A gyertyák csonkig égnek

Márai nagyon belőlünk szól. Arról tudósít bennünket, hogy a kételyeink örökletesek. Az író A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján készült színdarab Dömölky János rendezésében, Miske László, Csikos Sándor és Garay Nagy Tamás szereplésével látható október 1-től a debreceni Csokonai Színház Stúdiójában.

gyertyak_MTA_03web

 

- A mester, Márai Sándor az amerikai emigrációban saját maga írt egy dialógust, egy változatot A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján. Elsősorban ez adja a debreceni előadásnak a szövegét - magyarázza Dömölky János rendező. - Természetesen bizonyos apró, belső és dramaturgiai megoldások az eredeti regényből is igényeltek egy-két mondatot, és elhangzanak azok is. Tehát hangsúlyozom, előadásunk a regény Parázs című, Márai Sándor saját kezűleg dramatizált változata.

Dömölky János felidézi, hogy Márai a Naplók tanúsága szerint 1952-53 környékén új formai megoldások lehetőségében gondolkodott. Fölmerült benne a kétely, hogy egyáltalán lehet-e, tud-e még írni, és ha igen, mit kellene megírnia számvetésként. Több lehetséges téma között fölmerül a Naplóban az is, hogy írhatna színdarabokat. Ahogy az egyik bejegyzésében olvassuk: „Színdarabokat írni, tehát élni egy műfaj lehetőségeivel, amelynek keretében nem kell »mesélni« sem »leírni«, sem indokolni - csak elmondani és megtenni a cselekményt, rögtön, közvetlenül. Sietnem kell, nincs már időm mesélni." Az emigráció éveiben - tehát a haza és Európa nélküli időszakban - sem hagyott alább benne a műfajkeresés kíváncsisága. „Színdarabot akarok írni, nem színpad számára. Senkinek, csak a műfajnak írni, s ez még feladat. Tisztán látom ezt, és nyugodtabb vagyok." Valami olyasmit akar színpadon megvalósítani, ami még eddig gyakorlatilag nem volt - fejtegeti a rendező.

 

gyertyak_05_web_ok

 

- Márai nagyon belőlünk, belőlem szól - mondja a 75. születésnapját ünneplő Miske László, aki a Tábornokot alakítja. - Arról, hogy a kételyeink örökletesek. Velünk születnek, dolgoznak bennünk. Majd elmúlik egy élet úgy, hogy nem érkezik konkrét válasz. A külső jegyekből sok mindenre lehet következtetni, de azon túl mi van? Mert ez a lényeg! Mi lappang egy asszony elhallgatása mögött? Mi van a gőgön, a becstelenségen, a sértődésen, a bölcselkedő következtetéseken túl? Félelmetes lelki élveboncolás. Nincs ember, aki ne érezné, hogy személyesen érintve van. Csak az első elszenvedett szerelemig nincs kapcsolódás. Aztán meglódul a képzeletünk az idő tengelyén, s abba az elvehetetlen illúzióba ringatja magát, hogy egyszer csak be tud pillantani onnan - a végtelen mögé.

- A Gyertyák csonkig égnek regényváltozatát alig tudtam letenni - meséli Csikos Sándor Konrád megformálója. - Színműként még titokzatosabb, még szikárabb. A Füves könyvben írja a remekműről, hogy az „legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett - s legyen még valami más is. Tündéri is legyen. S minden öntudatosság mellett önfeledt is legyen. Mérnöki szabályok szerint épüljön, de káosz is legyen benne, egy kávéskanálra való az ősködből, mely a csillagképek nyomában porzik, arany szemcsékkel." Vagyis a titkot, a megfejthetetlent nevezi tündérinek, ami mindig is izgalmassá tette-teszi a művészetet; amit mindig meg akarunk fejteni, de nem lehet, s persze tudjuk, nem is szabad megfejteni.

 

gyertyak_MTA_01web

 

Márai Sándor
A gyertyák csonkig égnek
(Parázs)
színmű egy részben

Tábornok: Miske László
Konrád: Csikos Sándor
Inas: Garay Nagy Tamás

Dramaturg: Tolmár Kata
Díszlet- és jelmeztervező: Dömölky János
Súgó: Nánási Andrea
Ügyelő: Kató Anikó
Rendezőasszisztens: Sóvágó Csaba

Rendező: Dömölky János

Premier: 2010. október 1.
Helyszín: Csokonai Színház, Debrecen - Horváth Árpád Stúdiószínház

 

Forrás: Csokonai Színház, Debrecen
Fotók: Máthé András (Csokonai Színház, Debrecen)