Törőcsik Debrecenben forgat - Vidnyánszky újra filmez

Ha esetleg Törőcsik Marival, a Nemzet Színészével találkoznánk a napokban, Debrecenben, hihetünk a szemünknek: a művésznő filmforgatás miatt tartózkodik a városban. A Csokonai Színház sajtóreferense elárulta, A szarvassá változott fiú címmel rendezi második nagyjátékfilmjét Vidnyánszky Attila.

Az előadás alapján készül

A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című alkotás Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház igazgatója rendezésében készül, producere Ozorai András, operatőre Szatmári Péter, s a beregszászi színház hasonló című, évek óta játszott (legutóbb a franciaországi Átjárók fesztiválon, illetve a nemrég zárult, hazai Ördögkatlan fesztiválon is sikerrel bemutatott) előadásán alapul, Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével.

A szaktárca támogatja a filmet

A sajtóreferens a produkció költségvetéséről egyelőre nem szolgált pontos információkkal, de elárulta, hogy a szaktárca anyagilag, Debrecen pedig a helyszínek biztosításával támogatta az alkotás elkészítését.

Tanyavilágban is forgatnak

A forgatás augusztus 11-én kezdődött, s egy hónapig tart, több helyszínen, például egy tanyán, illetve a Csokonai Színházban, a Latinovits Színházban, sőt, a város utcáin is.  Ezekben a napokban külső helyszínen, a tanyavilágbeli jelenetek rögzítésén dolgozik a stáb – tette hozzá Kovács Andrea a Csokonai Színház sajtóreferense..

A film bemutatóját Debrecenben, decemberre tervezik. 

szarvas07

A költeményről
Megtört, fájdalmában megöregedett anya várja vissza fiát a biztonságot nyújtó szülői házba. A fiú azonban nagy úton jár, a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát létezésének értelmét, igazságát sejti. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a jól ismert illatokkal, ízekkel, táncokkal, mesékkel, a halott apa megidézésével, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha önnön arcát felejti, ha "szarvassá változik". A szarvassá változott fiúnak a gyökerektől az univerzumig a villanyfényben-benzinben fürdő városon keresztül vezet az útja, miközben folyamatosan felidéződnek számára a falusi otthon képei is.

szarvas10

Az előadásról

A beregszásziak előadása követi Juhász Ferenc hosszúversének tagolását. Az első szakaszban "az Anya és a Fiú téren és időn átívelő, a gyerekkort, az összetartozást felidéző párbeszéde", a kétségbeesett anyai kiáltás és a fiú fájdalmas, de kíméletlen mondata ("anyám, édesanyám, nem mehetek vissza, ne csalogass engem") visszhangzik. A recitált párbeszédet olyan elementáris képsorok kísérik, mint a szarvas-fiú ébredése, vagy a könyv-patákon egyensúlyozó szarvascsorda rituális tánca. A második "epizodikus, már-már történetté összeálló, epikusba hajló jelenetsor" a fiúnak a modern városba vezető útját s az itt szerzett élményeit jeleníti meg, például találkozását a híveit benzinnel tápláló, sátáni nőalakkal. A város izgalmas, ám annál érzéketlenebb, kegyetlenebb tapasztalataival összemosódnak az otthon idilli, harmonikus, "földközeli", de új titkokat már nem ígérő képei. Az egyik világból önként kilépve, a másikból kitaszíttatva - a fiú magányosan és pőrén érkezik meg a titkok kapujához, amely a halál kapuja. Csak ezen a kapun át térhet vissza anyjához.

Forrás: haon.hu, Beregszászi Színház