Annyira alulpreferáltak bizonyos magyar szerzők a magyar színházakban, hogy az súlyos vétek – jelentette ki Dörner György, az Új Színház újonnan kinevezett igazgatója az Echo Televízió Film, Színház, Muzsika és egy csepp Irodalom című műsorának adott exkluzív interjújában.

- Többfrontos harc folyik ellenetek, igazából csak február elsejétől kerültök pozícióba, de a harc már javában folyik szerte a világban.

  - A harcnak az a dolga, hogy folyjon, a békének meg az, hogy a harcot megszüntesse. Remélhetőleg előbb-utóbb béke lesz.

- Mi az amitől óvnak bennünket sok ezren Magyarországon, a tengeren túl?

  - Mondok neveket: Páskándi Géza, Illyés Gyula, Németh László, Gyurkovics Tibor, Csurka István. Annyira alulpreferáltak ezek a magyar szerzők a magyar színházakban, hogy az súlyos vétek. S főleg nagy hiba, főleg a nézőkkel szemben nagy hiba, mert a változatos étrendet előírják az orvosok egy lábadozó betegnek. Nem lábadozó beteg a magyar közönség, hanem a halálán van. Szeretem én a világszínpadot, de annak annyiféle művelője van, a magyarnak meg kevés. Azt hiszem egy ilyen világban kötelező megmutatni a magyar szemen keresztül a világot, és ezt legjobban a magyar írók mutatják meg nekünk.

- Gondoltál-e arra, hogy amikor majd elnyerted ezt a pozíciót akkor gyakorlatilag egy 24 órán belül „világhírnévre” teszel szert?

  - Nem nevezném ezt annyira világhírnek. Az embert fölkapja a hír, elejti a hír. Ennek semmi jelentősége nincs. Én azzal foglalkozom, amivel kell: a színházban előadásokat kell tartani, a színházban színészeknek kell darabokat keresni, ajnározni a színészeket, mert a színészek a legrosszabb helyzetben lévők a színházban, soha nem a rendező, soha nem az igazgató. Mindig a színészt használják fel minden alantas dologra. A színész – különösen a magyar – véleményem szerint a világszínvonal fölött áll, hiszen ilyen anyagi feltételekkel, ilyen kiváló teljesítményt nyújtani, már az is művészet.

Csurka Istvánt leszámítva megfordult-e a fejetekben, hogy a ma élő szerzőkhöz fordultok pályázat kiírásával?
- Hogyne. Elsősorban az fordult meg a fejünkben. A mai magyar szerzők a mai magyar valóságról aszerint írnak, hogy hol a legkoszlottabb, legkiszolgáltatottabb az ember: az utcán, a csőlakók pályaudvaron, a falusi kocsmákban, szanaszét az országban Borsod megyében, Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmárban, de a királydrámákkal valahogy elmaradtak. Én például nagyon kíváncsi lennék egy huszadik század végi magyar királydrámára, ami a magyarországi uralkodókról szól. Szándékosan nevezem őket királyoknak, mert hát királydrámák vannak, ehhez szeretnék igazodni, akik az ország királyai voltak, akik az ország sorsát irányították és akik, mint Shakeapeare-nél torzsalkodtak, ölték egymást, néha szó szerint és az országot ide juttatták, amit egyes drámák megmutattak. Én szeretném azt a drámát is látni, amikor eldől ennek a sok csőlakónak a sorsa. Kik azok, akik eldöntik, hogy döntik el és ők hogy kerülnek döntési helyzetbe. Nagyon érdekesnek tartom ezt a felvetést és igen, szándékozunk egy ilyen drámapályázatot kiírni.

Fel lehet-e valójában készülni arra, ami rátok vár?

- Érezzük a bőrünkön ezt a sokszor nemtelen és otromba támadást, nem tudok mit kezdeni vele. Koszlott kesztyűket eddig sem vettem fel, ezután sem akarok. Mondjon mindenki, amit akar. Úgyis az lesz a vége, ha netán mindenféle adja magát, vagy első felindultságomban perre viszek egy-egy dolgot, látom a végét, hogy én, mint közszereplő többet kell, hogy elviseljek, mint egy átlagember és én nem akarok ilyen helyzetbe kerülni. Viselem és keresztényi módon viselem. De természetesen, ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ... azért ezen el kell gondolkoznom, mert a görög kultúra is Európa része és a görög kultúrában egy picikét ezt máshogy látták. Görögországban a béke volt a kevésbé ismert szó és a háború az ismert, hiszen a béke a háborúk közti szünetet jelentette. Úgy látszik nekem most éppen ilyen háborús időszak adódik az életemben.  Előbb-utóbb csak eljön a béke, hiszen a világ azóta elég sokat változott.

Valójában hogyan várnak benneteket, várnak-e, számítanak-e rátok?

- Kellemes csalódás fogja őket érni, remélem, mert kígyót, békát beszélnek rólunk, de nincs kígyó, nincs béka, szenteltvíz van és búzakenyér, új hazát építünk. Nem egy nagy durranás ez, ilyen egyszerű.

Van-e arra forgatókönyv, ha totális bojkott fogad benneteket?

- Ez nagyon veszélyes, veszélyes vizekre eveznének az ellenfeleink, ha ilyen harcmodorral élnének. Minket szidhatnak, ócsárolhatnak, néha-néha visszabeszélünk, de azt hiszem nem ez a jellemző. Az erkölcsünk más mint az övék, de fölhasználni a színészeket, ijesztgetni, rémísztgetni, egzisztenciálisan, anyagilag fenyegetni, a legocsmányabb, amit el tudok képzelni és azért nagyon remélem, hogy ez nincs így, ha pedig nincs így, akkor miért kéne a színészeknek - akik egyébként nagyon sokan szeretnének ebbe az Új Színházba jönni is, meg maradni is - bármi módon ellenünk lenniük.

A Dörner Györggyel készült teljes interjú az Echo Tv-ben volt látható, október 23-án 21.30-kor.
A műsort megismétlik október 26-án, szerdán 12.30-kor. Az adás itt megtekinthető.

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

TÜNTETÉS AZ ÚJ SZÍNHÁZ ELŐTT - PERCRŐL PERCRE

A Színház.hu tudósított az Új Színház előtt zajló tüntetésről, amelyen fellépett Derdák András, Fodor Tamás, Gerendás Péter, Hegedűs D. Géza, Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia, Kulka János, Mohácsi János, Nagy János, Nádasdy Ádám, Péter Kata, Solténszky Tibor, Upor László... A részletekről cikkünkben olvashatnak.

Az Új Színház-ügy részletei

INTERJÚK:

Interjú Ascher Tamással

Interjú Bérczes Lászlóval

Interjú Herczeg Tamással

Interjú Csiszár Imrével

Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész - Derzsi János, Száraz Dénes

Megszólalnak az Új Színház színészei II. rész - Takács Kati

Interjú Pozsgai Zsolttal

Megszólalnak az Új Színház színészei 3. - Pokorny Lia

Megszólalnak az Új Színház színészei 4. - Vass György

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: MEGSZÓLAL GÁSPÁR SÁNDOR

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: HÁMORI GABI LEVELE

MEGSZÓLAL GALKÓ BALÁZS