Cseresznyéskert - SZFE


Lukáts Andor jó kis előadást rakott össze a színművészetis hallgatókkal: a klasszikus orosz drámát 100%-ban klasszikus módon dolgozta fel, a gyertyát gondosan meggyújtó inassal, a hölgyek kezében napernyővel és korhű jelmezekkel. Mivel még nem voltam főiskolás előadáson, kíváncsian ültem be, majd 2 órával később elégedetten jöttem ki. Csehov alapanyaga még mindig működik, a modernizálódó Oroszországban tengődő, elvágyódó, az idejüket uborkazabálással és unatkozással elverő figurák sehova se vezető élete ütős téma.


Alberti Zsófia

Molnár Áron


A színészek kiválóan abszolválták a szerepeket, és  volt néhány kifejezetten erős alakítás (Földes Eszter, Alberti Zsófia és a főszereplő - fizimiskájában Daniel Day-Lewisra hajazó - Molnár Áron), és csak pár ponton éreztem disszonanciát. Igaz, utóbbi esetekben is inkább a szerepek miatt nem volt jó a figura: az inas inkább egy pantomimművészre emlékeztet a tipegő mozgásával és a maszkjával, és a Farkas Dénes által játszott szerep túlhúzottsága sem passzol nekem az előadásba. Mindenesetre tény, hogy a hallgatók a jól begyakorolt, klasszikus figurákat magukkal vihetik a munkahelyükre, ahol a „XIX. századi orosz dráma” toposszal biztosan nem lesz problémájuk.

Csehov: A cseresznyéskert (r. Lukáts Andor)