Minden Rossz Varieté, TÁP Színház, vol 2

Másodszor néztem az előadást pénteken a Tűzraktérben - anno az első után sejtettem, hogy elő fogok még náluk fordulni. Ha nem tudnád, mi a Varieté, katt ide, és utána olvass tovább (ha kedveled a stand-upot, ez az előadás is bejön).

A műsor újranézhető elvileg több alkalommal, hiszen a szereplők és az abszurd gegek folyamatosan változnak. Igazából nehéz írni ezekről, látni kell, de a lenti videó a feelingbe talán valamennyire bepillantást ad. Ugyan a mostani konstellációban voltak poénok, amiket már láttam, de azért ezeket jó volt újranézni (Horváth Ákos haka-paródiáját most is elképedten bámultam és Péter Boldizsár Fight Clubra hajazó önrontása se rossz); és volt pár, számomra új és bejövős fellépő (légzsákos jelenet, Gosztonyi furulyás poénja). Kevésbé jó produkciók is voltak - vagy jelen esetben kevésbé rosszak? Így gyengébb volt a kefíres csaj, az Adrian Brody-klón srác pengetése, vagy éppen Higany, aki nekem inkább lehangoló, mint vicces. A szpíker Schönberger is kissé indiszponáltnak tűnt, múltkor Vajdaival párban valahogy jobban elengedték magukat.



De a lényeg, Katona László. Az előadás előtt láttuk a színpad körül ólálkodni, aztán eltűnt, gondoltuk, hogy a később következő Odüsszeiszre készül. Aztán előkerült, övé volt a Varieté utolsó és legjobb jelenete Andreával, a gumibabával, ami nem csak a műsorhoz, hanem a tőle ismert no compromise alakításokhoz képest is durva volt és jó eséllyel pályázik arra, hogy bekerüljön a színészképzés nem fakultatív szemléltetőanyagai közé.

(valamennyire releváns infó, hogy a Videán indult egy külön TÁP-csatorna. Ez jó hír, az már kevésébé, hogy a videók többsége sajnos szinte nézhetetlen minőségű)