"Leporoltuk a Bánk bánt" - Új változatot mutat be a kecskeméti színház!

Katona József Bánk bán című művének mai nyelvre átírt változatával kezdi az évadot a drámaíró nevét viselő kecskeméti színház. A Cseke Péter igazgató kérésére Szabó Borbála által átdolgozott darabot szeptember 21-én, a magyar dráma napján mutatják be. Összeállításunkban a rendező, Bagó Bertalan és a szereplők, Danyi Judit és Fazakas Géza is megszólalnak.

"Van valami ebben a tragédiában, ami nem hagyja nyugodni az utókort"

"A színház kettős ünnepet ül: most kezdjük a 115 évadot és november 11-én lesz Katona József születésének 220. évfordulója" - mondta Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója. Hozzátette: a magyar dráma napján egy igazi klasszikussal ünnepelnek, "levettük a polcról és leporoltuk a Bánk bánt, szó szerint és átvitt értelemben is".  Szabó Borbála író, dramaturg arra vállalkozott, hogy lefordítja a magyart magyarra, élvezetessé, élvezhetővé, korszerűvé teszi a Bánk bán nyelvezetét, hogy közelebb hozza korunk közönségéhez - indokolta a direktor a "fordítást".
Cseke Péter kiemelte: az alkotók célja, hogy a - kétségkívül magas irodalmi értéket képviselő - veretes szöveg mögül kiszabaduló történet végre közvetlenül, mindenki számára érthetően szólaljon meg. Az előadás nem aktualizálja vagy modernizálja a cselekményt, mégis meglepően ismerősek lehetnek a mai nézőnek a szereplők magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái és az új szövegnek köszönhetően az eredeti alkotásban rejlő erőteljes komikum is napvilágra kerül - fűzte hozzá. Cseke Péter szerint "van valami ebben a tragédiában, ami nem hagyja nyugodni az utókort, vagyis amiért az utókor nem hagyja békében nyugodni a művet".

Bagó Bertalan

A Bánk bánt már nagyon sokan és sokféleképpen megrendezték. Mi az, ami az Ön számára fontos ebben a történetben?

Bagó Bertalan: "Valóban, mint minden remekművet – és szerintem a Bánk bán az – azért nehéz megrendezni, mert már sokan színpadra állították. Olyan ez, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá, és mindenkinek van róla véleménye. Úgy gondolom, Katona József műve most is időszerű, mert a magyar népről, a sorsunkról szól, és arról, hogy a magyar történelemben újra és újra ismétlődnek a dolgok. Ha a figurák, akiket játszunk, hajaznak valakire a múltunkból, akkor ki tudjuk tölteni az űrt a múlt és a jelen között. (...) Semmiképp nem szeretném, ha konkrét politikai személyekre hasonlítanának, ugyanakkor az események kapcsán eszünkbe juthatnak hatalmi és politikai játszmák, amelyek már megtörténtek, amelyek most történnek velünk, illetve a jövőben várnak ránk".

Fazakas Géza

Mire helyezi a hangsúlyt a szerep megformálásakor Bánk bán?
Fazakas Géza: "A próbák folyamán arra jöttem rá, hogy ez a darab rólam szól: Bánk bán én vagyok. Hiszen én is nagyon szeretem a hazámat, a nemzetemet, nagyon szeretem a családomat, s bennem is megvan a féltékenység, amely bizonyos helyzetekben akár az erkölcsi normáimat is felülírhatja. Bánk bán nem feltétlenül pozitív karakter, mert a „sárga szemű szörny” - ahogy Bagó Bertalan rendező mondja - sokszor legyőzi őt. Ezért meghasonul és hibázik. A féltékenység egy emberi tulajdonság, ami miatt képesek vagyunk a saját gyarlóságunkat előtérbe helyezni a nagy és fontos ügyekkel szemben. Bánk bán legfőbb erőssége, hogy EMBER - így, csupa nagybetűvel. Katona József drámája egy örökérvényű darab rólunk, magyarokról. Nagyon örülök, hogy egy olyan nagy kaliberű művésszel dolgozhatok együtt az előadáson, mint Bagó Bertalan. Kevés rendezővel találkoztam, aki ennyire a színpadon lévő színészre, annak egyéniségére épít".

"Szóba került, hogy az én kisfiam játszhatná Somát (Bánk bán kisfiát), de nem vállaltam. A darabban elhangzik egy mondat: „bár meg sem született volna”... Én ezt soha nem tudnám elmondani úgy, hogy közben a saját gyermekemre nézek. Jobb, ha ilyen drámai szituációban nem a saját fiammal találkozom a színpadon, és nem keverem az életet a színházzal".

Danyi Judit

Miben más az a Gertrudis, akit most megformálsz?
Danyi Judit: Első ránézésre sokan mondják, hogy nem nekem való a szerep, mert Gertrudist általában olyan színészekre osztják, akik idősebbek is nálam, illetve akiknek a karaktere igazolja, hogy a királyné a főgonosz, tehát meg kell ölni. Színészi pályám során sok negatív karaktert játszottam már, többek között gyilkosokat és rosszlányokat, de mindnek más volt a habitusa, mint Gertrudisnak. Bagó Bertalan rendező elgondolásában az a fantasztikus, hogy abszolút kerüli a sztereotípiákat. Ő úgy gondolja, hogy a királynőnek a saját szempontból igaza van, és teljes meggyőződésből teszi azt, amit tesz – ennek ellenére olyanok a körülmények az országban, hogy a halála elkerülhetetlen. A legtöbb Bánk bán előadásban csupán egy oldalról mutatják be a királyné figuráját, ebben a rendezésben viszont olyan sokféle színt láthatnak majd a nézők Gertrudis személyiségéből, amennyit csak a szerep lehetőségei megengednek.
Miben van igaza Gertrudisnak az előadás szerint?
Danyi Judit: A király távol van, Gertrudisnak helyettesítenie kell a férjét. Úgy érzi, attól, hogy ő nő, ugyanúgy meg tudja állni a helyét az uralkodói szerepkörben, mint a férfiak. A mai próbán arról beszélgettünk, hogy valószínűleg igaza van, és valóban alkalmas volt az uralkodásra, ám abban a történelmi korban, a XIII. században nem csak azért nem fogadták el a magyar urak Gertrudist, mert idegen volt, és diktátor, hanem azért sem, mert nő volt. Neki azzal az előítélettel is meg kellett küzdenie, hogy egy nő nem lehet jó uralkodó. Szerette volna bebizonyítani, hogy ez nem így van.

FOTÓK A BÁNK BÁNRÓL:

Kiss Jenő (b) Tiborc, Zeck Juli (b2) Melinda, Fazakas Géza (b3) Bánk bán és Danyi Judit (j) Gertrudis szerepében

Körtvélyessy Zsolt (j) Peturbán szerepében

Bánk bán szerepében Fazakas Géza

Biberach szerepében Szemenyei János

Danyi Judit (b) Gertrudis és Zeck Juli (j) Melinda szerepében

Szemenyei János (b) Biberach és Orth Péter (j) Ottó szerepében

Pál Attila II.Endre szerepében

Zeck Juli

Hajdú Melinda Bendeleiben Izidora szerepében

Orth Péter és Danyi Judit

BÁNK BÁN

II.Endre, a magyarok királya: Pál Attila

Gertrudis, királyné: Danyi Judit

Ottó, Berchtoldnak a merániai hercegnek fia,Gertrudisnak testvéröccse: Orth Péter

Bánk bán, Magyarország nagyura: Fazakas Géza

Melinda, felesége: Zeck Juli

Petur bán, bihari főispán: Körtvélyessy Zsolt

Mikhál bán, Melinda bátyja: Szokolai Péter

Simon bán, Melinda bátyja: Farkas Ádám

Bendeleiben Izidora, türingiai leány: Hajdú Melinda

Biberach, egy lézengő ritter: Szemenyei János

Tiborc, paraszt: Kiss Jenő

Solom mester, ennek fia: Olasz Csaba Ferenc

1. Szolga: Porogi Ádám
2.  II. Szolga: Vári János
3. Bánk fia: Józsa Kristóf
    Békétlen: Domján Sándor, Erdődi Zsolt, Olasz Csaba Ferenc

Jelmeztervező, Díszlettervező: Vereckei Rita

Dramaturg: Hárs Anna

Szövegkönyv: Szabó Borbála

Forrás: Színház.hu, Kecskeméti Katona József Színház