Midőn halni készült

Zalán Tibor: Midõn halni készült címû drámáját Merõ Béla rendezésében tekintheti meg a békéscsabai közönség, elõször december 1-én hétfõn 19 órai kezdettel. A darab a reneszánsz kor egyik alig ismert zsenijének, Janus Pannoniusnak utolsó napjait örökíti meg, számvetését életével -
halálával, bonyolult kapcsolatát Hunyadi Mátyással és a kor politikai helyzetével.

Medvegrádban haldoklik, menekülés közben. A legyöngült ember belevizionálja a körülötte lévő, őt gondozó cselédekbe, szobahomályokba a múltját, így az ifjúságát, illetve a férfikorát. "Félvíziók" ezek, melyek a színpadi betegágy-jelent és a főszereplő történésekben gazdag múltját derengetik át egymáson. Megjelenítődnek a ferrarai évek, a fiatal Csezmiczei János kamaszéveinek erotikájával átitatódva, a korai eroti-kus epigrammaköltészetét is megidézve, illetve dramatikus formát kapnak a Guarino mester mellett eltöltött pályára állító esztendők.

A mű középpontjában mégis Mátyás király és Janus Pannonius püspök, kancellár küzdelme áll. Valójában nem tudjuk, csak sejthető, miért tört össze a bizalom közöt-tük, miért állt Vitéz János (akit ekkora már saját várába száműzött a király) nagybáty-jával a lázadó nemesek élére.

A vízióiban megjelenő, királlyal folytatott vitájában mindkettőjük érveit megismerjük, képzelt összecsapásuk azonban nem dönti el, valóban igaza van-e Mátyásnak, aki ha-talmi törekvésekkel vádolja bizalmasát (amennyiben a fiatalkorú Kázmért sikerül a pártütőknek Mátyás ellenében trónra ültetni, úgy a gyámja, aki feltehetőleg Janus Pannonius lett volna, s gyakorlatilag királysággal felérő hatalomhoz jut), illetve a kan-cellárnak, aki a külpolitikát a belső viszonyok normalizálása elé helyező Mátyást a nemesek iránti érzéketlenséggel, hálátlansággal vádolja. Kettejük viszonyában fel-bukkan a férfibarátság szerelemre emlékeztető hevessége, illetve sértődő hidegsége. Természetesen, nem kikerülhetően benne foglaltatik viadalukban a művész és a poli-tikus, a költő és az államvezető szemléleti, alkati különbözősége, illetve a reneszánsz hívőjének és annak egyik legfontosabb magyarországi képviselőjének eltávolodása a reneszánszot csak felesége kedvéért meghonosító, valójában középkori politikai mód-szereket alkalmazó félbarbár királytól. Így véljük - az aktualizálás fölösleges beemelé-se nélkül - nem csak aktualizálhatónak, de nagyon is aktuálisnak ezt a tematikát.

Janus a darab zárlatában nyugalomra talál, amikor a korosabb cselédnőben Borbálát, az anyját véli fölfedezni, akihez férfikorában is szívesen ellátogatott pihenésre, medi-tálásra. Harcát megvívta a királlyal, és alul maradt a küzdelemben. Már csak a halál várhat rá, akkor is, ha Mátyás feltehetően nem bántotta volna hajdani hívét, nem ol-totta volna ki az életét, legfeljebb a hatalom centrumából távolította volna el.

Zalán Tibor:MIDŐN HALNI KÉSZÜLT
- dráma szünet nélkül - 
ősbemutató

Szereplők:
JANUS PANNONIUS: BARTUS GYULA
MÁTYÁS KIRÁLY: TEGE ANTAL
CSELÉDLÁNY - BORBÁLA: KOVÁCS EDIT
GUARINO DA VERONA: VERBÓ ÁKOS szh.
CSELÉDLÁNY - SZILVIA: LISZI MELINDA szh.
CSELÉDLÁNY: ÜVEGES RÉKA szh.
SZOLGA: UDVARHELYI NÁNDOR szh.

Rendező: MERŐ BÉLA

Próbakezdés: 2008. október 21.

Bemutató:
Jókai Színház, Békéscsaba: 2008. december 1.

Forrás: Jókai Színház, Békéscsaba