A kaméliás hölgy

Javában zajlik A kaméliás hölgy főpróbahete a Magyar Színházban. A darab olvasópróbájával egyidejűleg útjára indult a www.kamelias.hu blog, amely végigkíséri a színpadi előadás létrejöttét. A naponta frissülő oldal célja nem csupán a próbafolyamat bemutatása, hanem egyúttal egy szubjektív magazint ajánlanak az olvasóknak, ahol minden, ami a Kaméliás körül fölmerül, legyen az irodalom- vagy zenetörténet, kertészeti ismeretek vagy pszichológia, meglepő természetességgel kapcsolódik egybe, és rajzolja ki a Kaméliás hölgy mai napig megdöbbentően nagy hatással bíró alakját.

head3

 

A blogbejegyzések nagyon sok oldalról vizsgálják a darabot és az előadást is. Megismerhetjük a tüdőbaj és a szerelem kapcsolatát, hallhatunk orvosi véleményt, színész-vallomásokat, melyek kiváló ráhangolódást nyújtanak a november 27-én bemutatásra kerülő előadáshoz.

 

01
Györgyi Anna a Kaméliás hölgy c. előadásban

 

Részletek a blogbejegyzésekből >>>


2010. november 24., szerda
Djemaa el Fna

A tegnapi próbavideón elhangzott egy furcsa név. Egy tér neve. Djemaa el Fna. Első hallásra kitalált helynek tűnhet, de valódi. Piactér Marokkó óvárosában. A "djemaa" arabul halált és mecsetet is jelent. Valószínűleg ez utóbbi értelemben szerepel a tér nevében, és a djemma az egykori Almoravid mecset helyére utal. A tér éjjel-nappali piac: szabadtéri vendéglők és mutatványosok állandó helye.


Maroc_Marrakech400
A tér nappal


Narancsléárusok, fiatalok láncon hordott berber majmokkal, vízárusok színes jelmezekben és tradicionális, bőrből készült vizes zsákokkal és sárgaréz kupákkal, kígyóbűvölők, fakírok, jövendőmondók, hennafestők egyaránt várják a helyieket és a turistákat is. És talán tényleg "csörren az ezüst érme, csattan a lap", és vérre menő csatákat vívnak a férfiak - kártyán.
(...)


2010. november 23., kedd
Jókai kritikája a Traviáta magyarországi bemutatójáról

Nagyon változott a világ. Manapság közönségdíjas lehet a Traviata. De első magyarországi bemutatója alkalmával nem aratott ilyen nagy sikert. Sőt. Íme Jókai Mór kritikája a Traviata 1857-es magyarországi bemutatójáról:

„Tévedt ez a Tévedt nő, mikor arra a gondolatra tévedt, hogy ide tévedjen mihozzánk. (...) Legnagyobb tévedése azonban az, amikor tüdővészes állapotban egy egész felvonáson keresztül végig énekel; így tart diétát."
(...)

 

2010. november 22., hétfő
Közönségdíjas rendezésben a Traviata Szegeden!

Giuseppe Verdi háromfelvonásos operája, a La Traviata a Mezzo, az Arte és a Duna Tv támogatásával megrendezett Armel Operaverseny után a Szegedi Nemzeti Színház évadműsorába is beilleszkedik, a színház saját szereposztásában november 19-étől debütált a szegedi nagyérdemű előtt.

 

KeszeiBori
Keszei Bori Violetta szerepében


Az operabarátok - akik esetleg nem látták az Armelen a darabot - bizonyára nagy izgalommal várják a Kossuth-díjas Juronics Tamás által rendezett művet, amely elnyerte a Duna Televízió különdíját. A kíváncsiak számára íme a lehetőség, hasonlítsák össze a két előadást: a Magyar Színház után irány Szeged!
(...)

 

2010. november 19., péntek
A halálos légszomj

Mindannyian nehezen gondolunk bele a halál pillanatába. Legtöbben abban reménykedünk, hogy álmunkban ér majd a halál, és reméljük, hogy fogunk fájdalmat érezni. Azt tudjuk, hogy egy tüdőbetegnél a fájdalom elkerülhetetlen. Dr. Barta Mária kórboncnokot arról kérdeztük, milyen az a "halálos légszomj", amiről a Doktor a darabban beszél, illetve fiziológiailag mi történik pontosan a halál pillanatában?
(...)

 

2010. november 18., csütörtök
Szerelem és tüdő

Frederic Beigbeder 1999 Ft című botránykönyvében meglepő utalást találunk a szerelem és tüdőbaj kapcsolatára. A regény egy cinikus reklámszakember azon próbálkozásáról szól, hogy leleplezze cége (és a reklámszakma) marketingmanipulációit. Természetesen elbocsátják. De hova lehet még lépni a fogyasztói piramis csúcsáról? Erre nincs válasz, következik a csömör és a véres erőszak... Az ára a címe; ez szép új világunk lényege. A XXI. század első botránykönyvének titulált kötet Franciaországban zajos sikert aratott, és komolyan felmerült, hogy a legmagasabb francia irodalmi díjra, a Goncourt-ra jelöljék.

Íme néhány részlet a műből:

"Minden ideiglenes: a szerelem, a művészet, a Föld, te meg én. A halál elkerülhetetlen, mindenkit meglepetésszerűen ér. Ki tudja, hátha pont ez az utolsó napod? Azt hiszed, van még időd. Aztán egyszer csak vége, megfulladsz, lejárt a kiszabott idő. A találkozás a halállal az egyetlen, ami nincs előjegyezve a határidőnaplódban. (...)"

 

02
Jelenet az előadásból

 

Kiss Csaba
A KAMÉLIÁS HÖLGY
- romantikus játék -
ifj. Alexandre Dumas regénye alapján

Marguerite Gautier: GYÖRGYI ANNA
Armand: GÉMES ANTOS

Duval, az apja: FILLÁR ISTVÁN
Varville: HORVÁTH LAJOS OTTÓ
Prudence: KUBIK ANNA
Gaston: HORVÁTH ILLÉS
Doktor: VÉGH PÉTER
Nanine: TÓTH ÉVA
Marion: CSERNUS MARIANN
ST. Gaudens:  FÜLÖP ZSIGMOND

Olympe: RUTTKAY LAURA
Jeanot: JEGERCSIK CSABA
Bertrand:  PAVLETITS BÉLA

Dí­szlet: CSANÁDI JUDIT
Jelmez: BERZSENYI KRISZTINA
Zene: MELIS LÁSZLÓ
Koreográfus: FINCZA ERIKA
Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI, ORBÁN ESZTER
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: KISS CSABA

Bemutató: 2010. november 27.
JEGYVÁSÁRLÁS >>>

 

04
Jelenet az előadásból


Van-e olyan ember, aki nem akar szerelmes lenni? Aki most nem akar. Aki már nem akar. Aki így nem akar. Aki nem mer akarni. És mi történik, ha mégis?

Nem lenne jó megérteni, hogy mitől volt olyan különleges az igazi Kaméliás hölgy, aki az 1840-es évek Párizsában élt, és akinek több mint 150 éve nem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól?

Dumas könyvet írt róla, Verdi operát, filmek sora próbálja megfejteni lényét.

Ezt a klasszikus történetet mutatjuk be a Magyar Színház színpadán egy mai ember érzésein keresztül. Nem a talmi ragyogás, hanem a szerelem és menekülés vonzásában-taszításában megmutatkozó érzelem és bölcsesség előadása ez.

 

Kamlis

 

forrás: Magyar Színház/kamelias.hu