Láss csodát!

„Az AEGON Magyarország évtizedek óta a családok biztosítójaként ismert, ezt kívántuk hangsúlyozni a támogatásainkkal is. Sok támogatási programunk irányult eddig is a gyerekek felé. Társaságunk ugyanakkor a kultúra támogatásában is élen jár. Ezt a két irányt kapcsoltuk össze. A most induló új sorozatunk célja, hogy a művészeteket - irodalmat, zenét, képzőművészetet - közelebb hozzuk a családokhoz, a gyerekekhez."- mondta Zatykó Péter, az AEGON Magyarország vezérigazgatója.

 

lasscsodat_EXP_FINAL

 

Az alapítás óta tíz jelentős magyar alkotó vehette át az AEGON Művészeti Díjat és Társdíjat, amelyet az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban hozott létre. Az AEGON Művészeti Díjat kortárs magyar író kaphatja meg, aki fél évvel később nevezi meg jelöltjét az AEGON Művészeti Társdíjra - másik művészeti ágból.

A két díj szellemiségéhez hasonlóan az új sorozatnál is az újszerű összhatásokra, a különféle művészeti ágak, művészek összjátékára törekednek. Többféle művészeti ágból kértek fel neves művészeket - írókat, színészeket, zenészeket, vagy éppen kitűnő animációs filmrendezőt -, olyan alkotókat és előadókat, akik át tudják adni az olvasás, a képnézegetés vagy zenehallgatás örömét.

A Szépművészeti Múzeummal együttműködésben megvalósuló családi sorozatnál az újszerű megközelítések, inspirációk az izgalmasak. Minden mese vagy zenei improvizáció egy-egy témához kapcsolódik majd, illetve az ehhez választott - a matiné során a kivetítőn látható, majd a műsor után a múzeumban élőben is megtekinthető - műtárgyhoz.

Azt szeretnék, ha a kisiskolás nézők és szüleik is érzékelnék: meghökkentően új érzelmeket, gondolatokat ébreszthet például egy mese, felolvasás, ha azt továbbszövi egy remek zenész a saját "nyelvén", zenei improvizációval - vagy éppen fordítva, illetve ha a témához választott képek világát egy-egy irodalmi mű és zene egészíti ki, viszi tovább.

A Szépművészeti Múzeumban a szombati családi program 10-től 13 óráig tart, a gyerekek és szüleik 10-től ismerkedhetnek a múzeumban az adott témához választott műtárgyakkal, majd 11-kor kezdődik a Láss csodát! - AEGON-matiné sokszínű, a témát többféle műfaj összefonódásával érzékeltető egyórás műsora. Ezt követően, 12-től 13 óráig a családok - a témához kapcsolódóan - közösen alkothatnak a múzeumi foglalkozáson.

 

2011. február 19-én 11.00 Szépművészeti Múzeum

Láss csodát Bíró Krisztával, Bujtor Balázzsal és Fekete-Kovács Kornéllal!

Farsangról, mulatságról, a színház és a zene rejtelmeiről
képekkel, felolvasásokkal, sok muzsikával.

Bíró Kriszta - színésznő
Bujtor Balázs - zenész (hegedű)
Fekete-Kovács Kornél - zenész (trombita, szárnykürt)

 


A február 19-i AEGON-matinén fellépő művészek életrajza:

 

Bíró Kriszta

Az 1970-ben Budapesten született színésznő 1992-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. Utána a szolnoki Szigligeti Színházban, 1994-95-ben a Miskolci Nemzeti Színházban, 1995-től 1997-ig a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1997-től 2004-ig szabadúszó volt, 2004 óta a budapesti Örkény István Színház tagja.

Főbb szerepei megtöltenének egy oldalt, de íme néhány példa: ő volt Alice 2002-től Dürrenmatt: Play Strindberg című darabjában, a Tatabányai Jászai Mari Színházban, s láthattuk őt a Mi újság, múlt század? című előadásban, a Madách Kamara Színházban. Az újabb szerepei közül kiemelkedik az Ibusár az Örkény István Színházban, ugyanitt a Finito és a Jógyerekek képeskönyve.

 

biro_kriszta_mesel_2
Bíró Kriszta mesél

 

Több filmben játszott, Bereményi Géza Régimódi Történetében, vagy például Koltai Lajos Sorstalanságában, Simó Sándor: Franciska vasárnapjai című, 1996-os filmjében.

Bíró Kriszta írt két könyvet, mindkettő az Ab Ovo Kiadó gondozásában látott napvilágot, legutóbb a Fiókregény című regénye aratott szép sikert. Az előző, a 2003-as Jozefa két elbeszélést, egy kisregényt tartalmazott.

Két színpadi adaptáció kötődik a nevéhez, 2005-ben Kosztolányi Dezső Édes Annája volt az első a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban, nemrég, 2006. december 22-én pedig a Magyar Színházban mutatták be Guelmino Sándor rendezésében, Bíró Kriszta adaptációjában T. Wilder Szent Lajos Király hídja című művét. A 2010 decemberében bemutatott, nőNyugat című előadás szerkesztője és egyik szereplője.

Bíró Kriszta életrajza

 

Bujtor Balázs

1999-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, ahol 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott. E zenekarral számos nagy sikerű koncertet adott itthon és külföldön egyaránt, valamint lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt dolgozni, mint Fürst János, Eötvös Péter, vagy Sir Neville Marriner.

 

bujtor_balazs_dobofoto_01_k_2
Bujtor Balázs

 

1995-ben alapította vonósnégyesét, mellyel számos klasszikus és kortárs zenei hangversenyt adott. 2004-ben a BMC kiadónál elkészítette első kortárs jazz CD-jét, melyet több ilyen irányú felvétel követett. Együtt dolgozott többek között Szakcsi Lakatos Bélával, Gadó Gáborral, Oláh Kálmánnal, Erdélyi Péterrel, Hárs Viktorral, Winand Gáborral és Fekete-Kovács Kornéllal is.
Negyvennél is több hanglemezen találkozhatunk vele közreműködőként. 2001 óta Élő Péterrel két nagy-, valamint több kisjátékfilmhez, reklámhoz komponált zenét. 2007 szeptemberétől a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere.

 

Fekete-Kovács Kornél

Hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is elismert művész.
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán tanult. Hangszeres szólistaként és zeneszerzőként, hangszerelőként is elismert művész. Számos korábbi zenekara közül kiemelkedik a Brass Age, az Oláh Kálmán Szextett, a Blacksmith Workshop.

 

fekete_k_kornel_03_kicsi_2
Fekete-Kovács Kornél

 

A Budapest Jazz Orchestra alapítója, 1998-tól 2005-ig művészeti igazgatója és szólistája.
2005-től a Modern Art Orchestra vezetője, 2006-ban pedig megalakította a Fekete-Kovács Kvintettet. Pályája során olyan neves nemzetközi zenekarokban játszott, mint az IASJ Big Band (Koppenhága), az EBU Big Band (Amszterdam-Budapest), a Brande International Music Workshop Orchestra (Dánia), az UMO Jazz Orchestra (Finnország), a Central Europian Jazz Connection, East Europian Artsamble és a Finn-Magyar Jazz Műhely.

Zeneszerzőként számos kisebb kompozíció mellett meghatározó értékűek jazz nagyzenekarra írott egészestés kompozíciói. Legújabb ambíciója a szimfonikus zenekari hangzás és a jazz muzsika ötvözése, amelynek eredményeként 2010 decemberében látott napvilágot a Grandeur című alkotása, a Pannon Filharmonikusok és saját kvintettjének közös lemezeként.

1995-től 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének, 1998-tól a Kőbányai Zenei Stúdió tanára. 2003-2005-ig a Magyar Jazz Szövetség elmökségi tagja.
2009-től a Magyar Jazzművészek Társaságának elnöke.

Díjai: Artisjus Zenei Alapítvány díja (2000 és 2004), Arany Zsiráf-díj (2000), eMeRTon díj - Az Év Zeneszerzője (2002), Liszt Ferenc-díj (2009) Orszáczky Miklós - díj (2010)


Eszéki Erzsébet, a sorozat szerkesztője, a teljes program szakmai vezetője:

 

A Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben következő két alkalma:

2011. március 19-én a téma a „ritmus" (a zene, a kép, a vers, az élet ritmusa)
a fellépő művészek:
Szabó T. Anna - költő
M. Tóth Géza - animációs filmrendező
Herczku Ágnes - énekes
Lukács Miklós - zenész (cimbalom)

2011. április 30-án a „tréfa", a „játék" a kiindulópont
a fellépő művészek:
Ónodi Eszter - színésznő
Lackfi János - költő
Dés András - zenész (ütőhangszerek)
Szabó Dániel - zenész (zongora)

 

Közeleg a 2011-es AEGON Művészeti Díj átadása is.

A zsűri döntéséről a tervek szerint 2011. április 7-én 11-kor tartanak sajtótájékoztatót, ahol megtudhatjuk, ki veheti át az idei AEGON Művészeti Díjat.

 

bujtorb_fkk_01_2
A tavalyi AEGON díjátadó
Fekete-Kovács Kornél és Bujtor Balázs


Fotó: Dobó László
Forrás
: Eszéki Erzsébet