Csárdáskirálynő a tévében!

Kellemes hétfő esti tévézésre invitáljuk önöket. Szinteár Miklós rendezésében 1971-ben készült nagysikerű operettfilm Psota Irén, Németh Sándor, Latinovits Zoltán és Anna Moffo főszereplésével. Kálmán Imre világhírű klasszikusa, a Csárdáskirálynő jelenleg több teátrum repertoárján szerepel, ám a zenés filmet  - mely igazi kuriózumnak számít - a közszolgálati csatornán szeptember 26-án bárki megnézheti.

A tökéletes esti kikapcsolódáshoz olyan jól ismert slágerek is hozzájárulnak, mint a „lyányok, a lyányok..", a „Te rongyos élet...", a „Hajmási Péter, Hajmási Pál", vagy éppen a „Húzzad csak kivilágos virradatig".

 

csardas_tv_01

 

A Csárdáskirálynő múltja, története:

 

Edwin herceg nem lehet boldog szíve választottjával, Vereczky Szilvia primadonnával, mert édesanyja ellenzi kapcsolatukat. A szigorú anya azonban lelepleződik, mikor Miska főpincér felismeri benne a volt csárdáskirálynőt, ezért nem tudja megakadályozni a fiatalok esküvőjét.

1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor egy kis üdülőhelyre vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor... a frontokon egymást öli a világ." Egy éves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

A bécsi bemutatót 1915. november 13-án rendezték volna meg a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.

Időközben az eredeti cím is megváltozott, a Es Lebe die Liebe-ről (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin-re (Csárdáskirálynő). Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón Latabár Árpád játszotta szerepét.

 

csardas_tv_03Kálmán Imre

A magyar bemutató végül 1916. november 3-án volt A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

 

csardas_tv_02


Csárdáskirálynő

NSZK operettfilm, 101 perc, 1971

m1, szeptember 26., 20.05

ismétlés: m2, szeptember 27., 00.00

 

rendező: Szinetár Miklós

író: Békeffy István, Kellér Dezső

forgatókönyvíró: Mischa Mleinek, Szinetár Miklós

operatőr: Bíró Miklós

zene: Kálmán Imre

producer: Németh András

vágó: Zákonyi Sándor

libretto: Jenbach Béla, Leo Stein

 

szereplő(k):

Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia)

Anna Moffo (Vereczky Szilvia)

René Kollo (Edwin herceg)

Németh Sándor (Bóni gróf)

Latinovits Zoltán (Miska főpincér)

Mensáros László (Feri bácsi)

Huszti Péter (Lonsdorf kapitány)

 

Forrás: wikipédia, m1