Érzékeny hely - Mi lesz a Nemzetivel?

Mi lesz a Nemzetivel? Vidnyánszky egyre többet sejtet, a Kritikusok Céhe megbotránkozik, Alföldi reményei nem teljesülnek. Erről olvashatnak az elmúlt pár nap eseményeiről, nyilatkozatairól szóló összefoglalónkban.

nemzeti_szinhaz_1

 

Azt, hogy Vidnyánszky Attila átveszi a Nemzeti Színház igazgatását Alföldi Róberttől a Hírextra szellőztette meg közel egy hete. Ezért a Színház.hu megpróbált utánajárni, mennyi igaz ebből, de a debreceni színház vezetője úgy érezte, még nem jött el az ideje a válaszadásnak. Így csak annyit erősített meg, hogy az életében kiteljesedést jelentene, ha a Nemzeti élére állna és felidézte, hogy korábban "nagyon piszkos játszmák zajlottak a Nemzeti körül, valamint a nemzeti szó jelenléte, értelmezhetetlensége kapcsán" és szerinte "ezeket a dolgokat mindenképp helyre kell tenni".

 

Azt, hogy miként, már 2002-ben megfogalmazta Márta Istvánnal "közel hatvan oldalban", amikor közösen pályáztak az igazgatásra. Akkor Vidnyánszky -aki művészeti vezetőnek készült- úgy látta, Bartók és Kodály modernségét kell példának tekinteni, hiszen "tradícióink, gyökereink ismeretében, szellemében, mi több, azoknak újraértelmezésével őrizhetjük meg a magunk sajátos jellegét". Nyitott lett volna a kortárs magyar drámák, a mozgásszínház felé, mesterkurzusokat, nemzetközi work-shopokat, Nyugattól Keletig címen nemzetközi fesztivált szervezett volna, a kor világára érzékenyen "vibráló formanyelvet" kívánt kialakítani és "igen erős társulatot". Emellett arról számolt be a Színház.hu-nak: hisz abban, hogy a Nemzeti ügye annyira fontos, hogy nem hoznak majd politikai döntést. Végül Görgey Gábor - pályáztatási ígéretével ellentétben - Huszti Pétert nevezte ki a teátrum élére, aki az éles kritikák miatt lemondott, így Jordán Tamás nyert.

 

Információink szerint most pedig informális beszélgetések zajlanak az igazgató-cseréről és ezt az origo.hu-n ki is jelentette Vidnyánszky. Egy interjúban felidézte, hogy a Nemzeti társulata 2002-ben rá szavazott. Elárulta, hogy megengedhetetlennek, butaságnak vagy rendkívül szemtelen provokációnak tartotta, hogy Alföldi Róbert teret adott volna annak, hogy a Nemzetiben rendezzék a román nemzeti ünnepet, "magyarul Erdély elcsatolását". Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Nemzeti Színház különleges, emblematikus hely, amellyel nagyon vigyázni kell. "Ha Petőfi Sándor azt írja le, hogy egy kínkeserves út végén, miután legyőztem a sárkányt, miután megküzdöttem az élet különböző nehézségeivel, megszüntettem a sötétség birodalmát, jutalmul megkapom Tündérországot és a tiszta szerelmet, akkor bűn, ha a Nemzeti Színházban - vagy bármely más színházban - kurvaként állítják elém a szerelmemet, mert ez totális meghamisítása annak, amit Petőfi írt. Ha valaki megnézi az előadásaimat, akkor látja, hogy erre mindig kényesen ügyelek. A szerzői szándék meghamisítása a Nemzeti Színházban is, mint ahogy az egész magyar uralkodó színházi elitben is, trend. Ez egy kicsit álságossá teszi a művészi szabadság ügyét. Nagy dolog a művészi szabadság, ugyanakkor azt gondolom, azok a morális kérdések, amelyeket az imént felvetettem, szintén fontos alapkérdései a magyar színházi szakmának. Legalábbis annak kellene lenniük. Azért nem álltam ki a Nemzeti Színház elé Alföldi Róbert mellett tüntetni, mert sok mindennel nem tudok azonosulni, például ezzel a művészi iránnyal sem, illetve a román nemzeti ünnep ügye is felháborított"- tette hozzá.

Mindez pedig a Színházi Kritikusok Céhét botránkoztatta meg, ezért egy közleményben reagáltak is az elhangzottakra. „Amikor egy színház előadásairól az Országházban vitatkoznak, nagy szükség van minden higgadt szakmai megnyilvánulásra, ami segít megőrizni az értékeket és a művészet közös céljait. Éppen ezért értetlenül állunk Vidnyánszky Attila origo.hu-n megjelent interjúja előtt, amelyben a Mejerhold-díjas, a magyar és külföldi kritika által is sokra tartott rendező a Nemzeti Színház János vitéz-előadása kapcsán Petőfi Sándor művét elemzi, és arra a következtetésre jut, hogy a Nemzetiben meghamisítják a szerzői szándékot. A Nemzeti azonban nem Petőfi művét játssza, hanem Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő az eredetihez képest jelentősen módosított anyagú, a XX. század fordulóján született daljátékát. A dalműben nincs üdvözülés: Jancsinak nem kell Tündérország, inkább hazamegy a falujába. Alföldi Róbert rendező értelmezi, s nem meghamisítja a Kacsóh-művet. A szerzőhöz való hűségről, a szerzői szándék követéséről szóló számonkérő kommentárok méltatlanok a minőségi színházhoz. Mivel a szerzői szándékot kifürkészni lehetetlen (különösen halott alkotók esetében), e szándék meghamisításáról sem beszélhetünk: ez az értelmezés szabadsága ellen lenne" - írja Tompa Andrea kritikus a céh képviseletében.

 

Arra is emlékeztet, hogy maga Vidnyánszky egykor úgy rendezte meg Három nővér-előadását, hogy a harmadik felvonással kezdte a darabot. „Vajon ő konzultált Csehovval a szerző szándékairól?" - teszi fel a kérdést a közlemény, miszerint „a szakmainak tűnő kifogások mögül egyszerű politikai érvelés bontakozik ki: Vidnyánszky Attila csak azt követően kezdte el véleményezni a Nemzeti Színházban zajló munkát, amikor az parlamenti interpellációk és támadások tárgya lett (a János vitézt 2009 januárjában mutatták be)". „A Színházi Kritikusok Céhe nevében úgy gondoljuk, hogy egy mű színpadi értelmezése nem lehet politikai csatározások terepe" - összegeznek a kritikusok.

 

  

A 2008-as pályázat nyertese: Alföldi - VIDEÓ

 

 

Ez is bizonyítja, amit Vidnyánszky is leszögezett: a Nemzeti Színház érzékeny hely. "Bármennyire is próbálja a szakma elhitetni, hogy ez a színház csak egy az összes többi színház között, ez nem igaz"- véli a debreceni igazató, aki nekünk azt mondta bármely társulat művészi programja lehet nemzeti, amely értéket lát abban, hogy a magyar kultúrát képviselje, a gyökerekig visszanyúlva, de korántsem muzeális megközelítéssel, hanem progresszív módon.

Ez, illetve az, hogy szerinte klasszikus műveket, kortárs magyar szerzőket kéne műsorra tűznie a Nemzetinek a világ felé is nyitottan, betekintést engedve a nemzetközi áramlatokba, némiképp hasonlatos ahhoz, amit igazgatása kezdetén Alföldi Róbert nyilatkozott. Szorgalmazta a sokféleséget, kortárs magyar drámák, határontúli előadások bemutatását, a kooprodukciókat, azt, hogy érkezzenek külföldi alkotók, akik "talán megtermékenyítik a magyar színházat is". "Talán létre lehet hozni egy olyan helyet, ami példát tud mutatni abban, hogy különböző gondolkodású embereknek nem feltétlenül kell egymás torkának esni" - mondta a Színház.hu-nak adott interjújában.

Kérdés, hogy reményei mikor teljesülhetnek.

Tóth Berta | szinhaz.hu

 

Kapcsolódó anyagok:

- Nemzeti.szinhaz.hu - Igazgatóválasztások (2002, 2008)
- A 2008-as pályázat nyertese: Alföldi - Mozgóképes anyag
- 10 perc Vidnyánszkyval - Teátrumi hírek (2010. dec. 15.)
- Hangsúlyeltolódás- Interjú Vidnyánszky Attilával (2010. júl. 29.)
- Interjú Alföldi Róberttel - 2. évad a Nemzeti Színház élén (2009. okt. 21.)
- Eldobjuk az agyunkat - AZAZ Alföldi Róberttel beszélgettünk (2010. február 03.)
- Állásfoglalás a "6-osok" ügyében - A Magyar Színházi Társaság nyílt levele (2010. aug. 05.)
- Döntés a VI. kategóriában

- Hangsúlyeltolódás - Interjú Vidnyánszky Attilával

- 66 fix a hatosoknak
- Nyílt levél Vidnyánszky Attilának
- "Necces" a 6-osok ügye
- "Szabadságjog a tét"
- "Fokozódik" a függetlenek helyzete
- Ma kiderülhet a függetlenek sorsa