Rosszindulat és szereptévesztés - Koltai Tamás és Blaskó Balázs levelei

Miután a Színház című folyóirat összegző írást publikált a Gárdonyi Géza Színház elmúlt évadjáról, Blaskó Balázs levélben kérte a főszerkesztőt, Koltai Tamást, hogy tegyen meg mindent kapcsolatuk normalizálása érdekében. Levélváltásuk azonban nem hozott megértést, vagy egyetértést.

1. levél

Koltai Tamás főszerkesztő úr részére

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Kedves Tamás!

 

Az elsősorban általad jegyzett Színház című folyóirat legutóbbi számában Ugrai-Zsedényi szerzőpáros tollából megjelent a Gárdonyi Géza Színház elmúlt évadjáról egy írás. Ez az írás szinte teljes terjedelmében az én személyem gyalázásáról szól. Tendenciózus rosszindulattal, csúsztatásokkal, igaztalan, hamis, és hazug módon szerkesztett történéssorral, szubjektív módon válogatott idézetekkel, kizárólag azzal a céllal, hogy személyemet rossz színben tüntessék fel, és az érdeklődő közvéleményt félrevezessék. Nagyon sajnálom, hogy a Te kritikusi és szerkesztői minőséged eltűri, sőt támogatja ezt a fajta szakmaiatlan, személyeskedő, hazug és aljas fogalmazást.

 Korábbi kapcsolatunk - beleértve a Hír Tv-ben történt eszmecserénket is – nem hordozta magában ezt a következményt, legalábbis én eddig így gondoltam.

Tisztelettel kérlek, - hogy amennyire módodban áll - állítsd le a Gárdonyi Géza Színház ellen irányuló tendenciózus rosszindulat, és hamis hírforrások alapján történő közvélemény befolyásolás ilyen szélsőséges megnyilvánulásit.

A fentieken kívül mélységesen bánt és felháborít, hogy a személyemet érintő likvidálási szándék mellett, feleségemet Saárossy Kingát, valamint a hozzám közelállók közül Kelemen Csabát, valamint a színházunkhoz szerződő alkotókat, művészeket is üldöztetés éri.

Azt gondolom, sem hozzád, sem a Színház című folyóirathoz nem méltó az a hangnem, tónus, és szándék, amely ebből az írásból sugárzik.

Kérlek, hogy amennyiben számodra is fontos, tégy meg mindent, kapcsolatunk normalizálása érdekében.

E g e r, 2011. július 5.

Üdvözlettel:

Blaskó Balázs

színész-rendező

az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója

blaskobalazs

2. levél

Tisztelt Igazgató Úr!

Kedves Balázs!

A Színház című folyóirat júliusi számában az egri színházról megjelent tanulmány filológiailag dokumentált tényeken és az ebből levonható szerzői véleményen alapul. A lap, illetve az írás szerzői azt tették, amire egy szakmai folyóiratnak jogosítványa van. Felmértek, értékeltek, véleményt mondtak. Ez csak annyiban személyes, amennyiben a színházcsinálás személyekhez kapcsolódik. Tisztelettel visszautasítom, hogy nyilvános, mindenki számára hozzáférhető hírforrásokat hamisnak nevezel. A tények kezelése és a szikár, érzelemmentes, leíró stílus, ami a tanulmányt jellemzi, megfelel a műfaj szakmai követelményeinek. A színházi tevékenység értékelése a kritika mindenkori feladata. Ez a világ rendje, amióta - és ameddig - van demokratikusan berendezett társadalom. Ezt megkérdőjelezni súlyos szereptévesztés.

Budapest, 2011. július 6.

Üdvözlettel:

Koltai Tamás

koltaitamas

3. levél

Kedves Tamás!

Lényegében nem is vártam más reakciót Tőled, mint ami érkezett. Be kell látnom, nem adhatsz mást, csak mi lényeged.

Sajnos, csak most került elém az ÉS-ben június 10-én megjelent „Katasztrófa sújtotta terület” című dolgozatod, melyben több helyen is foglalkozol az egri színházzal, és utalsz személyemre. ( Eger szolnokosítása is javában tart. Eger esete nem hasonlítható Győrhöz vagy Fehérvárhoz, a Gárdonyi Géza Színházban értéket tesznek tönkre, megtalálták hozzá a megfelelő embert. (...) Ami az egri színházban (és általában) folyik, az nem egy másik értékrend bevezetése, hanem a selejt bosszúja, politikai segédlettel. A hozzávaló esztétika a zsdanovizmus óta ismerős, a lényege, hogy nem a valóságra, hanem a valóság megszépítésére (letagadására) van szükség, és ezt még a komolyabb elmék is szajkózzák, mondván, nem mindegy, hogy a színház csak a „tébolyt", a kataklizmát mutatja meg, „vagy pedig keresi a kiutat abból" (Vidnyánszky Attila).) E gyöngyszem mellé téve az általad főszerkesztett mértékadó kritikai szaklapban megjelent „filológiailag dokumentált  tényeken, és ebből levonható szerzői véleményen alapuló”, feltehetően megrendelésedre kreáltakat, takarosan összeáll a kép, Koltai Tamás és körének lelki lényege. Így van ez jól, légy hű önmagadhoz, kedves Tamás.

Valóban, „a színházi tevékenység értékelése a kritika mindenkori feladata”, egyetértünk. Bíztató, hogy már e tevékenység megkezdése előtt kivívtam megtisztelő figyelmedet. Remélem, színházi tevékenységem megkezdése után is bírni fogom Koltai Tamás és követőinek kitüntető érdeklődését.

E g e r, 2011. július 7.

Reményteljes üdvözlettel:

Blaskó Balázs

kezdő vidéki színidirektor