Ismét Antigoné-tükör

Az Antigoné - Kreón konfliktust ma is mindenki ismeri. De a kardalok mitológiai utalásai már távoliak. A régi nézõk életének része volt a mitológia, betéve tudták, ahogyan mi a slágereket. Õk szólaltak meg a kórusokban. Az új kórusok a mai nézõk dalai, tele mai szavakkal és utalásokkal. Szophoklész szerzõtársa lett Vörös István és Szirtes Edina Mókus, mai zenés darab született a kötelezõ olvasmányból.

Felidézzük azt is, hogy hogyan játszhattak kétezerötszáz éve: három színész alakított minden szerepet, ráadásul álarcban, a kar pedig zenével és tánccal vett részt az előadásban. Ahogyan nálunk is.

Nézzünk bele együtt az Antigoné-tükörbe, a tükörben magunkat látjuk; Antigoné-t és Kreónt, Iszménét és Haimónt és a többieket. Így vagy úgy, a sorsuk minket is állásfoglalásra kényszerít; mi melyik szerepet válasszuk ezekben a helyzetekben? Vagy csak kívülről nézzük, mint a nézők a színházban?

A Kovátsműhely január 15-én felújítja az Antigoné-tükör c. előadását a Szépművészeti Múzeumban, ahol 100 éves az antik gyűjtemény. Az előadást a Múzeum+ keretében játsszák 19h-kor a Ión Piramisban. A főszerepet Homonnai Katalin, a Stúdió K színésze veszi át és Várady Viki (Madách Színház) ugrik be a Kar-ba Kecskés Tímea helyett.

KOVÁTSMŰHELY produkció
Antigoné-tükör
- görögtűz új kórusokkal -
Szophoklész Antigoné-ját fordította Trencsényi-Waldapfel Imre,
a kórusokat újraírta Vörös István, a zenét szerezte Szirtes Edina Mókus

szereplők:
Balogh Anna, Ráckevei Anna, Cservenák Vilmos,
Kováts Kriszta, Kecskés Tímea, Sándor Dávid


ütőhangszerek: Perger István Guszty
fény: Munyi
mozgás: Sándor Dávid
díszlet-jelmez: Ruttka Andrea

rendező: Kováts Kriszta

Előadás időpont: 2009. január 15. - Szépművészeti Múzeum
bemutató: 2006. november 9. - Jövő Háza Padlás


A nemrég elhunyt Fodor Géza elemző kritikája a 2007. január 14-i előadásról:

Kedves Kriszta!
 
Köszönjük, hogy meghívtál bennünket az előadásra, érdemes volt megnézni. Remek gondolat volt az eredeti kórus bátor elhagyása; majdnem minden görög tragédiaelőadás nagy buktatója, megoldhatatlan problémája a kórus s Nektek sikerült egy eredeti ötlettel valami mai ekvivalensével helyettesíteni, jók Vörös István aktuális szövegei, jó a minimálzenei ének. S ha már ezt említem: nagyon jók az egész előadást végigkísérő hangeffektusok. Hasonlóképpen jó találmány a kötél és a sokféle zsinór alkalmazása, játszatása. Sikerül szinte a semmiből változatos tereket, "díszleteket" teremteni. A figurák közül a groteszk Hírnök tetszett legjobban, de mindegyik tisztázott, pontos. Illetve: nem biztos, hogy a "pontos" jelző a legtalálóbb, mert Kreónt színésznővel játszatni mindenképpen extra dolog. Az első gondolatom az volt, hogy valószínűleg nem akadt a szerepre megfelelő férfi színész (őszintén szólva nekem sem jut eszembe). De az első benyomás után fokozatosan igazolódik a megoldás, mert Ráckevei Anna női érzékenységének és a bántó keménységnek az ellentéte komplexebbé teszi a figurát és igazzá a végső összeomlást. Összegezve: a hibátlan darabelemzés és a színházi fantázia együttműködése jóvoltából magában véve is szép, tiszta előadás, amelyben megszólal a darab, de ha valaki azt is tudja, hogy milyen nagyságrendű probléma egy görög tragédia előadása, s közülük is az egyik legnagyobbé, különösen értékelheti. Remélem, annak ellenére, hogy most - ahogy írtad - elakadt a sorsa, mégiscsak lesz valamilyen lehetőség, hogy tovább játsszátok.

Üdvözöl: Géza

Forrás: Kovátsműhely
Fotók: Ruzsa János