„Nekem a kérés nem szégyen" - Jordán Tamás a Weöres Sándor Színházért

Nehéz helyzetbe került  a Weöres Sándor Színház és túl kell élnie a nehéz időszakot. Ennek érdekében Jordán Tamás igazgató segítséget kér.

Kedves Olvasó, kedves Barátunk!

„Nekem a kérés nem szégyen.” Áldozatvállalásra kérünk Titeket, kérjük Önöket. Nyilván le kell mondani néhány dologról, hogy bérletet tudjanak vásárolni. Tegyék meg. 3200 bérletesre van szükségünk, hogy gazdaságilag teljesíteni tudjuk az idei évet. (Jelenleg 2600-nál tartunk.) Életben kellene maradnunk, hogy folytathassuk ezt a nagyon szépen elindult munkát. A gyerekeik, unokáik számára mentik át a színházat, ha bérletet vásárolnak. Talán tapasztalták: Szombathelynek olyan Színháza született, amely hivatásnak tekinti a munkáját, a tagok tudják, hogy valami lélekemelő, korszakos vállalásban vesznek részt.

Jordán Tamás a még épülő Weöres Sándor Színházban

Bemutatom a társulatot, amilyennek én látom őket, beszélek arról, hogy mennyire teljesítették a kérést: ameddig itt dolgoznak, legyenek szombathelyiek.

Kezdem a nagyon régi harcostárssal, Trokán Péterrel. Sokszor hozott össze minket a sors, több színházban is dolgoztunk együtt. A csapat „öregje”, akinek döntő szerepe van a társulat összekovácsolódásában. Nem lehetetlen, hogy hazaérkezett Szombathelyen.
Kiss Marinak mindig csillog a szeme, nagy barátságban van a piacon az árusokkal, nem tud az általa megválasztott ütemben futni a „Csótó” körül, mert minden horgásszal futás közben is beszédbe elegyedik.
Alig ismerek olyat, aki Németh Juditnál jobban szereti a szombathelyi közönséget. Beénekelte magát a vasiak szívébe. Szabó Tibor és Bálint Éva letelepedtek, gyökeret vertek itt. Szabó Bálint Ákos nevű  gyermekük fél éves és 9 kiló. Születési helye Szombathely. Tekintete melegen viszonozza a papa és a mama aggódó pillantását, egy cseppet sem nézi le szüleit, elnézi, hogy ősei nem szombathelyiek.
Csonka Szilvi fehér robogójával birtokba vette az város útjait. Csak akkor láttam elkomorulni az arcát, amikor véget ért a szezon, nem várt rá másnap előadás. Szabó Győző szemébe könny szökött, amikor még úgy nézett ki, hogy egyeztetési nehézségek miatt nem tudom leszerződtetni. Megoldottuk, Győző sóvárogva várja a találkozást Zuboly szerepével. Kálmánchelyi Zoltán itt lesz majd felnőtt. Mert még mindig gyerek. Minden érdekli, mindenre rácsodálkozik. Nagyon szeret Szombathelyen lenni.
Szerémi Zoltán megjárta már a „Hadak Útját”. Boldog, hogy vagyunk neki, boldogok vagyunk, hogy ő van nekünk. Kelemen Zoltán Szombathelyen született. Mindenki ismeri, mindenkit ismer. Nagyon lehet rá számítani. A kollégára is, a barátra is. AkárcsakEndrődy Krisztiánra. Minden gesztusa azt mondja nekünk: „De jó, hogy itt vagytok!”

2011, Szabó Győző, Csonka Szilvia Éva és Mertz Tibor Az ember tragédiájában

Orosz Róberttel és Horváth Ákossal 20 éve vagyunk együtt. Merlin Színház, majd a Nemzeti. Most a legjobb. Nekik is, nekem is. Vass Sziszi gyerekei el sem tudják képzelni, hogy máshol is lehet élni. Itt van a legjobb óvoda, bölcsőde. Azt hiszem, Sziszi sem kívánkozik máshova.
Bajomi Gyuri a jó kedély megbízott nagykövete. Régóta és sokat játszott már Szombathelyen. Úgy is viselkedik, mint egy bennszülött. Övé a város. Vlahovics Edit óvó szeretettel mindenkire odafigyel. Két lábon járó megértés és szeretet. Czapkó Antal jelenség. A „Czapkó”. Az „óriás csecsemő”. Övé Szombathely. Senkinek sem adja oda. Nagy Cili nekem régi ismerősöm. Tanítványom volt a Színművészetin, színészem a Nemzetiben. Itt már rendez is. Remélem, hogy a fejemre nő.
Märcz Fruzsina és Zayzon Zsolt új tagok. Ők egy pár. Alig várták, hogy elkezdődjön az új szezon Szombathelyen. Dédelgetett álmuk vált valóra a szerződéssel.
Mertz Tiborral – mint vendéggel – már találkozott a szombathelyi közönség. Mertz Tibor és Lucifer között mindössze annyi a különbség, hogy Tiborban egy szemernyi kétkedés sincs. Tudja, hogy helyesen döntött, amikor ide szerződött.
Schlanger András hozta magával a csak a munkájának élő profi mentalitást. Rendez is, játszik is. Érzi, hogy itt zöld utat kap az alkotás.
Alberti Zsófiának ez az első színháza. Alig száradt meg az aláírás a diplomáján. Csak egy éve van közöttünk, de annyira velünk van már, mintha alapító tag lett volna. Fekete Linda jókedve, robbanó energiája, daloló kedve mindenkit fiatallá varázsol. Engem is.

Könnyű préda - Zayzon Zsolt és Udvaros Dorottya

A volt növendékek – most már teljes értékű játszótársak – következnek. Nagyon odaadóak, nagyon keveset keresnek. Mindenre elszántak, feltétel nélkül lehet bízni bennük. Még nem kapták meg az „oroszlánt”, de az „oroszlán” már játszik velük. Balogh János már nagy szerepben bizonyított, Budai Dávid átmentette a mába a régi magyar filmszínészek „charme”-ját, Kristóf Roland a mosolygós nyers erő, energia, Lévai Timi elegáns, arisztokrata pacsirta, Poppre Ádám magabiztosan kapja ölbe Udvaros Dorottyát – mint megmentője –, Senkovics Petra a szépség élő szobra, Szabó Róbert egyre nélkülönözhetetlenebb: énekel, gitározik, játszik, mindig jól van jelen, Unger Tünde csak a színpadon tudja elképzelni a jövőt, ezt a színpad is egy-kettőre meg fogja érteni, Varga Dóri többet tud, mint amenynyit tanítottak neki, Papp-Ionescu Dóra, Pusztai Fanni, Schmidt Róbert a tanultakat a művészeti ügykezelés területén kamatoztatják.

Levelem terjedelme nem engedi meg, hogy egyenként, név szerint írjak a színpadon nem látható, de az előadásokhoz nélkülözhetetlen munkatársakról.

Rövidre fogva jelentem, hogy hibátlanul működik mindenki, minden részleg. A díszítők, a világosítók, a hangosítók, a kellékesek, az öltöztetők, a fodrászok. Tökéletes a management, hálás vagyok minden irodai kollégának, azoknak, akik a titkárságon dolgoznak – és akik a gazdasági ügyeket intézik. Köszönet a szervezésnek, a jegyszedőknek, a ruhatárosoknak. A portásoknak, a takarítóknak, a gondnoknak.

Összegezve: nem győzök hálát adni a sorsnak, hogy a szombathelyi színházalapítás, az első három év ilyen csodálatosan történt. Olyan jól alakultak a dolgok, ahogy még a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.

Ez a csapat nagyon elszánt és tehetséges. Hogy ne torpanjon meg az eddigi folyamat, ahhoz kell a közönség segítsége. „Szombathely fél évszázados álma valósult meg a Weöres Sándor Színház megalakulásával.” Ez a közönség – a mi közönségünk – nagyon szeretnivaló. Egymásra találtunk. Kérjük a segítséget, a további támogatást. Bérletvásárlással bizonyítsák, hogy kellünk, hogy a jövőben is szükség van ránk.

A közelmúltban Pesten jártam. A jól ismert bevásárlólánc egyik egységében, korábban megszokott helyemen, felmérést végeztek. A pénztárnál fizetéskor feltették a kérdést, mint mindenkinek, hogy mi a lakhelyem irányítószáma. Válaszomra az ismerős pénztárosnő nagyot nézett. Pedig csak az igazat mondtam: a számot, mely minden hivatalos okmányomban szerepel. 9700.  

Forrás: Vas Népe