Giuseppe Verdi: Aida

Priamus és Thisbé, Rómeó és Júlia: az ókortól egészen napjainkig, irodalmi és zenei művekben egyaránt, mindenütt felbukkan a tragikus sorsú szerelmesek története, akik csak a halálban lehetnek egymáséi. Verdi egyik legismertebb operája Aida, a rabszolgasorba vetett etióp királylány és Ramadesz egyiptomi hadvezér tiltott szerelmének történetét tárja elénk gyönyörű áriákban és méltán híres kórustablókban.

phoca_thumb_l_061aida_bp

Az egyiptomi alkirály színházat szándékozott építeni a Szuezi-csatorna megnyitásának ünneplésére, és nagy zenerajongó lévén 1869- ben Verdit kérte fel a nyitódarab megírására. A zeneszerző először elhárította a felkérést, és csak azután kezdett komolyan foglalkozni az ötlettel, miután elolvasta August Mariette francia egyiptológus és Camille du Locle levelét, amely szerint, ha őt nem érdekelné a felkérés, talán majd Gounod-t vagy Wagnert érdekelni fogja.

phoca_thumb_l_053aida_bp

 

Mivel Verdi mindkét zeneszerzőt riválisának tekintette, inkább aláírta a szerződést, és elkezdett dolgozni. Az Aidát nem volt könnyű eljuttatni a bemutatóig. 1870-ben Franciaország hadat üzent Poroszországnak és váratlan vereséget szenvedett. Ugyanez év novemberében Párizs, benne az Aida díszleteivel és jelmezeivel, ostrom alatt állt. Végül 1871. december 24-én Kairóban mutatták be az operát, mely hatalmas sikert aratott. Ezt követte 1871 februárjában a nem kevésbé zajos milánói siker. A hatalmas apparátust igénylő mű azóta is hódít az operaházak színpadán.

 

phoca_thumb_l_097aida_bp

 

Ezzel az előadással a színház zenei vezetése folytatni szeretné a Turandottal megkezdett sort: olyan népszerű operákat láthat a közönség, amelyeket eddig még nem, vagy csak nagyon régen állítottak színpadra Debrecenben. A készülő előadás rendezője, Viktor Rizsakov, aki eddig két prózai előadással mutatkozott a debreceni publikumnak, ezúttal nagyszabású színpadi látomásban jeleníti meg a két szerelmes történetét.

phoca_thumb_l_023aida_bp

 

A Szabad Tér Színház és a Csokonai Színház közös produkciója
Giuseppe Verdi: AIDA

Opera négy felvonásban
Szövegét - François Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán -
Camille Du Locle és Antonio Ghislanzoni írta.
Vezényel: Kocsár Balázs

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara és a Maróthi György Pedagógus kórus
Karigazgató: Pálinkás Péter

Egyiptom királya: Szvétek László
Ürmössy Imre: Amneris, a lánya: Bódi Marianna/Francesca Provvisionato
Aida, rabnő, Amonasro etióp király lánya: Elena Ayusheeva/Annalisa Carbonara
Radames, egyiptomi fővezér: Cselóczki Tamás/Tae Sung Jung
Ramphis, főpap: Cseh Antal/Palerdi András/Wagner Lajos
Amonasro, Etiópia királya: Salvo di Salvo/Wagner Lajos
Hírnök: Böjte Sándor
Főpapnő: Gaál-Wéber Ildikó

Táncosok:
Buka Helga
Edelényi Vivien
Endi András
Deczki Nóra
Kókai Tamás
Nagy László
Pozsonyi Ágnes
Pozsonyi Zsófia
Steuer Tibor
Szanyi Sarolta
Szotkó Georgina
Iuga Anca
Tőke László
Trenyisán Ádám
Trenyisán Csaba Aurél
Zádor Lívia


Korrepetitor:  Kunsági István, Szentai Cecília, Nagy Máté, Gyülvészi Péter
Súgó: Poór Hajnalka
Ügyelő: Ury Tibor
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla, Bakai Barbara
Tolmácsok: Lakó Zsigmond, Hlebnyikova Natasa
Statiszták Baltás János: Győri Ferenc
Leskó István: Számadó Barnabás

A koreográfus asszisztense: Laczó Zsuzsa
Koreográfus: Gemza Péter
Látványtervező: Vladimir Gusev
Díszlet, jelmez: Dmitrij Razumov


Rendező :Viktor Rizsakov

Bemutató: 2009. november 27.

További előadások Debrecenben:
2009. november 27., 29., december 1., 4., 6. és 8.,
valamint 2010. június 1., 3., 5., 11. és 13.


fotók: Máthé András
forrás: Csokonai Színház, Debrecen