Búcsú Horváth Teritől

Életének 80. évében elhunyt Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Mûvész. A színésznõt március 21-én 14 órakor helyezik örök nyugalomra Sopron-Balf köztemetõjében - tudatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Budapesti búcsúztatásán, március 20-án, a Farkasréti temetõben többek között Szirtes Ági búcsúzott Tõle.


HORVÁTH TERI
Rábatamási, 1929. aug. 18. - Budapest, 2009. március 06.
fotó: MTI

Terike,
Rábatamásiban legörbült vörösen az ég, a temetőben vörösen csillognak a fekete kőkeresztek. Ott van vége a világnak, és aki meghal, onnan többé haza nem jön...
Rábatamási kis utcájában, a nagy árok melletti kis házban már nincs ott Vince bácsi háromlábú suszterszéke,  nem füstöl a rossz sparhelt, és ha cukorrépa helyett (mit fácánhúsnak hívsz) már semmi sem jut, nem énekli már el Marcsa néni az ő “büdös lányának" a vacsorát.
Terike,
nem hordod már, mint postás a doni katonáktól  haza a tábori postát.
Bánatodban nem dalolsz, te Sopronba szegődött kiscseléd.
Nem mondja már Jászai László: “Kislányom, te Mari néném sarujából pottyantál ki."
Nem zakatolja neked a vonat. “Neked el kell menned. Neked el kell menned!"
Már nem mondod: “Az a vonat engem örökre elvisz innen."
Nem kérdi Marcsa néni a borítékot lobogtatva: “Ki ír neked levelet, te büdös?" - és nem pördülsz táncra örömödben a szőlőkaróval, hogy felvettek a Horváth Árpád színészkollégiumba.
Színészként már nem viseled olyan büszkén a fejkendőt, mint királyné a koronáját. Már nem mondod:"Sok-sok titkuk van az asszonyoknak a kendő mögött, és aki ezeket a titkokat meg tudja fejteni, az színész."
Nem mondod már: “A legrongyosabb élet is többet ér a halálnál."
Összegördült a firhang.

Terike:
Egy bosszuálló, sötét görög isten izzó szemű földi helytartója. Tekintetétől tüzet fúvó, megbokrosodott lovak hőkölnek vissza.
Erős járomcsontjáról, csúcsos fenyőkkel borított, komor hegyek gördülnek alá.. Kerek állával lávafolyamok útját irányítja.
Terike:
 Hólepte kertben fehér ruhás, mezítlábas, vásott gyerek-angyal. Előre tartott tenyerén kis lángok ugrálnak. Metszőfogai között éles rés, huncutul kacag. Dobbant, a felhőkbe szökken, kibontott szőke haja fátyolként, hosszan leng utána.

Szirtes Ági

--------------

Horváth Teri 1929-ben született Rábatamásiban. A Színművészeti Akadémia (SzAk, korábbi Színművészeti Főiskola) elvégzése után 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz szerződött, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, illetve a Thália Színház tagja volt. 1952 és 1954 között tanított a SzAk-on.
Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzik. Színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka.

Főbb szerepei: Rozika (Sarkadi I.: Út a tanyákról); Laurencia (Lope de Vega: A hős falu); Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Pék Mária (Fejes E.: Rozsdatemető); Lizi (Mórcz Zs.: Sári bíró); Mama (Móricz Zs.: Csibe); Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)
Filmjei: Csak a testvérem (1986, TV film); Indul a bakterház (1979, TV film); Rózsa Sándor (1979, TV film); Köznapi legenda (1976, TV film); Kalevala (1974, TV film); Pocok, az ördögmotoros (1974, TV film); Végre, hétfő! (1971); Virágvasárnap (1969); Eltávozott nap (1968); Hazai pálya (1968); Kincskereső kisködmön (1968, TV film); Szevasz Vera (1967); Ünnepnapok (1967); Aranysárkány (1966); Barbárok (1966); Húsz óra (1965); Zöldár (1965); Hagymácska (1962, TV film); Zápor (1960); Csempészek (1958); Nyitva a kiskapu (1958, TV film); Szakadék (1956); Lúdas Matyi (1949); Egy asszony elindul (1948); Talpalatnyi föld (1948)
Könyve: Sárigyöp (1978)

Horváth Terit az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.

Oktatási és Kulturális Minisztérium