Szerelem(.hu)

A Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli nem először rendez Miskolcon. Idén a 2005-ös Agyő Európa, Európa agyő című munkájához hasonlóan két előadásban dolgoz fel egy témát, amely jelen esetben Barta Lajos novellája alapján a szerelem. A párhuzamosan készülő két előadás egymást követő napokon debülál Szerelem címmel a Nagyszínházban, szerelem.hu  címmel pedig a Csarnokban.

 

Az álmos kisvárosban élő Szalay-lányok csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak, de mindhiába, a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza szerelme, a költő a pesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként már nemigen találhat magának társat.

 

IMG_0762

Fabók Mariann, Pataki Szilvia

 

Ekkor költözik a szomszédba Komoróczy, az adótisztviselő, aki hipochonder, és nyáron is retteg a huzattól. Ő az egyetlen potenciális férj-jelölt, akire rögtön szemet vet Nelli, a legidősebb Szalay-lány... Álmok, remények, csábítás, csalódások és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbe kapunk, már el is múlt a fiatalság.

 

IMG_5597
Bodor Németi Gyöngyi, Takács Katalin

 

„A Vígszínház egyik legforróbb és legszebb estéje volt a mai - írta Kosztolányi Dezső az ősbemutatóról. - Barta Lajos darabja ünneplő tapsok közepette érkezett. A közönség minden felvonás után nagyon sokszor a rivaldára szólította az írót, sikere oly rendkívül forró és egyöntetű volt. Lelkesen feléje tartott, magasra emelt tenyerekkel tapsoltak neki, mint annak szokás, aki magasba megy."

 

IMG_0311
Fabók Mariann, Fandl Ferenc

 

 

Barta Lajos: SZERELEM
színmű két részben
„In memoriam Harag György"


SZALAY, nyugalmazott mérnök: BŐSZE GYÖRGY
SZALAYNÉ, a felesége: TAKÁCS KATALIN Érdemes művész
NELLI, a leányuk: BODOR NÉMETI GYÖNGYI
LUJZA, a leányuk: FABÓK MARIANN
BÖSKE, a leányuk: PATAKI SZILVIA
BIKY, fűszeres: HUNYADKÜRTI ISTVÁN Jászai-díjas
IFJ. BIKY, a fia, költő: FANDL FERENC
KATONATISZT: CHAJNÓCZKI BALÁZS
KOMORÓCZY, adótiszt: HARSÁNYI ATTILA
FUCHSNÉ, háziasszonya: KEREKES VALÉRIA
JULI, cseléd a Szalayéknál: CSIZMADIA MÓNIKA


Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT Jászai-díjas
Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETT
Dramaturg: ŽELJKA UDOVIČIČ
Zene: ARTURO ANNECCHINO
Zenei munkatárs: SZAKÁCS SÁRA
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: GRIBOVSZKY PÁL
A rendező munkatársa: TÓTH LOON

Rendező: PAOLO MAGELLI


Bemutató: 2010. március 12. 19 óra
Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház

 

IMG_5626
Bodor Németi Gyöngyi, Harsányi Attila

 

 

Száz év szerelem
Paolo Magelli rendező

Egy régi terv

Több mint harminc éve történt, hogy Kolozsváron beültem Harag György próbájára. Nagyon érdekelt, miként dolgozik-rendez Harag. Az ő színházi műhelyéről már akkor tudni lehetett, hogy színháztörténeti jelentőségű. Éppen a Szerelem egyik jelenetén dolgoztak. Azóta terveztem, hogy egyszer én is megrendezem ezt a zseniális darabot. Mivel életem egy jelentős részét Horvátországban töltöttem, ott is kutakodtam Barta műve után. A zágrábi levéltárban meg is találtam a horvát fordítás kézzel írt példányát. Ugyanis a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban nemsokkal azután játszották Barta vígjátékát, hogy a darabot 1916-ban sikerrel bemutatták a Vígszínházban, Pesten. 1997-ben Molnár Ferenc Liliom című színdarabját rendeztem Zalaegerszegen, és Halasi Imrével - aki akkor volt ott igazgató, a beszélgetéseink során többször is felmerült a Szerelem. Örülök, hogy ez a régi tervem most megvalósulhat.

szerelem_magelli
Paolo Magelli
(fotó: Bócsi Krisztián)

 

Zseniális

Barta Lajos színműve: zseniális. S hogy miért? Mert rendkívül érzékletesen ragad meg egy témát, ami mindenkit érdekel, foglalkoztat, amiről mindenki beszél, de senki sem tudná pontosan megmondani, hogy mi is az valójában. Ez a szerelem. Barta címadása is rendkívül ütős. A darab ugyanis úgy szól a szerelemről, hogy éppen a hiányát mutatja meg. Ez a fogás rendkívüli színpadi feszültséget teremt, és csak sorjáznak egymás után az egyszerre komikus és tragikus szituációk, amelyben pazarul megírt figurák kelnek életre. A szomorú számomra az, hogy ha most kimennék az utcára, és megkérdezném a járókelőket, hogy ismerik-e a Szerelem című színdarabot, és netán még a szerzőjét is meg tudják-e mondani, akkor nagyot csalódnék.

A szerelem

Bartánál minden a szerelemről szól. A szerelem utáni vágyról. Nem árt hangsúlyozni, hogy egy vígjátékról beszélünk. De minden pillanatán átsugárzik a tragikum. Mert kiket is látunk színen? Egy megunt házasságban élő két öreget. Három lányukat, akik szerelemesek akarnak lenni, és férjhez akarnak menni. De Lujzát elhagyja egy rossz költő, mert az Pesten akar karriert csinálni. Böske, a legfiatalabb, egy katonatisztbe szerelmes, akit áthelyeznek, aztán elesik valahol Boszniában. Nelli, a legidősebb megszerzi magának ugyan Komoróczyt, akinek mindegy, hogy a három lány közül kit vesz el. Nelli és a Komoróczy végül összeházasodnak. Mert mind a ketten ebben látnak valamiféle kiutat. De hol a szerelem?

Négy évszak, száz év

Számunkra most, itt, Miskolcon érdektelen, hogy Barta Lajos darabja 1913-ban és 1914-ben játszódik. Nálunk négy évszak és száz év alatt történik minden. Ősz van, amikor megismerjük a Szalay családot, és ősszel búcsúzunk tőlük. Az évszakok változása egy ember élete is - születéstől a halálig. Az élet rendje. Mi is 1913-tól indulunk, amikor Barta darabja játszódik, aztán eltelik négy évszak - és eltelik száz év is. Vagyis eljutunk a mába. Mert a Szerelem rólunk, maiakról szól.

Lejegyezte: Kornya István


IMG_8212

 

szerelem.hu
zenés színházi fantázia egy részben

Barta Lajos novellája alapján Željka Udovičić és Paolo Magelli: LUJZA · Munkatárs: Tóth Loon
Vargha Márk Péter: NELLI NÉNI Kardos Tünde: BÖSKE MENYASSZONY
című írásaiból


BODOR NÉMETI GYÖNGYI
CSIZMADIA MÓNIKA
FABÓK MARIANN Polgár Ösztöndíjas
KEREKES VALÉRIA
PATAKI SZILVIA
BŐSZE GYÖRGY
CHAJNÓCZKI BALÁZS
FANDL FERENC

HARSÁNYI ATTILA
HUNYADKÜRTI ISTVÁN Jászai-díjas

Közreműködik:
Szakács Sára elektromos brácsa
Székely Balázs nagybőgő, basszusgitár
Regős Ádám ütős hangszerek

Díszlet: LORENZO BANCI
Jelmez: LACZÓ HENRIETT
Zene: ARTURO ANNECCHINO
Zenei munkatárs: SZAKÁCS SÁRA
A rendező munkatársa: TÓTH LOON
Vizuális effektek: TEMESVÁRI JÁNOS
Videotechnika: HABLY HENRIK, KOVÁCS ZSOLT
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: GRIBOVSZKY PÁL
Dramaturg: Željka Udovičić

Rendező: PAOLO MAGELLI

Bemutató: 2010. március 13. 19 óra • Csarnok


IMG_5302


Ez az előadás nemcsak a miskolci társulat, de a rendező és valamennyi közreműködő számára is merőben szokatlan kísérlet lesz, akárcsak 2005-ben az Agyő Európa, Európa agyő. Az új projekt témája örök: a szerelem. Erről mesél három szerző: Barta Lajos, Vargha Márk Péter, Kardos Tünde, a Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli, az olasz Arturo Annecchino zeneszerző, Željka Udovičič horvát dramaturg és a miskolci társulat.

 

szerelem.hu
Paolo Magelli rendező

Azt kértem magyar barátaimról: ajánljanak nekem fiatal magyar szerzőket. Azt szerettem volna, ha ezek a nagyon fiatal emberek elmondhatják: mit jelent számukra a szerelem.

Amikor először találkoztunk Zágrábban, csak beszélgettünk. Nem adtam nekik különösebb instrukciókat, nem kötöttem meg a fantáziájukat. Nem akartam, hogy írás közben meg akarjanak felelni valamilyen elvárásnak. Nem akartam, hogy azonnal kész színpadi szöveget készítsenek. Szabadságot akartam nekik adni ahhoz, hogy arról írjanak, ami számukra fontos. Tudtam, hogy mire számíthatok. Sejtettem, hogy miről fognak írni. A szerelem utáni vágyról és a hiányáról. Hiszen szerzők hosszú-hosszú sora erről írt már, erről szól Barta Lajos száz évvel ezelőtti vígjátéka, Szerelem is. Én inkább arra voltam kíváncsi, hogy a mai fiatalok ezt hogyan írják meg.

Ez a „hogyan" így fogalmazható meg: keserű jókedvvel, kiábrándultsággal és ötletességgel.

A cím nem hagy kétséget afelől, hogy a mában járunk. A megszületett három jelenet közül az egyikben központi szerepet is kap az internet. Az internetes cím egy generáció életérzésére is utal, amelynek olyan furcsa jellemzői vannak, mint a virtualitás, az anonimitás.

 

IMG_5331

Munka közben, amikor a fiatalok szövegei már elkészültek, arra gondoltam, Barta Lajost sem volna szabad kihagyni ebből a történetből. A Szerelem című vígjáték, amelyet a Nagyszínház színpadán rendezek, rímel a szerelem.hu-ra. A próbák is párhuzamosan zajlanak, a szövegekkel is párhuzamosan foglalkoztam még az előkészítés fázisában. Ráadásul Barta színdarabjának egy remek Barta-novella volt az alapja, kiindulópontja. A Macska-zugban a címe. Olyan inspirálóan hatott rám ez a nagyszerű írás, hogy nem tudtam lemondani róla.

Az írás fázisában mindenki külön dolgozott. Mindazok a motívumok, jellegzetességek, amelyek közösek a munkáikban, a huszonévesek generációját általában jellemezik. De megtartották a maguk világából hozott ízeket, hangulatokat, szófordulatokat. A munkafolyamat során előbb a szövegek készültek el. A mai jelenetek rejtélyes módon rímelnek a Barta Szerelmének történeteire. Kitágítják azt. A Macska-zugban novella alapján készült rész Lujza (és a másik két Barta-lány, Böske és Nelli) története, az Ármin és Alina Nellijé is, a Menyasszony Böskéjé is. Ez éppolyan igaz, amennyire nem. Nem követtük ugyanis Barta hőseit, csak megidéztük őket a 21. századi világunkban. Talán nem is őket idéztük meg, csak a szerelemről írtunk, és a mai történetek óhatatlanul megidézik Barta egykori alakjait. Aki megnézi mind a két darabot, ráismerhet erre. De a szerelem.hu mindhárom története önmagában is érvényes mű.

IMG_6467

A kész szövegekkel - amelyeket szinte az utolsó pillanatig gyúrunk-alakítunk - a munka a színpadi próbák során folytatódik. Keressük a szerepek, a figurák, a hangulatok lényegét, mélyét, értelmét. Ezek az egymást folytonosan inspiráló közegek - a szerzőkkel folytatott kommunikáció, a szövegekkel való folyamatos munka és a próbákon megjelenő kreativitás - jelentik számomra a legnagyobb izgalmat a színházban. Ezért szeretem ezt csinálni.

Lejegyezte: Kornya István
Megjelent a Színházi Esték 80. számában

fotók: Bócsi Krisztián
forrás: Miskolci Nemzeti Színház