Egy víg, egy tiszta Egerben

Molnár Ferenc Olympia című vígjátékát mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata. A darabot március 11-én láthatja a közönség Szabó Emíliával a címszerepben. Másik premierre is sor kerül Egerben, a tánctagozat -hagyományaihoz híven- önálló produkcióval jelentkezik.

 

A rendező, Csizmadia Tibor  azért szerint önfeledt szórakozást, sok nevetést ígérő darabról van szó, amit ritkán játszanak. Emellett, az Olympiát lefojtott izgalom, erotika jellemzi, és a krimik feszültségét is magában hordozza. Ugyanakkor az arisztokrácia logikáját, viselkedését szellemesen, mégis könnyedén próbálja bemutatni. "Több vígjátékot átnéztem. Az Olympia már évek óta foglalkoztatott, ezért választottam. Molnárt mindig hálás színre vinni. Az utóbbi tíz évben az Ördögöt és a Pál utcai fiúk szerepelt a műsorunkon" - nyilatkozta az Eger TV-nek a rendező.


 

 

olympia 
Szabó Emília Olympia szerepében

A színészeket Füzér Anni bújtatta gyönyörű ruhákba, a fürdő díszletét Cziegler Balázs tervezte

 

 

Előadás ismertető

Molnár, aki a húszas évektől kezdve sokat élt külföldön és imádta a fürdőhelyeket, talán Karlsbadban hallott vagy látott valamit, ami az Olympia megírásához szolgált ötletül. (Nem véletlen, hogy a darab színhelye egy monarchiabeli fürdőváros, melynek leírása igencsak emlékeztet Karlsbadra.) A darab 1928-ban készült el, sokáig A császár kék szeme címet viselte, amelyet a szerző mondhatni az utolsó pillanatban változtatott meg Olympiá-ra. Ugyanebben az évben mutatta be a Magyar Színház fergeteges sikerrel. Egy évvel később, 1929-ben már el is készült az első filmes adaptáció, melyet 1960-ban egy újabb követett. Híres előadása volt az 1965-ben rendezett Madách Színházi bemutató, amelyben az egyébként New Yorkban élő Darvas Lili játszotta Eugénia hercegnő szerepét.

 

Ha egy magyar huszár öt nyelven beszél, kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel; biztos lehet felőle, csak idő kérdése, hogy a nagy szerelmi kihívás mikor teríti le. Nem érdemelne sok szót az ilyen történet, ha a leselkedő veszély nem egy látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó nőben öltene testet, aki ráadásul társadalmilag is hozzáférhetetlen: a trónörökösné első udvarhölgyét pletykák nem övezhetik, erkölcsileg feddhetetlen kell legyen. Mi végre volna azonban a környezete, ha nem azért, hogy gombolyítson körülötte annyi ármányt és intrikát, amennyi szükséges a felsőbb körökben kötelező unalom elviseléséhez. Az Olympia egyike Molnár Ferenc legmívesebben komponált vígjátékainak. Hét szereplő, egy helyszín, egyetlen éjszaka. Az Olympiában – ez jellemzi egyébként az összes Molnár-darabot – semmi sem fölösleges. Az események óramű pontossággal követik egymást, a szereplők merő jóakarattól vezetve kuszálják a szálakat, mégsem egyszerű szerelmi komédiát látunk. Ám, érhet-e jó véget az osztrák hercegnő és a magyar huszártiszt közötti szerelmi történet egy világháború küszöbén, a végnapjait élő monarchiában?

 

olympia2

Fekete Györgyi Lina,  Bozó Andrea Jenni, és Ötvös András Kovács kapitány, szerepében

 

Molnár Ferenc: Olympia

Plata-Ettingen herceg, tábornok: Kaszás Gergő
Eugénia, Ettingen herceg felesége: Bozó Andrea
Olympia, Ettingen herceg lánya: Szabó Emília
Kovács, huszárkapitány: Ötvös András
Albert: Vajda Milán
Krehl, osztrák csendőr-alezredes: Schruff Milán
Lina: Fekete Györgyi

Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni
Súgó: Szecskó Andrea
ügyelő: Ludányi Andrea
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

Rendező: Csizmadia Tibor

 

Bemutató: 2011. március 11. 

JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI IDŐPONTOK>>> 



 

 

Készül a Tiszta Tánc

 


balett2660
Zachár Lóránd


Mint azt a közönség korábban megszokhatta, az egri tánctagozat évről-évre önálló produkcióval jelenik meg az Egri Tavaszi Fesztiválon. Így lesz ez idén is, március 18-án, új, egész estés koreográfiát mutat be az együttes, a három részből álló Tiszta Tánc-ot. 

 

 

Az elmúlt két hétben Joseph Tmim, izraeli koreográfus próbált a társulattal. "Dolgoztam a Szegedi Kortárs Balettal és a Budapest Táncszínházzal. Itt ismerkedtem meg Barta Dórával, ő kért fel, tartsak kurzust Egerben. Nagyon élvezem itt a munkát, fiatalok, nyitottak és tehetségesek a táncosok. Azonnal megcsinálják, amit kérek tőlük. Koreográfiám csak mozdulatokból áll, absztrakt, fizikai színház" – mondja Tmim.

 

 

Thimm_Csere_Zoltn_-kicsiJoseph Tmim és Csere Zoltán

 

 
Jelenleg, a Hollandiában élő táncművész, Zachár Lóránd tanít holland absztrakt táncot a társulatnak. "Az ötleteimet próbálom egybe gyúrni. Két különböző darabból csinálok most egyet. Barta Dórinak és Kiss Robinak készítettem egy duettet, a második rész pedig egy quartett. Két külön téma, mégis egy történet. A címe Changing sides, ami a változásról szól, arról, hogy az emberek partnereket, ideológiákat cserélnek. A megfejtést rábízom a nézőre. Azt szeretném, ha elindítana, felmutatna érzéseket, de nem adna konkrét válaszokat. Ezért nyújt komplex élményt a tánc: a látvány mellett a mozdulat szabadságát jelenti. Tehetséges táncosok vannak itt, sokat tanulnak, hiszen új, amit most csinálunk. Pedig nehéz a táncművészetben újat adni. Abban bízom, hogy névjegyként mindazt ötvözöm a munkámban, amit korábban tanultam vagy láttam külföldön" - nyilatkozta Zachár.

 

 

Zachr_LrndZachár Lóránd

 

"Az önálló táncszínházi előadás lehetőség arra, hogy megmutassuk a művészek valódi képességeit. A külföldi vendégek által megfogalmazott vélemények segítenek abban, hogy objektíven lássam a társulatot, hol tartunk, hogyan illeszkedünk a világ táncpalettájába. Örömömre szolgál milyen pozitívan vélekednek rólunk. Meghívtuk Gustavo Ramírez Sansanot, spanyol koreográfust, Zachár Lórándot holland alkotót és Joseph Tmimet, izraeli művészt. Ők hárman alkotják az este műsorát. A közös munka természetesen egyfajta nemzetközi figyelmet is jelent a társulatnak. Lehetőséget kapunk vendégszereplésekre. Egyébként is nyitunk a külföldi megjelenés felé: egyeztetés alatt van kínai, német és spanyol turnémeghívásunk, áprilisra svédországi meghívásunk is van. Bár a tánc réteg műfaj, de népes közönségünk van Egerben, akik folyamatosan bíztatnak bennünket. Jól esik ha azt hallom, szükség van ránk itthon" –teszi hozzá Barta Dóra.


 

Thimm_Feledi_Jnos-kicsi Joseph Tmim és Feledi János 

 

 

Tiszta tánc
Táncszínházi produkciós előadás

1. rész
INNER THOUGHTS… IN THE WHITE SNOW
Belső utazás… nyomok a hóban

Koreográfus:
Joseph Tmim

(Tel Aviv, Izrael)
Táncművészek:
CSERE ZOLTÁN, DARABONT ÁRON, FELEDI JÁNOS,
HORVÁTH ZITA, KISS RÓBERT, KULCSÁR NOÉMI,
NAGY ESZTER KATA, ZOMBORI DOROTTYA

2. rész
SZIKRA

Koreográfus: Zachár Lóránd (Rotterdam, Hollandia)
Táncművészek:
BARTA DÓRA/KULCSÁR NOÉMI, FELEDI JÁNOS,
HORVÁTH ZITA, KISS RÓBERT, ZOMBORI DOROTTYA

3. rész
TÖREDÉK- LO QUE NO SE VE

Koreográfus: Gustavo Ramirez Sansano
(San Fulgencio, Spanyolország)
Koreográfus asszisztens: RAQUEL MIRO ROCA
Táncművészek:
BARTA DÓRA, CSERE ZOLTÁN, DARABONT ÁRON, FELEDI JÁNOS,
HORVÁTH ZITA, KISS RÓBERT, KULCSÁR NOÉMI,
NAGY ESZTER KATA, ZOMBORI DOROTTYA

Produkciós vezető: Barta Dóra

 

Fénytervező: Stadler Ferenc
Produkciós munkatárs: Mirkóczki Zita, Ménes Rita
ügyelő: Ludányi Andrea

Koreográfus:
Joseph Tmim, Zachár Lóránd, Gustavo Ramirez Sansano

 

Bemutató: 2011. március 18. 19.00

JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI IDŐPONTOK>>>

 

 



Belső utazás….nyomok a hóban
Akik rálépnek a hideg üres felületre, jeleket és emlékeket hagynak maguk után….mindeközben a közönség, mivel a darab erre lehetőséget ad, a saját képzelőerején repül tova az érzések felé.

Szikra
Életünk során csak ritkán élhetjük át az érzést, amikor úgy véljük, hogy igazán megfogtuk, felmértük, megértettük valamely dolog lényegét.
Amikor minden kétely és ellentmondás nélkül birtokolhatjuk az igazságot és elfogadhatjuk valóságát. Ilyenkor egyé válhatunk egy gondolattal, érzéssel, egy másik létezéssel.
Így néha elkapjuk a szikrát, látjuk a fényt, felvilágosodva érezvén magunkat, de tudva azt is, ez még nem a megvilágosodás, csak egy kis darabja a mindenségnek.
A koreográfia a zongora és a hegedű különbözőségére épül, a közös játék hangszer és táncos közt végül harmóniát teremt.

Lo que no se ve – Töredék
Mit teszel akkor, amikor a számodra fontos emberek több száz, vagy több ezer mérföldre vannak tőled? Mi történik, amikor életedet két távoli pont között kell megosztanod; és amikor a földrajzi távlatokban folytatott gondolkodásod lassan az egész világot felöleli?

Melyik pillanatban kezdenek az emberek és helyek összefolyni mögöttünk? Megérkezünk, megalapozzuk az életünket, és kiépítjük magunk körül a mikrokozmoszt. Újra és újra ugyanazt az utat járjuk be; megpróbáljuk megtartani az egyensúlyt azon dolgok között, amelyeket elveszítünk, nem látunk, nem tudunk megérinteni, megszagolni, hallani, érezni, és amelyek minden új helyen feltárulnak előttünk. Mindnyájunknak szükségünk van rá, hogy tartozzunk valahová, megismerjük magunkat más embereken keresztül, bízzunk, és megosszuk másokkal mindennapi életünk egy darabját, még akkor is, ha ez a darab nagyon kicsi.

Veszteségeink egyre inkább halmozódnak. Az egyszerű élet folyton megújul. Eggyel kevesebb nap van hátra, eggyel több telt el. Hogyan tarthatnánk távol magunktól mindezen dolgokat? A Lo que no se ve megpróbál megoldást találni ezekre a kérdésekre. Ebből a célból a társadalom három alappillérével foglalkozik: a párkapcsolattal, a családdal és a barátokkal. Belekapaszkodunk ezekbe a kapcsolatokba, hogy tartozzunk valamihez, vagy valakihez, és azért, hogy megerősítsük az identitásunkat.

 


 

Fotók és forrás: Gárdonyi Géza Színház