Az élet olyan, mint a benzinkút

Vinnai András Vakond címû bolondos groteszkje a Katona József Színház új bemutatója. Vinnainak van humora. Jó párbeszédeket ír. Cselekménye folytonosan bukfencet vet. Meglepetésekkel zsúfolt. Biztos kézzel hagyja bizonytalanságban nézõit a felõl, mit kell komolyan venni, és mi a blõdli.


Fekete Ernő, Fullajtár Andrea
hátul: Hajduk Károly

A Vakond helyszíne Amerika. Mozi-Amerika. Hatott rá David Lynch (Twin Peaks), Tarantino. Leginkább érződik a képregények szabad képzelete, felszíni mélysége. Talpáról fejére állított klisék. És fejéről talpra rakott ellenklisék. Zárt elmeosztály, a legnormálisabbakkal. Sőt, köztük van a mindenható Vakond, akit Fullajtár Andrea Mona Lisa-mosollyal abszolvál. Amerikai mozi figurák, de a vége felé felolvassák Bornemissza: Cantio optima-ját.
Siralmas énnéköm tetüled megváltom
Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;
Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom!
(Ugyanebben a színházban utoljára Törőcsik mondta el hangszóróból Csurka István Döglött aknájának elején.)


Rezes Judit, Hajduk Károly

Vagyis a színhely csak mókából tengerentúli. Az se fogható rá, hogy hazai kórházban játszódik. A helyszín luxuscirkusz. A színpadra épült. A nézők is a színpadon ülik körül a rendező-tervezte teret. Cirkusz az egész világ és játszó benne minden férfi és nő. Az egymást követő számok megcáfolják az előzőt. Kétségbe vonják azt is, amit éppen játszanak. A legeslegvégén a főhős, bizonyos Jeff Drawson, családos szemészorvos lelocsolja magát benzinnel tetőtől-talpig, előre megfontolt szándékkal fölgyújtaná testét eleven fáklyává, de nincsen nála gyújtószerszám, ami nélkül elindulni sem érdemes tűzvész előállítására. Jeff Dawson, akit szép száraz rutinnal játszik Hajduk Károly, körbejárja a porondot, és kérően kattintgat üres ujjaival. Öngyújtót kér a nézőktől. Egy sem szánja meg. Nem ad öngyújtót, hogy véget érhessen a játék háromnegyed tízkor. A részvétlenség oka többágú. Elsősorban az, hogy Hajduk nem kér eléggé meggyőzően részvételt önmaga vagy a bűnös világ fölgyújtásához. Megírt jelleméből következik, hogy amit akar, azt sem akarja igazán. Eljátszott jelleme pedig nem elég meggyőző, hogy kisegítsük. Ugyanis nem következik logikusan az előzményekből az önégetés. Tézisként kapcsolódik a vége helyére. Egy tézist nagyon nehéz eljátszani, ha valaki nincs meggyőzve igazságáról. Hajduk nincs meggyőzve. Ahogy a többi színész sem igazán áll életével, tapasztalataival, tudásával, meggyőző erejével a szerepe mögé, hogy a vicceket igazán komolyan vehessük, és megrendülhessünk a darab morbid humorától.


Jelenet az előadásból

Önvédelmi színjátszásnak nevezhető, amit látunk. Nem megy senki mélyebbre szerepében, mint amennyire ízlése és kényelme megengedi. Pelsőczy Réka ropogósra vasalt fehér orvosi köpenyben, jól fésült szőkén kardos kórház igazgatónő. Pálmai Annáról lassan az a képzetünk, hogy modellnek szerződtették a színházhoz. Ötpercenként levetkőzik. Ha nem: Herédi Mónika jelmezének dekoltázsát teszi közszemlére. Vágynánk fölöltözötten szemügyre venni színészi képességeit. Tenki Rékát elborítja egy fekete paróka és parodisztikus jelmez. Dankó Istvánnak az utolsó öngyilkossági pillanata tömör mozdulati bravúr. Előtte minden mozdulata kényelmes szerepmegúszás. Kovács Lehel, mintha az előadás alatt kizárólag fekvőtámaszokat csinálna. Nézni: izomlázat okoz. Elek Ferenc élesen indítja becsapósan megírt sheriffjét, aztán elkedélyeskedi a részleteket. Lengyel Ferenc és Kocsis Gergely technikásan működnek. Fekete Ernő szerepe titkait megtartja magának. Jordán Adél pontos, szabatos, éles fogalmazású. 
Rezes Judit nem színészi hangon, hanem emberi módon beszél. 
Gothár Péter rendezése némileg humortalanul irányította színészeit. Technikailag igen meggyőzően kivitelezett előadás. Varga Járó Ilona, Szabó C. Mária maszkjai, bábjai eleven játszók. A színészek a bábszerűek.

Fotók: Szilágyi Lenke
Molnár Gál Péter