Bánffy Miklós vándorkiállítás

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gróf Bánffy Miklós, a méltatlanul elfeledett művész-politikus halálának hatvanadik évfordulója alkalmából vándorkiállítást hozott létre.

„Senki sem siet, legalábbis nem tudok nagyobb előkészületekről, hogy törlesztenénk valamennyit abból az erkölcsi adósságból, amivel Bánffy Miklósnak, a regényírónak, festőművésznek, grafikusnak, könyvillusztrátornak, karikatúristának, díszlettervezőnek, színházszervezőnek, rendezőnek, politikusnak, diplomatának...a mintagazdának és lótenyésztőnek, egyházi elöljárónak (....) ahogy magamban nevezem, a bonchidai Prosperonak tartozunk."-veti fel Marosi Ildikó, aki munkái sorát szenteli Bánffy Miklós munkásságának.

 

banffy

Bánffy Miklós
(Kolozsvár, 1873. december 30. - Budapest, 1950. június 6.)

 

Néhány lépés történt már a „jóvátételre". A Polis Kiadó Dávid Gyula vezetésével felvállalta az életmű egészének kiadását, a csíkszeredai Pallas-Akadémia, és a Nap Kiadó is jelentet meg Bánffy Miklós korábbi, vagy az asztalfiókban rejlő munkáiból és a róla szóló szakirodalomból. Utolsó budapesti lakhelyén a Reviczky utcai palota falán emléktáblát helyeztek el, 1993-ban. Halálának 60. évfordulója alkalmából 2010. június 5-én a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szegedi Operabarátok Egyesülete és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Bánffy-emlékülést tartott. Az emlékülést követően Bánffy Miklós mellszobrát (Stróbl Alajos alkotását) a Dóm téri Nemzetközi Történelmi Pantheonba helyezték el, a Magyar Szemle júniusban emlékszámmal tisztelgett Bánffy Miklós előtt, az Operaház Posztumusz Örökös Taggá választotta ez év szeptemberében. Ebbe a megemlékezés-sorozatba kapcsolódik be az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is 2010. november 11-én nyíló vándorkiállításával. A kiállítás elsődleges célja Bánffy Miklós színházhoz kötődő munkásságának bemutatása, valamint néhány új kutatási eredmény ismertetése, összességében, pedig az életmű komplexitásának is szeretné érzékeltetni a szakma és az érdeklődő nagyközönség számára. A kiállítás az OSZMI több termére tagolódik, külön teret szentelve például a könyvillusztrátor Bánffynak, láthatóak lesznek az 1921-ben a Génuiai békekonferencián készített karikatúrareprodukciói is.


BnffyMikls_narckp
Bánffy Miklós önarcképe 1922-ből


A tárlat szerves része: Stróbl Alajos által készített bronzszobor és a Nemzeti Múzeum Glattner Gyula festménye. A kiállítás egyik különleges anyaga a Varázsfuvola egyik jelmezének rekonstrukciója.
A programban résztvevő partner intézmények, a korábbi sikeres vándorkiállítások tapasztalatai (Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, EMKE-Kolozsvári Györkös Mányi Emlékház, debreceni Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, továbbiak) révén a kiállítás, mind Magyarországon mind Erdélyben közelebb viszi az életművet a
nagyközönséghez.
Az OSZMI-ban a kiállításhoz számos könyv- és folyóirat-bemutató, valamint tudományos kerekasztal-beszélgetés és múzeumpedagógiai program kapcsolódik. A kiállítás a Magyar Tudomány Napja alkalmából nyílik november 11-én, záróeseménye - a kiállítás katalógusának bemutatása -, pedig a magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 23-án lesz.

A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa.


 

BNFFY_meghv

 

 

A kiállítás impresszuma

„Érdekes, hogy Maga sem szeret tervezni. Én sem tettem soha. Álmodozni, elképzelni igen, de tervezni nem. Engem is a sors dobott ide-oda, diplomáciába, képviselőségbe, intendánssá tett és külügyminiszterré, anélkül hogy valaha ilyet tervszerűen akartam volna. A fontos csak az, hogy az ember megállja a helyét ott, ahová állítják. Eredetileg festő akartam lenni és író lett belőlem." forrás: Bánffy Miklós levele Bánffy Katalinhoz | Kolozsvár, 1948. április. 7. | Marosi Ildikó: Bánffy Miklós estéje


A kiállítás fővédnöke gróf Bánffy -Jelen Katalin.

A kiállítás forgatókönyve Marosi Ildikó kutatásai, és publikációi
dr. Bartha László és Stróbl Zsófia műtárgyai, Dávid Gyula és
D. Dávid Gyula közlései és publikációi,
Szakács János forrásai,
a Bartók Archívumnak,
a Csíkszeredai Fotótörténeti Múzeum
az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének,
a Kolozsvári Állami Levéltár
a Magyar Nemzeti Galéria
az OSZK Színháztörténeti Tárának, kézirattárának,
az OSZMI történeti tárainak és dokumentációjának,
valamint könyvtári anyagainak,
a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának,
a Ráday Gyűjtemény és Református Könyvtár archívumának,
a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének,
a Székely Nemzeti Múzeum történeti anyagainak,
a Színház és Filmművészeti Egyetem archívumának,
valamint a Pallas Akadémia, a Polis és a Püski Kiadó
kiadványainak felhasználásával jött létre.

Külön köszönet a közreműködőknek:
Bartók Archívum: Vikárius László, a Bartók- archívum vezetője


IM: Marosi Eszter múzeológus
Kolozsvári Református Levéltár: Sipos Gábor főigazgató lelkész,
Ősz Előd lelkész, levéltáros
Kolozsvári Színházi Archívum és Dokumentumtár: Salat-Zakariás Erzsébet archívumvezető
Budapesti Állami Operaház : Wellmann Nóra archívimvezető
Magyar Nemzeti Galéria: Csorba László főigazgató, Vajda László főosztályvezető

OSZMI: Dr. Ács Piroska, Csiszár Mirella, Füle Péter, Halász Tamás, Németh Éva, Sipőcz Mariann,
Somogyi Zsolt, Turnai Tímea múzeológusok, Ircsik Teréz adattáros, Huszár Ágnes,
Szakmáry Dalma könyvtárosok,
OSZK: Both Magdolna, Rajnai Edit,dr. Sirató Ildikó archívumvezető,
PIM: Varga Katalin osztályvezető, Komáromi Csaba,
Gróf Mária múzeológusok
SZNM: Bartha Zonga, Boér Hunor, Vargha Mihály igazgató,
Ráday Gyűjtemény: Nagy Edit levéltáros
SZFE: Huszár Sylvia
valamint Vetési László református lelkész