint kétszer nősült, három fia született. Kilencvenkét drámát írt, ebből tizennnyolc maradt ránk. Élete végén Makedóniába vándorolt, ott is halt meg. 

Oresztész
...Argosz népe halállal sújtja a testvéreket. Nagybátyjukhoz, Meneláoszhoz fordulnak segítségért, de nem találnak meghallgatásra, főleg amikor Klütaimnésztra és Heléna atyja, Tündareosz is Argoszba érkezik, és bosszúval fenyeget mindenkit, aki lánya gyilkosait védelmébe veszi. A nép Oresztészt és Elektrát halálra ítéli. Püladész és Oresztész megölik Helénát, Meneláosz feleségét, méltó büntetéssel sújtva őt egész Hellászért. Sok gyermek atyja, sok asszony férje, fia ment érte a trójai halálba. Oresztész így akarja lemosni magáról az anyagyilkos jelzőt, és Heléna gyilkosaként kíván dicsőséget szerezni magának. Apollón azonban Zeusz parancsára megmenti Helénát, és felviszi az istenek közé. De Oresztészt és Elektrát is megmenti a halálos ítélettől, kibékíti őket Meneláosszal és argosz népével. Oresztész Meneláosz lányát, Hermionét veszi nőül, Püladész pedig Elektrát. Oresztész száműzetésbe kényszerül, melynek lejárta után Athén városába kell mennie, hogy az Eumeniszek törvényszéke elé álljon. 

 EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ
Ógörögből fordította: Karsai György
Fordította: Térey János

ÉLEKTRA: PÉTERFY BORI
HELENÉ: UDVAROS DOROTTYA
ORESZTÉSZ: RÁBA ROLAND
MENELÁOSZ: CSERHALMI GYÖRGY m.v.
TÜNDAREÓSZ: GARAS DEZSŐ
PÜLADÉSZ: LÁSZLÓ ZSOLT
HÍRNÖK: BLASKÓ PÉTER
HERMIONÉ: TOMPOS KÁTYA
EGY PHRÜGIAI: KULKA JÁNOS
APOLLÓN: FÖLDI ÁDÁM
KARVEZETŐ: NAGY MARI
ARGOSZI ASSZONYOK KARA:
CSOMA JUDIT
MURÁNYI TÜNDE
GERLITS RÉKA
SZALAY MARIANNA

Közreműködnek a Színház és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói:
Alberti Zsófia, Barabás Richárd, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Földes Eszter, Juhász Lujza, Mohai Tamás, Molnár Áron, Ruzsik Katalin, Szatory Dávid, Tarr Judit

Díszlettervező: Menczel Róbert
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes 
Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő
Koreográfus: Gergye Krisztián
Súgó: Sütő Anikó
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa, Kolics Ágota 

RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT

Bemutató: Nagyszínpad, 2008. november 21. 19.00

BEAVATÓ SZÍNHÁZI ESTE a Szépművészeti Múzeumban
November 18. (kedd) 19.00

Az anyagyilkos gyermekek, Oresztész és Élektra sorstragédiája - részletek Euripidész: Oresztész című, a Nemzeti Színházban készülő előadásból, 

valamint

A végzet iróniája - az Oresztész című darab újrafordítóival, Karsai György klasszika-filológussal és Térey János költővel Alföldi Róbert rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója beszélget az antik görög életszemléletről és Euripidész humoráról

Közreműködik: Csoma Judit, Gerlits Réka, Nagy Mari, Murányi Tünde, Péterfy Bori, Udvaros Dorottya, Szalay Marianna, Tompos Kátya, Blaskó Péter, Földi Ádám, Cserhalmi György m.v., Garas Dezső, Kulka János, László Zsolt, Rába Roland és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói 

RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT

A beavató színházi esteken, mint ezen az estén is, azt szeretnénk, hogy nézőink tágabb, átfogóbb képet kapjanak arról a korról, amelyben a színmű keletkezett, kultúr- és színháztörténeti érdekességek megismertetése révén együtt jussunk közelebb az adott mű világához. Mai életünk helyzeteit bátran és játékosan felfedezhetjük a drámában és az előadásban; a rendező egy-egy jelenetet megállít, kérdésekre sarkallja a közönséget, amikre a színészekkel és a meghívott színházi szakemberekkel közösen keressük a válaszokat.


Euripidész

Ez évben, 2008-ban 100 éves a Szépművészeti Antik Gyűjteménye. A centenárium jó alkalom arra, hogy a két nagynevű és nagy múltú intézmény - hosszú távú együttműködésük első lépéseként - együtt ünnepeljen. A Nemzeti Színház bemutatja Euripidész Oresztészét, az erre az alkalomra készült és a Nemzeti Színház Színműtár című könyvsorozatában megjelenő új fordításban és beavató estjével részt vesz a Szépművészeti Múzeumban egy héten át zajló programsorozatban. A premieren, november 21-én maga Euripidész is "részt vesz": egy estére látható lesz a Színház Előcsarnokában az Antik Gyűjtemény egyik értékes darabja, az Euripidészt ábrázoló római kori szoborportré.

Fotó: Gordon Eszter
Forrás: Nemzeti Színház