Egy éj Velencében - egykor és ma

Johann Strauss egyik legnépszerűbb vígoperájában - a korabeli kritikusok szerint - több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Nem véletlenül nevezték tehát az Egy éj Velencében komponistáját már a premierkor is egyszerűen csak keringőkirálynak...

Egyej_ferfiaktanca_strausszenejerePróbakép a férfiak táncával Strauss zenéjére

 

A két nagynevű szövegíró, Friedrich Zell - akinek csak művészi álneve ez, hiszen Camillo Walzelként látta meg a napvilágot - és Richard Genée - akivel az ifjabb Strauss már a nagysikerű Denevéren is együtt dolgozott - két szövegkönyvet adott át a komponistának, hogy válogathasson. Strauss az Egy éj Velencében mellett döntött, így a másik librettóval, a Koldusdiákkal kezdődhetett Karl Millöcker pályafutása. Választását az indokolta, hogy mintegy 35 évvel korábban édesapja, a nem kevésbé ismert zeneszerző már bemutatott egy gálaműsort ugyanezen a címen, ráadásul a lagúnák városa hatalmas népszerűségnek örvendett ebben a korban Bécsben. A Velence egy francia komikus opera, a Le Château Trompette alapján készült. Innen a mű műfaji megjelölése is: Johann Strauss vígoperát komponált Genée verseire - a karaktereket és a helyszíneket egyébként a két író közösen találta ki, míg Zell a dialógusokon dolgozott. Párizsból egyébként plágiummal vádolták a szerzőket, ami - ilyen másodfelhasználásokat illetően - ezelőtt elképzelhetetlen volt.

A komponálást Strauss 1882 márciusában kezdte, részben Sopronban dolgozott, s úgy tervezte, a Theater an der Wienben lesz a premier, ám családi okok közbeszóltak. Ugyanis a zeneszerző második feleségének, Angelika Dittrich-nek - a rossznyelvek szerint - gyengéd kapcsolata volt a színház igazgatójával, ezért a komponista inkább Berlinnek adta az ősbemutató jogát. A bécsiek ezen aztán szörnyen megsértődtek. Hogy az ő imádott Schánijuk legújabb műve ne szülővárosában, Bécsben kerüljön először színpadra?! A bosszúért lihegő rajongók szép számban Berlinbe is utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a premiert 1883. október 3-án, a Friedrich-Wilhelmstädtisches Theaterben.

 

Egyej_szabodavid_vorosedit_vadaszzsolt_bordasbarbaraPróbakép Szabó Dáviddal, Vörös Edittel, Vadász Zsolttal és Bordás Barbarával

 

Az első előadás így aztán eléggé furcsán festett: Strauss maga vezényelt, barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a bécsi "sértettek" viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A Vossische Zeitung másnap ezt írta: "A darabot a közönség vegyes érzésekkel fogadta. A tapsolók harcban álltak az ellenzékkel, és az ellenségeskedés a harmadik felvonásban már fenyegető jelleget öltött." A kritika egyébként elismerőn fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal, de a librettó minősége ellen igen komoly kifogások merültek fel.

A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, s természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták, mégpedig hat nappal a berlini premier után, a híres tenor, Richard Tauber főszereplésével. Itt máig is a közönség egyik legkedveltebb zenés darabja. Magyarországra 1887-ben jutott el az Egy éj Velencében, és a pesti műértők is kitörő lelkesedéssel fogadták. A művet már 1933-ban megfilmesítették, méghozzá német-magyar koprodukcióban, s a kor népszerű magyar szubrettje, Balla Lici is szerepet kapott benne. A 82 perces zenés filmet Robert Wiene rendezte, a zenét pedig Ladislaus Angyal dolgozta át. A korabeli kritika azt írta a produkcióról: "Operett-szerelem egy romantikus hőstenor és egy USA-dollárhercegnő között Velencében. Gyermeteg zenés vígjáték, át meg átszőve Johann Strauss hasonló című operettjének melódiáival."

 

 

Egyej_vadaszzsolt_oszvaldPróbakép Vadász Zsolttal és Oszvald Marikával

 

Kétségtelen, a keringőkirály ismét varázslatos muzsikát komponált: egyszerre andalító és felpezsdítő keringőket, vérforraló polkákat, köztük néhányat aztán önálló zenekari műként is bemutatott, például a Lagúna valcert vagy a San Marco galambjai polkát. Kerényi MG és Kállai István átdolgozásában a 2011. március 25-ei premieren is álarcosbáli forgatag, igazi ünnep vár a nézőkre a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Valódi olaszos temperamentum, csipetnyi keserű bécsi humorral elegyítve... Előadásunk - mely közös produkció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, valamint az Erfurti Színházzal, ahol 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be a művet KERO® - Kerényi Miklós Gábor rendezésében - nem fukarkodik a látványossággal, különleges világba helyezi a történetet: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, száguldanak és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők operett-sztárjaink megformálásában.

 

Az Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja című előadás március 25-től a Budapesti Operettszínház repertoárján szerepel!

 

Forrás: Budapesti Operettszínház