Reflex Fesztivál

A Reflex Fesztiválon vendégeskedõ krakkói Stary Teatr Oreszteia elõadása utáni szakmai beszélgetés a multikulturalitás jegyében zajlott. Bocsárdi László fesztiváligazgató elnézést kért amiatt, ha a beszélgetés során elvesztek volna gondolatok, hiszen a románul beszélõ Alice Georgescu kritikus-moderátor kérdéseit Boros Kinga fordította Pászt Patríciának magyarra, aki lengyelül tolmácsolta ezeket a színészek felé.

"Hagyományunk az avantgárd"

Alice Georgescu kérdésére megtudtuk, hogy a Stary Teatr-t 1781-ben alapították, legfontosabb ereje az, hogy állandó társulattal rendelkezik, több éve, évtizede együtt dolgozó emberekről van szó. Ezt a kritikusok is fontosnak tartják hangsúlyozni, s meglátszik az előadások színvonalán is. A színház másik erős pontját az jelenti, hogy szoros kapcsolatban áll a krakkói Színiakadémiával. Erről a Színiakadémiáról kerültek ki a lengyel színház legjelentősebb színészei és rendezői, ugyanakkor ebben az intézményben a Stary színészei és rendezői közül is többen tanítanak. A két intézmény együttélése tulajdonképpen a hagyomány és az újítás közötti kapcsolatra fekteti a hangsúlyt. Jacek Romanowski a krakkó Színiakadémia dékánja - az Oreszteiában a kórus egyik tagja - hangsúlyozta, hogy olyan nagy hagyományokkal rendelkezik a Stary Teatr, hogy nehéz a kihívásoknak megfelelni és a színvonalat fenntartani. Jelenleg a színház azzal kísérletezik, hogy miként lehet a hagyományt és a mai dinamikus színházi nyelvet ötvözni.


Jelenet a Stary Teatr Oreszteia előadásából

Működik a színházban egy re_wizjenek nevezett szakmai program, ahol korábbi korszakok (a romantika, a görög tragédia, jelenleg pedig a 17. századi szarmatta irodalom) szöveigeit fordítják le a ma színházi nyelvére. Az Oreszteia előadás ennek a programnak a keretében született. A harmichat éves Jan Klata rendező a társulattal való második találkozásaként rendezte meg a darabot.


Jelenet a Stary Teatr Oreszteia előadásából

A színészek elmondásából megtudhattuk, hogy a lengyel közönség ellentmondásosan fogadta az előadást, de semmiképpen nem hagyja semlegesen a nézőket. Voltak, akik nagyon szerették az előadást, többnyire a fiatalok, sokan viszont elutasították a formát, mert nehezményezték, hogy a rendező a popkultúra szintjére degradál egy klasszikus antik szöveget. A színészektől megtudtuk azt is, hogy a rendező célja az volt, hogy az antikot mai friss szemmel megközelítsék. Közös útkeresésük arról szólt, hogy miként fordítható le mai nyelvre, mai eszközökkel egy antik szöveg világa. Hogyan néznek ki ma az istenek, a háborúk? A rendező víziójában a ma istenei a popsztárok, így került be az előadásba az Robbie Williamsként megjelenő Apollón.


Közönségtalálkozó

Fontosnak tartják az útkeresés folytatását, és ebben a hitükben a sepsiszentgyörgyi közönség is megerősítette a társulatot, hiszen nagyon pozitívan fogadták az előadást. Munkájukat továbbra is az régi szövegek "revizionálásával" folytatják, ezúttal  az ősi lengyel szarmata-irodalom vaskos köteteire alapozva hoznak létre  mai színházi nyelven megszólaló produkciót, szintén Jan Klata irányításával.

Forrás: Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy