MGP: A szentivánéji rémálom

Botho Strauß: A park című darabja a Nemzetiben száraz venyige bokrok előtt, avarral beborított ferde színpadon játszódik. A baljósan fekete egészségügyi függöny körhorizonton roppant telehold világít. Elõl kényelmes ülések. Lesüllyedő-fölemelkedõ asztal. Lakkozott lépcsõ mögött száraz homokos terület. A csömör parkja. Az Athénhoz közeli meseerdõ helyett Strauß színpadán züllött városi park várja a felajzottakat.

 


Nagy Mari, Makranczi Zalán

Megcsömörlött emberek közlekednek mesterkélt helyzetekben. Oberon és Titania, a tündérházaspár Shakespeare-nél egy váltott gyermeken civakodnak. Itt Debrah Dennis, a meglehetősen ivarérettnek ható, alul kertésznadrágot, felsőtestén sötét bőrét viselő züllött fiú talányosan szolgálja tündérkirálynőjét és a Puck helyet Cypriannak nevezett homoszexuális iparművész szolgát. Utóbbi fölgerjedt megbabonázottja a fekete fiúnak, amíg csak a bokorban végzett fellatio közben szét nem veri a fejét, menekülés előtt nem felejtve el kizsebelni. Oberon varázsinasa az égő szerelem virágnedvével bocsát álmot a szereplőkre. Cyprian vudu amulettekkel befolyásolja a gerjedések irányát.
Meztelen tekintetnél több meztelen ülepet látni a színpadról. A meztelenséghez csupán le kell tolni a nadrágot, vagy szétnyitni az átmeneti kabátot. A meztelen tekintethez le kell merülnie a színésznek tapasztalatai mélyére. Igazi fenék megmutatása helyett igazat mondani. Az egyre igazabb Nagy Mari (Titania) négykézláb, hasmánt, kuszik-mászik meztelenül. Megalázó színpadi helyzetekben mégsem jelenik meg egy ifjúkori csábító formájából kikopott asszony hadakozása szerelmet, megkívánást fakasztó egykori bűverejéért. László Zsolt Oberonja angol módra leplezi belső viharait, csak lerongyolódottan, félszeg földi emberré változottan győz meg emberi vereségéről. Rába Roland emberi súlypontja duzzadó sliccében van, gonosz, kedvesen csábító, gátlástalanul másokon taposó. Fuldokló tragikum, kínos őszinteség helyett mesejátéki cukormáz fedi alakítását. Orth Péternek van egy pornográf magánszáma. Szétnyitja nadrágját, és a parkban a járókelők szemeláttára görcsösen önkielégít. Onanizálása színészileg pedáns. Nem érezni azonban kétségbeesettségét. Az üres örömszerzés hisztériáját. Murányi Tünde polgárfeleségében is benne maradt a szerep kínos önismeretének java.


Murányi Tünde, Rátóti Zoltán


A szerelmi négyes együttesen hitelesen működik. Különösen Schell Judit száraz humora, a légtornászi pontossága tartja össze a középosztályi házaspárokat. Stohl Andrást rutinja átlendíti a nehézségeken. Rátóti Zoltán kissé több indulati gőzt ad a párbeszédekbe.
Mészáros Piroska sok fölkavarót látott szüze sipogva csapong
A többre hivatott Makranczi Zalán a cselekmény kódájában kapott néhány, az előzményekhez nehezen köthető mondatot. Magasított cipőtalpa ördögi patának rémlik, de miért is?   
Máramarosi Bence keménykalapban, aktatáskával is gyerekszerű gyerek. Hevér Gábor - felnőtt méretű mása - gyermetegebb. Hollósi Frigyes Erstling-je őszintén fuldoklik abszurd helyzeteiben.
A trapézon lendülő, fekete bársonyba öltöztetett Gergye Krisztián a megszólalásig halál. Ha megszólal: nyafka. Gáspár Kata ölbe ül, halálba ölelik. László Attila teljesíti feladatát hol nadrágban, hol nélküle.
Alföldi Róbert rendezése egészséges egyensúlyt számolt ki és megvalósította a megbotránkoztató undokság, valamint a nézőt dédelgető kellem közt.


Nagy Mari, László Zsolt

Menczel Róbert változékony díszlete pompázatosan elszegényedett, lepusztultságában nagyvonalúan mutatós. Daróczi Sándor jelmezei minden játékigényt kielégítenek. A mese és a realitás határán, színén-fonákján működőképesek. Forgách András a nehéz szöveget úgy fordította, mintha eredetileg is magyarul íródott volna.
A szaggatott, hektikus cselekményű, minden tudatalattit körülményesen megmagyarázó Park úgy viszonylik az ezer szállal egymáshoz kapcsolódó Szentivánéjihez, mint doktor Freud Zsigmond az esti park bokrai között szemérmét felfedő mutogató bácsihoz, aki kilógatja sliccéből a kereszthuzatba hímtagját.
A játék során jól megmarkolják magukét vagy másét, ezenközben kecsesen eltartják a kisujjúkat.

 

 

 

 

 

 

 

 

Molnár Gál Péter

Fotók: Gordon Eszter/Nemzeti Színház