Kérek egy álmot

Április 6-án, szerdán volt a premierje a Kérek egy álmot című mesejátéknak, mely az idei évad utoló bemutatója Kecskeméten. Mi a teendő, ha az unokahúgod egy álmot kér ajándékba? Nem könnyű helyzet. Szerencsére Imi színházban dolgozik, s minthogy a színpad, a színház olyan, mint az álom, elég ha előadás után átcaplat Melcsiért, az unokahúgáért a szomszédba – szerencsére közel lakik – és már kezdődhet is a nagy, közös álom, amiben minden lehetséges. A fahangú tud énekelni, a botlábú táncolni, a dadogós hadarni, a partvisból zene szól, a bűvész meg képes varázsolni. De nem ám csak kártyatrükkökkel meg zsonglőrködéssel ámítja a népet, hanem igazából varázsol. Ez az az este, amikor minden megtörténhet, valóra válnak az álmok. Hát van ennél szebb ajándék?

krek_egy_lmot_25

 

 

A darabot Pesty-Nagy Kati rendező állította színpadra, akivel a főpróbahéten készült az alábbi beszélgetés:

 

· Ez a mesejáték közös alkotás, melyet Cseke Péter igazgató úr ötlete nyomán Hárs Anna dramaturg írt. Hogyan formálódott a történet?


Pesty-Nagy Kati: Az a mesedarab maximálisan a “közös gyermekünk”. Cseke Péternek egy komoly előkészítő műve volt, melyet Hárs Anna úgy dolgozott át, hogy abban már a mi ötleteink is szerepeltek. A történet alakításánál fontos szempont volt, hogy a színészeinkre írjuk a szerepeket. Ferencz Bálintról például régóta tudom, hogy nagyszerűen zongorázik, ezért úgy formáltuk a szerepét, hogy ezt kamatoztathassa. Zeck Juli remek táncos adottságokkal rendelkezik, nála ezt hangsúlyoztuk, és így tovább – mondta honlapunknak Pesty-Nagy Kati rendező. - Sikerült egy kiváló zeneszerzőt is találni ehhez az alkotócsoporthoz, Vizy Márton személyében. A dalszövegeket pedig én írtam. Bár nem ez a szakmám, korábban már írtam dalszövegeket, többek között filmekhez, így most is magamra vállatam ezt a feladatot. Úgy gondolom, ezen az előadáson érezhető lesz, hogy igazán a sajátunk.


· Miről szól a mese?

 

Pesty-Nagy Kati: A mai világban nagy szükség van arra, hogy higgyjünk abban: az álmaink, a képzeletünkben élő csodák valóra válhatnak. Az, hogy mindezt úgy meséljük el a nézőtéren ülő gyerekeknek és felnőtteknek, hogy a színház az a világ, ahol ezek a csodák valósággá lesznek, a játék szimbóliuma. Nagyon fontos, hogy milyen gondolatokat visznek majd haza előadás után a gyerekek, de éppúgy a felnőtteknek is szól az ünetet, ezért négy-öt éves kortól kilencvenkilenc éves korig mindenkinek ajánlom ezt az igazi családi előadást.


· A mese szereplői ezek szerint színházi emberek?

 

Pesty-Nagy Kati: Igen. Találkozhatunk majd takarítókkal, világosítóval, portásnénivel és ügyeletes tűzoltóval is, s mindannyiukról megtudjuk, hogy valójában mi a titkos álma. Emellett láthatjuk majd Szárikát, pontosabban Sárikát, az egyik takarító pösze unokahúgát, aki egy álmot kér születésnapjára. Feltűnik egy varázsló is. Persze addig rögös utat kell bejárnia a kislánynak, és az is kiderül, hogy a hiszti nem a legjobb út a csodákhoz – tette hozzá a rendező.

 

krek_egy_lmot_2

 

 

 

Így készült a Kérek egy álmot
Premier előtti interjú Szokolai Péterrel, Aradi Imrével és Farkas Ádámmal

· Úgy vélem, az én szerepem az egyik leghálásabb, mert olyan karaktert játszom, aki szerelmes a színházba. Seprő Ernő maga is színész akart lenni. S bár “csak” takarító, ő az, aki a többi szereplővel is el tudja hitetni, hogy a színházban csodák történhetnek – jelentette ki Szokolai Péter. - A csodát a két takarító is megtapasztalja, mert a vödör és a felmosó magától kitakarít. Úgy gondolom, hogy ez a mese nagyon fog tetszeni az óvodába járó és kisiskolás gyerekeknek, akik még hisznek a csodákban. Én magam is hiszek bennük, legalább is a színházi csodákban mindenképp. Nagyon feszített munkatempóban dolgoztunk, szinte egyszerre próbáltuk ezt a mesejátékot a Káprázatos kisasszonyokkal. De nagy erőbedobással és lelkesedéssel készülünk erre a premierre, reméljük, hogy ezt a nézőtéren ülő gyerekek és felnőttek is észreveszik majd.

· Szárika nagybátyját, Vödör Ödönt játszom, szerepem szerint én is takarító vagyok. Ernővel ellentétben Ödön nem hisz a színházban, és nem szereti a munkáját sem, sosincs jókevde. De amikor elkezdődnek a csodák, már ő is hinni kezd abban, hogy az álmok valóra válhatnak. Ekkor jut eszébe Sárika, az unkoahúga, akinek megígérte, hogy a születésnapa alkalmából valóra váltja az álmát. Nekem nagyon tetszik ez a mese, mert nagyon frappáns, rövid és vicces, a kisgyerekeknek nagyon tetszeni fog - mondta Aradi Imre. - A látványvilága is mozgalmas: használjuk a nézőteret is, és mivel világosító is van a történetben, szépek lesznek a fények.


· Én Láng Lala tűzoltót játszom a mesejátékban, akiről két dolgot kell tudni: egyrészt beszédhibás, dadog, másrészt költő szeretne lenni. Számomra ebben a szerepben az egyik érdekesség az, hogy bár gátlásos, és több szempontból is hátrányos helyzetben van, mégis van benne valami, amitől rögtön megérti, hogy ez egy álom, és minden valóra válik, amit elképzelnek. Láng Lala segít Sárikának is, hogy megtörténjen az ő csodája. Lala szabadon tud létezni, és szabadon tudja használni a képzeletét – hangsúlyozta Farkas Ádám. - Szerintem aranyos történet ez a mese, fontos igazságok vannak benne. Reményeink szerint egy értékes előadást láthatnak majd a gyerekeknek.

 

 

krek_egy_lmot_22

 

 

Mindenkinek van egy álma....
A Csipkerózsikában már láthattuk szépséges királykisasszonyként, ezúttal azonban egy szépkorú portásnéni bőrébe bújik Zeck Juli.

Én Szidi nénit, a portást játszom, akiről kiderül, hogy fiatal korában flamenco táncosnő volt. Amikor megtörténnek a csodák, Szidi néni egy kis időre visszafiatalodik, és ellejt egy gyönyörű táncot – meséli a fiatal színésznő. - A meseelőadásokban az a jó, hogy olyan karakterekben is kipróbálhatja magát az ember, amire más színművekben nem lenne lehetősége. Nagyon élvezem, hogy öregasszonyt játszhatok. Mivel kevés idő volt az előző bemutatóm, a Káprázatos kisasszonyok és a Kérek egy álmot próbái között, az ösztöneimre hagyatkoztam Szidi néni megfomálásakor: megpróbáltam elképzelni, hogy én milyen lennék nyolcvan évesen. A legizgalmasabb számomra az a pillanat, amikor Szidi néni visszafiatalodik: ezt úgy oldottam meg, hogy a mozgása friss és fiatalos lesz, de az arcjátéka, a beszéde marad olyan, amilyen a csoda előtt volt. Nagyon tetszik ez a mese, szerintem szép dolog, hogy színházban játszódik a történet. Ennek nyilván az az üzenete a gyerekek számára, hogy a színházban olyasmi is megtörténhet, ami máshol nem, és ez így is van.

Puskás Gyula a gyermekeit is elhozza a premierre

Otthon már “tesztelte” jeleneteit Puskás Gyula, aki több kisebb szerepet játszik a Kérek egy álmot című darabban.
· Az előadás elején Bornemissza Gergelyként lépek színpadra, később lóként tűnök fel, majd a darab végén postást játszom. A történet szerint a színházban éppen az Egri csillagokat játsszák, ennek az előadásnak a végét látják a gyerekek. A végén postásként Szidi néninek segítek, amikor a kislánynak, Szárikának a Fogtündértől hozok levelet. Nekem ez az első mesedarabom, korábban még soha nem játszottam gyermekelőadásban, de nagyon aranyos a történet, élvezem ezt a munkát. Nekem még talán könnyebben is megy ez a műfaj, mert van két kisgyermekem – egy hat és egy hétéves. Nekik már meg is mutattam néhány jelenetet, így ízelítőt kaptam abból, hogyan reagálnak majd a nézőtéren ülő gyerekek. Ők is jönnek majd a bemutatóra, ahogy eddig a Nyomorultakon kívül minden előadásomban megnéztek – tette hozzá Puskás Gyula.

Magyar Éva a varázsló szerepében

Magyar Éva azért is készült nagy örömmel a szerepére, mert kisfia is ott ült a főpróbán a nézőtéren.
· Én egy béna varázslót alakítok, aki nem nagyon tud varázsolni. A varázslóiskolában is inkább bűvészkedett, nehogy észrevegyék a csalást. Úgy lépek be a történetbe, hogy Szárika, a kislány egy varázslót kér. Ám először csak egy ló jön, utána pedig egy vasaló... Végül én is megjelenek. Megpróbálom fogtündérré változtatni a kislányt, de megint balul sül el a dolog, és eltüntetek minenkit. Nekem azért tetszik ez a mese, mert a kisfiamat éppen most kezdte el foglalkoztatni – amiről a darab is szól –, hogy valóra válnak-e a csodák. Éppen a napokban kérdezte meg ezt tőlem. Kíváncsian várom, hogy mit szól mad az előadáshoz!

.
A beszélgetéseket készítette: Bera Linda

Kecskeméti Katona József Színház

 

krek_egy_lmot_11

 

 

Cseke – Hárs – Vizy
Kérek egy álmot

mese-játék

 

VÖDÖR ÖDÖN, takarító: ARADI IMRE

SEPRŐ ERNŐ, takarító: SZOKOLAI PÉTER

LÁNG LALA, tűzoltó: FARKAS ÁDÁM

DIMMER DÖME, világosító: FERENCZ BÁLINT

VARÁZS LOLA, bűvész és béna varázsló: MAGYAR ÉVA

S(Z)ÁRIKA, kislány, Vödör Ödön unokahúga: HAJDÚ MELINDA

HÜLKENBERG SZIDÓNIA, portás néni: ZECK JULI

CSIGAHÁZI SEBESTYÉN, postás: PUSKÁS GYULA


Kreatív munkatárs: Ruzicska László

Szcenikai vezető: Szabó Csaba

Jelmeztervező: Fekete Mónika

Koreográfus: Várady Viktória

Dramaturg: Hárs Anna

Zeneszerző: Vizy Márton

Súgó: Patyi Szilvia

Ügyelő: Horváth Ferenc

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

 

Rendező: Pesty-Nagy Kati

 

Előadás időpontok: 2011. április 12., 13., 28. 15.00 Nagyszínház
/Bemutató: 2011. április 6. 15.00 Nagyszínház/

JEGYVÁSÁRLÁS>>>

Fotó: Walter Péter

Forrás: Katona József Színház, Kecskemét