J. Strauss: Egy éj Velencében

Urbino hercege bankettet ad, ahová meghívja a város tanácsosait. A szenátorok reszketnek, mert a herceg köztudottan nagy nõcsábász, ezért ijedtükben és féltékenységüktõl vezérelve távol maradnak a díszvacsorától. Itt kezdõdik a bonyodalom, melynek kibontakozása során végül a herceg kezébõl két nõ (Annina, a bájos halászlány és az elõkelõ szépségû Barbara, Delaqua szenátor hitvese) is kicsúszik: a csábító ez egyszer a rövidebbet húzza.

Hercegek, grófok, szenátorok, tüneményes szépségű hölgyek, lagúnák, báltermek, gondolán ringó szerelmesek, hullámok csobbanása. A XVIII. századi Velencébe kalauzol minket az ifjú Strauss. Az egész Strauss-történet úgy száznyolcvan évvel ezelőtt kezdődött. A nevezetes "táncoló kongresszus" utáni éveket a finom bájjal biedermeiernek, kritikus fintorral Vormärznek nevezett politikai repressziók kora követte, melynek művészi folytatása a romantika lett. Schubert és Beethoven még él, Rossini nevét már ismeri Európa, Verdi és Wagner még nem aratott babérokat, de Paganinit már virtuózként ünneplik. Döbling, Hernals, Hietzing kávéházaiban pedig egy démon hegedül, aki hangszerével táncra perdíti a világot.
Nem Johann Strauss találta fel a keringőt, de ő találta ki, hogyan hódíthatja meg a bécsi valcer a biedermeier korát: a keringő megszállottságával, boldogságával és eksztázisával! "Egy Strauss-keringőben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában" - írták akkoriban a lapok. - "Az ördög tánca ez, amikor hangjegy-ördögök vibrálnak lábaink körül, melyeket a keringő koronázatlan királya hintett el, hogy egymást illetlenül szorosan átkarolva repüljünk tova!"
Ő volt a "valcerkirály". Művei közül a keringők a legjelentősebbek. Nevéhez fűződött az ún. táncoperett megteremtése, ahol a tánczene hordozta a teljes színpadi cselekményt. Színpadi művei közül a legmaradandóbb A denevér, az Egy éj Velencében (melyet részben Sopronban komponált), a Bécsi vér és A cigánybáró című operett (ez utóbbi Jókai Mór elbeszélése alapján készült). Nagyszámú keringője közül a legismertebb a Kék Duna és a Mesél a bécsi erdő, de maradandóak polkái, francia négyesei és indulói is. Oly különböző zenei óriások, mint Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss és Maurice Ravel csodálták zeneszerzői tehetségét.
Művei színrevitelekor a rendező mellett a koreográfusnak is meghatározó szerepe van: a tánc dramaturgiai szerepet tölt be a cselekményvezetésben. A Csokonai Színház előadásának rendezője Szűcs Gábor, a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője lesz, akiről tudható, hogy nem idegen tőle a koreográfusi munka sem.

Johann Strauss muzsikája pompásan sugározza a kor Velencéjének érzéki, rokokó világát. Könnyed, kultúrált, szórakoztató történetre, igényes zenei élményre számíthat a közönség: hangzás és látvány, dal és tánc csodálatos egységére, a boldog békeidők magával ragadó hangulatára.

Johann Strauss: EGY ÉJ VELENCÉBEN
F.Zell és R.Genée vígoperája
Átirat: Ernst Marischka Zeneileg színpadra
átírta: Erich Wolfgang Korngold
Fordította: Csikós Attila
Vezényel: Blázy Lajos
Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara

Karigazgató: Pálinkás Péter

Guido, Urbinó hercege: Kóbor Tamás/Urbán Nagy Róbert
Bertolomeo Delacqua, Velence szenátora: Bátki Fazekas Zoltán/Cseh Antal
Stefano Barbaruccio, Velence szenátora: Dánielfy Zsolt
Testaccio szenátor: Garay Nagy Tamás
Barbara, Delacqua neje: Ducza Nóra/Stefanik Márta
Agricola, udvarhölgy: Mercs Angéla
Annina, halászlány, Barbara tejtestvére: Balog Tímea/Szeredy Krisztina
Caramello, a herceg borbélya: Domoszlai Sándor/Urbán Nagy Róbert
Pappacoda, makaróniszakács: Böjte Sándor/Kiss Tivadar
Ciboletta, Delacquaék szakácsnője: Hruby Edit/Stefanik Márta
Herold: Kovács Levente
Enrico, tengerésztiszt, Delacqua unokaöccse: Udvarhelyi Péter
Centurio, a herceg apródja: Sarkadi Gyula
Balbi, a herceg szolgálója: Kovács Levente

Tánckar: Endi András, Markovics Erika, Pozsonyi Ágnes, Pozsonyi Zsófia, Steuer Tibor, Trenyisán Ádám, Trenyisán Csaba,
Zádor Lívia

Korrepetítorok: Gyülvészi Péter, Sörös Cecília, Kunsági István
Díszlet: Bátonyi György
Dramaturg: Csikós Attila
Jelmez: Győri Gabi
Koreográfus: Fekete Miklós
Ügyelő: Ury Tibor
Súgó: Sz. Gile Éva
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla, Karl József

Rendező: Szűcs Gábor

Bemutató: 2008. november 21.


Plakát: Pósán Balázs


Fotók: Máthé András
Forrás:
Csokonai Színház, Debrecen