Ludas Matyi

A Ludas Matyi című daljáték ősbemutatójával tovább kerekedik a Csokonai Színház klasszikus magyar repertoárja. A Bánk bán után bemutattuk a Hunyadi Lászlót, játsszuk a Csongor és Tündét, és még ennek az évadnak a végén, de legkésőbb a következő elején a Háry János és Az ember tragédiája színrevitelét is tervezem. - Vidnyánszky Attila rendező a 2011. január 21-én debütáló előadásról.

ludas_matyi_csokonai_02

 

Szőcs Géza, a liberttó szerzője: Hogy a fiókomból végképp kiszabadult és most színpadra kerül az én Ludas Matyim, azt Vidnyánszky Attilának köszönhetjük. Ebben az esetben a rendező egyúttal társszerző is, hiszen a szöveghalmazból, mint egy mederben áramló üzenet-együttesből ő formálta meg a végső cselekmény-láncolatot.

Faragó Béla zeneszerző: Szőcs Géza librettója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem egy tudatlan, sötétlelkű alak - önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona.

Szász Zsolt dramaturg: Az elbeszélő költeményt a debreceni Fazekas Mihály 1804-ben írta. Az eredeti kézirat - mint maga mondta: „azon lutskosan, mint a' világra kipottyant" - kalózkiadásban gyorsan elterjedt. Fazekas később átírta a művet, mely nyomtatásban így 1817-ben jelent meg, Bécsben. Az igazságtalan nemes urat eltángáló paraszt történetét először Asszíriában, Kr. e. 704-ben jegyezték le. Ott még kecske az elkobzott állat, és a mi Matyinkat Dzsimil-Ninurtának hívják. Móricz Zsigmond 1911-ben vásári komédiát írt belőle, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében, Soós Imre főszereplésével készült 1949-es film a fiatalon elhunyt színész egyik legendás alakítását őrzi. 1976-ban készült Dargay Attila népszerű rajzfilmje. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején Páskándi Géza, illetve Schwajda György is megírta a maga verzióját. Zalán Tibor a békéscsabai Jókai Színház számára írta újra a darabot, amelyet zenei kísérettel be is mutattak 2010 őszén.

 

ludas_matyi_csokonai_01

 

Faragó Béla zeneszerző: A debreceni előadás műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi a sok ütőhangszer, és a balkáni népzenéből ismert, állandóan változó, aszimmetrikus ritmusok, melyek kiszámíthatatlanná teszik a zenei fordulatokat.

Vidnyánszky Attila rendező: Mindenképpen a gyerekek számára akartam rendezni, és kimondottan egy zenés darabot. Mert ha egy klasszikus témához nyúlunk ebben az új formában, akkor egyúttal a jövendő operalátogató közönséget is nevelgetjük a színház szeretetére. Ezt a daljátékot egyfajta beavató színháznak gondolom tehát. A rendezést is ennek a célnak rendeltem alá a szcenikai megoldások és a szereplők mozgatásának tekintetében is. Itt minden nagyon színes és mozgalmas.
Az alkotókkal és a szereplőkkel közösen igyekeztünk kiaknázni minden humorforrást annak érdekében, hogy a gyerekek igazán jól érezzék magukat ez alatt az alig több mint egy óra alatt. Néhány új színpadi megoldás is megjelenik a darabban. Többek között a bábjáték hatáselemeinek felvillantásával is élünk.

Faragó Béla zeneszerző: A beavató színházi elvet, az előadás gyerekeknek szóló jelleget talán az is erősíti, hogy nagyon sokféle zenei karakter jelenik meg a műben, sok olyan motívum, melyet a hallgató a legkülönbözőbb zenei stílusokból ismerhet. Azt szeretném, hogy ez a daljáték minél közérthetőbb nyelven szólaljon meg, és így sokak számára adjon maradandó, szép élményt.

*

Faragó Béla zeneszerző 1961-ben született Kaposváron. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének klasszikus zeneszerzés- és elmélettanára. 16 éves kora óta van jelen a kortárs zenei életben. Több mint száz produkcióhoz (filmhez, rádiójátékhoz, baletthez, színpadi műhöz) készített kísérőzenét, többek között a Csokonai Színház számára is (Légy jó mindhalálig, Pál utcai fiúk). Három operát írt: Titok (1993-94), East Side Story (1999-2000), Átváltozás (2009).

 

Ősbemutató
Faragó Béla:
Ludas Matyi
Szőcs Géza librettója nyomán
Daljáték egy felvonásban
Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás

LUDAS MATYI: Bakos-Kiss Gábor
ANNA, Matyi szerelme: Zábrádi Annamária/Balla Melinda
GUY DE BREUX, márki: Bátki Fazekas Zoltán
LUJZA, márkiné: Bódi Marianna
ELSŐ HAJDÚ: Böjte Sándor
MÁSODIK HAJDÚ: Ürmössy Imre
Libák, hattyúk, hajdúk, szolgák:
Balla Melinda, Bedő Erika, Busa Gabriella, Deák Emőke, Donkó Imre, Edelényi Vivien, Gábriel Erika, Jasznik Ákos, Kerékgyártó Csaba, Kovács Levente, Kun Tibor, Lakatos Gergely, Ladjánszki László, Lehner Bálint, Lévai Enikő, Lévai Tünde, Posta Emil, Steuer Tibor, Szanyi Sarolta, Szűcs Anikó, Törő Ildikó, Udvarhelyi Péter

Zenei közreműködők:
A. Kardos Ildikó/Á.Jánvári Zsuzsanna, Bugár Nándor/Soós Árpád, Antal Barbara/Parádi László, Bíró Ferenc/Cseh Ákos, Áchim Tibor/Csonka László, Bicskey Gábor/Sándor Tímea, Vitányi József/Fretyán Nikolett, Tóth Eleonóra, Györgyfi Zsolt/Kovács János,
Markóczy György/Cseke Sándor, Nagy Terézia/Balogh János

Karigazgató: Pálinkás Péter
Korrepetitor: Csűry Tamás Dániel, Gyülvészi Péter, Kunsági István, Szentai Cecília
Súgó: Dihen Viktória
Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Koreográfus: Gemza Péter
Dramaturg: Szász Zsolt
Díszlet:, jelmez: Olekszandr Bilozub

rendező: Vidnyánszky Attila

Ősbemutató: 2011. január 21. - Csokonai Színház, Debrecen


LUDAS_plakat_konya_abel_web

 

Fotók: Máthé András
A plakát Kónya Ábel munkája
forrás: Csokonai Színház, Debrecen