Gyermekjátékok

December 13-án 10 és 15 órakor Gyermekjátékok címmel mutatja be új, a Bozsik Yvette Társulattal közösen készített elõadását a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Reneszánsz Év alkalmából. A közismert Brueghel-festmény ihlette táncos-, bábos interaktív produkció a reneszánsz-kori vásárnapok hangulatát megidézve mutatja be a korabeli gyerekjátékokat. Az elõadások után folytatódik a vásári forgatag: a gyerekközönséget további bábos-, táncos-, zenés- és kézmûves játékokra invitálják az alkotók.

"A reneszánsz azért volt jó, mert a reneszánszban mindig sütött a nap. És ha nem sütött, akkor a festők  olyan képeket festettek, mintha mégis sütne. És azóta a reneszánsz képeken süt a nap. És mindenki szép volt. És aki nem volt szép, a szobrászok arról is olyan szobrot faragtak, mintha szép volna. És nem hazudtak, csak szép szobrokat faragtak. És a reneszánsz zene mindig vidám, még akkor is, ha valami szomorúságról énekelnek. A mai színházi hagyományok is ott kezdődtek, a reneszánszban. Pedig valójában újrakezdődtek." 


A Kolibri és a Bozsik Yvette Társulat második közös produkciója id. Pieter Brueghel 1560-ban készült, több mint ötven, a korra jellemző gyerekjátékot bemutató festményét kelti életre. A commedia dell'arte stílusában létrejött táncos-, bábos előadás a gyerekközönséget bevonva eleveníti fel az azóta is fennmaradt, illetve elfeledett játékokat.

A Kolibri Színház és a Bozsik Yvette Társulat közös produkciója
Gyermekjátékok

Bábosok:
Török Ágnes, Szívós Károly
Táncosok:
Fülöp Tímea, Gombai Szabolcs, Hasznos Dóra, Krausz Alíz,
Samantha Kettle, Vivien Ingrams, Vati Tamás, Vislóczki Szabolcs
Zenészek:
Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor, Novák János, Polczer Szonja
Dalok: Novák János - Fábri Péter
Bábok: Orosz Klaudia
Bábjelenetek, játékok: Török Ágnes, Szívós Károly
Zenei összeállítás: Kecskeméti Gábor
Zenei vezető: Bornai Szilveszter
Díszlet: Vati Tamás, Iványi Marcell

Rendező: Bozsik Yvette, Szívós Károly, Novák János 
 
 Bemutató: 2008. december 13-án 10 és 15 órakor
(Budapest, Jókai tér 10.)


Pieter Brueghel: Gyermekjátékok

Reneszánsz - zene, tánc...

"Brueghel festménye régóta foglalkoztat minket, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában, kézenfekvő alapja egy, a gyerekközönséget bevonó, játékos előadásnak - mondja Novák János, a Kolibri igazgatója. - Aztán a Reneszánsz Év végre apropót szolgáltatott a Gyermekjátékok megvalósításához."

A színház eleve táncos előadásban gondolkozott - a Glitterbird csecsemőszínházi program valamint a Petruska és Pulcinella sikere után pedig nem volt kérdés, hogy a Bozsik Yvette Társulattal készítik az új produkciót. A táncművészek kérésére Kecskeméti Gábor gyűjtötte össze a jeleneteket kísérő korabeli zenéket, amiket a Kolibri zenei vezetője, Bornai Szilveszter segítségével stúdióban újra felvettek.

"A commedia dell'arte a színházi alapműfajok egyik főága és a színjátszás - számomra - legfontosabb gyakorlata - magyarázza Bozsik Yvette, miért e stílust választották az előadás táncetűdjeinek elkészítésekor. - A commedia dell'arte színésznek tudnia kellett mozognia, táncolnia, beszélnie - úgy ábrázolnia, mint egy bohócnak, akiért a gyerekek rajonganak. A rajongás fő oka talán az is, hogy ennek a fajta jelenlétnek teljesen szívből jövőnek kellett lennie. Ez - legyen gyerek vagy felnőtt - mindenkire hatással van."

A Kolibri művészei a táncjeleneteket az ősi vásári, úgynevezett képmutogató formában kötik össze, amelyekhez a Brueghel-képen szereplő gyermekek mintájára Orosz Klaudia készített bábfigurákat. A velük előadott narrációihoz Fábri Péter írt verseket, amiket a reneszánsz modális hangsorait, a népdalok és a mai dalok a világát egyaránt idéző, a gyerekközönség számára könnyen tanulható kísérő dalokká zenésítettek Novákék.  


...meg báb

"Az interaktív forma - ahogy látható például a Spárga-tengeralattjáróban, vagy korábban a Lúdas Matyiban is - mindig nagy élményt jelent a gyerekeknek, ennek az előadásnak pedig éppen az a lényege, hogy maguk is kézbe vehessék, kipróbálhassák, átélhessék a színpadon látottakat - mondja a produkció bábos betéteit rendező Szívós Károly." A bábművészek egy, a régi játékokat bemutató kiadványból merítették az ötletet, hogy az előadásban mára már elfeledett szórakozásokkal is megismertessék a gyerekeket. Szívós szerint ettől válik többrétegűvé a produkció: más-más oldalról megközelítve, többféle műfajban fejtik tovább a képzőművészeti alapul szolgáló festmény ébresztette gondolatokat. 


Az előadásból az idei Kolibri Fesztiválon, majd a Művészetek Palotája Reneszánsz Napján is bemutattak részleteket. Az ott szerzett tapasztalatok segítségével készült el a Gyermekjátékok végleges, gyerekszínházi változata, amely Novák szerint nemcsak bemutatja, de az azóta is fennmaradt, ma is ismerős játékok által közelebb hozza a reneszánszot a gyerekekhez. 


Reneszánsz Családi Nap - Télen nyár

"A Gyermekjátékok a Kolibri és a Bozsik Yvette Társulat előadásaként szerepel majd a színház repertoárján, hiszen fontos, hogy a gyerekek számára a klasszikus és modern, magyar illetve külföldi színdarabok, bábelőadások mellett táncos produkciókkal is színesítsük a palettát - érvel Novák."

A színház azonban a rendhagyó bemutató apropóján (két előadást is játszanak a premier napján) a vásári forgatagot megidéző előadás korabeli hangulatát további programokkal teljesíti ki. A Kolibri Reneszánsz Családi Nap névre keresztelt rendezvényen a Jókai téri teátrum különböző helyszínein a gyerekek kipróbálhatják magukat az előadásban látott táncokban, bábos játékokban, a zenészektől pedig megtanulhatják a dalokat. A kézműves foglalkozásokon a lányok babát és koszorút, a fiúk lovacskát és karikadobáló játékokat készíthetnek maguknak. A színház nem feledkezik meg Luca napról sem, lesz Luca-búza ültetés is (a néphagyomány szerint a december 13-án, a kályha melegénél csíráztatni kezdett búzamagok karácsonyra kikelt zöldjéből következtetni lehet az újévi termésre, gazdagságra, boldogságra).

"A Családi Nap programjai szorosan kötődnek a Gyermekjátékokhoz, és egyúttal kifejezik a Kolibri szemléletét - summázza Szívós Károly -: elősegítik, hogy a gyerekek minél többfajta élményen keresztül, szórakozva ismerkedjenek meg a művészetekkel és a reneszánsz korral." 
 

Háttér 1.

A Bozsik Yvette Társulat és a Kolibri Színház pályázik egy újabb, immár ifjúsági darab 2009 tavaszi bemutatására.  A Kabaré című előadás ötvözi a háború előtti kabarék és a modern abszurd színház világát, báját, romantikáját és szarkazmusát.

A két társulat a 2003-ban "Glitterbird-művészet a legkisebbeknek" néven indult, csecsemőknek szóló színházi műfaj magyarországi elterjesztése során működött először együtt, melynek eredményeként a Bozsik Yvette Társulat az Évszakok, a Kolibri Színház pedig a Toda - a csoda gyereknyelven című produkcióját készítette el.

A Petruska és Pulcinella címmel 2007-ben készült első közös gyerekelőadásukat a Gyermek- és Ifjúsági Színházak IV. Biennáléján Üveghegy-díjjal ismert el a zsűri.  
 


Háttér 2.

id. Pieter Brueghel

Életéről sok adatot nem tudunk, nemcsak születésének ideje, helye is vitatott. Az antwerpeni festőcéh 1551-ben fogadta mesterré, ami után Itáliába utazott, hogy tökéletesítse festészetét. Egészen Szicíliáig eljutott, egy évet töltött Rómában, s eközben tájképeket készített. Szintén tisztázatlan, hogy 1553-ban vagy 1555-ben tért-e vissza Antwerpenbe.

Első hiteles, dátummal jelzett képe 1558-ban készült. 1563-ban elvette feleségül korábbi mestere, Coecke van Aelst lányát, s a házasságból két fia született, ifj. Pieter Brueghel és id. Jan Brueghel, a két festő. Az esküvő után felesége családjának kérésére költöztek el Brüsszelbe, itt halt meg aránylag fiatalon, 1569-ben.

Bár ma már szinte csak paraszti életképek művészeként ismerjük, Bruegel kortársainak elismerését elsősorban rajzolóként vívta ki, rajzai, rézmetszetei értéke már életében elérte Európa legjobb művészei munkáinak értékét. Hírnevét a hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg.

Első ismert festményei népes csoportokat ábrázoló kompozíciók, ebben az időben készült a Gyermekjátékok. Brueghel ekkori képein a dolgos emberek szemszögéből ábrázolja a világot, a festmények a színek dinamikájára vagy az emberek lendületes mozgására épülnek. Az emberi tevékenység határozza meg a motívumok elrendezését, és az évszakok színvilága fokozza vagy tompítja az alakok színfoltjait.

Az évek múlásával a humort egyre inkább felváltja a keserű szatíra. A korábbi képektől eltérően a festményeken kevesebb alak látható, de közelebb jönnek; míg eddig az életük eseményeit festette meg, most a jellemüket ábrázolja. A modern kompozíció és a színek töretlen, szinte középkorias használata különös ellentétet képez, amely Bruegel művészetét oly eredetivé teszi. A pillanatnyi mozgás megragadása és a végsőkig egyszerűsített körvonalazás a legsajátosabb vonása festészetének. Művészetének megtermékenyítő hatása volt a paraszti életképeket ábrázoló 17. századi holland és flamand iskolára.

Forrás: Kolibri Színház