Bérháztörténetek 0.1 – Szputnyik*

Háztartási hulladék

írta: shadebox

Bodó Viktor, Tasnádi István, Vinnai András: Bérháztörténetek 0.1 (r. Bodó viktor)

Bodó Viktor színházi fenegyereknek nem kellett nagyon megerőltetnie magát, hogy rátaláljon a nem kifejezetten egyedi bérháztémára. A 0.1 azt jelezheti, hogy alakul még a dolog, de a leendő 0.2-őt már biztos nem nézem meg.  

Mindenkinek vannak anekdotái a szomszédairól, részeges Gézáról a másodikon, az ismeretlen macskás néniről, vagy Horgasékról a III/35-ből, akik nem csak akkor ordítoznak, ha éppen a gyereket verik. Vagy ha saját élményei nincsenek, legalább tévés emlékei vannak a Szomszédok lépcsőházi bölcsességeiről. Lerágott csont: Budapest vagy Magyarország egy nagy bérház, sokféle lakóval, szövetszerű történettel. Bodó nem is nagyon jut ennél tovább, egymás mellé tesz jeleneteket, visszatérő szereplőkkel és karakterekkel, de az untig ismételt közhelyeknél nem ad többet, csak kicsit máshogyan becsomagolva. Budapesten járunk, de a Klauzál tér említése, vagy egy Gyurcsány-beszéd bejátszása még nem teszi ismerőssé a helyet. Be-becsúszik egy-egy vicces jelenet (például a házibuli jelenete), de messze nem olyan vicces, mint Bodó egy-két korábbi poénja vagy ötlete. Persze, vannak sorstragédiák is, de ezeknél sem látunk eleget, épp mire visszafojtaná a lélegzetét a nézőtér, már vége is (például a beszédkényszeres lány és testvérének jelenete). Kukkolóknak sem ajánlom, van ugyan színpadi kefélés, de nincs eléggé kényelmetlenül intim szituáció vagy látvány.

Ellenben nagyon tetszett a jelenetek elválasztásának filmes módszere: a villany le- és felkapcsolásával a színpadon vágja meg a történetet, bár idegesítő módon épp az érdekes jeleneteket vágja rövidre, az unalmasakat pedig hagyja folyni. (Már persze kérdés, kinek mi az érdekes: a nézőtéren egymást érték a kritikusok szombat este – „ősbemutató” volt ugyanis –, és sokan csak a rettegett MGP reakcióit figyelték.

A szereplők közül a volt krétakörös Gyabronka kinyúlt farmermellényében óriási lehetne a gondnok/házmester/főbérlő szerepében, kár, hogy a Bodóval előadott és túlságosan sokszor megismételt albérletjeleneten kívül szinte alig látszik. Csákányi Eszternek jut egy-két krétakörös időket idéző jelenet – bár az egyiket a végén szóban meg kell magyarázni a nézőknek, hogy mindenki jól megértse.

A Bérháztörténetek 0.1 olyan, mintha még kidolgozás előtt állna. Ez tudatos, Bodó a címben is és a játék végén is jelzi, hogy ez nem egy kész darab – és nem is lesz teljes soha. Kár, hogy annyira érdektelen, amit láttam, hogy nem vagyok kíváncsi a folytatásra. 


* Rövid forma. A formáció teljes megnevezése: Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor