A Magyar Operett Napja

Kálmán Imre születésének 120. évfordulója óta (2002) október 24-én a Magyar Operett Napját ünnepeljük. Véletlen egybeesés, hogy pont ezen az őszi napon hunyt el másik legendás operett-szerzőnk, Lehár Ferenc. Idén a József Attila Színházban, a Budapesti Operettszínházban és Vácon is lesznek programok a jeles nap alkalmából.

Váci Madách Imre Művelődési Központ


Az Őszi Művészeti Fesztivál keretében ünnepelnek Vácon is október 25-én, a Madách Imre Művelődési Központban. Az operett műfaj legkiemelkedőbb művészei és a Váci Szimfonikus Zenekar, Farkas Pál vezetésével fergeteges hangulatú műsorral várják az érdeklődőket.

Fellépő művészek: Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Galambos Lilla, Berkes János, Csere László

Közreműködik: a Váci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Farkas Pál

A belépőjegy ára

- elővételben: 2200Ft,

- az előadás napján: 2500 Ft

oszvald_d7n4289Oszvald Marika

Budapesti Operettszínház


A Budapesti Operettszínház 2011. október 24-én, a Magyar Operett Napján, 20.30-kor, az október 20-án nagy sikerrel bemutatott Cigányszerelem című előadás második felvonásának elején, a nagyszínpadon átadja az idei év Operett-Musical díjait. Így az Év Operett színésze, az Év Musical színésze, az Évad Legígéretesebb Ifjú Művésze ( Marsallbot-díj ), a Hungarikum Szövetség különdíját, valamint az Életműdíjat. A díjátadóról beszámolót a színház.hu-n is olvashatnak majd.

Kalman_ImreKálmán Imre

József Attila Színház:


A József Attila Színházban október 24-én neves művészek énekelnek a Magyar Operett Napja alkalmából. A teátrumban ismert slágerekből összeállított gálára válthatnak belépőt.

Szereplők:

Kállay Bori

Jankovits József

Teremi Trixi

Bozsó József

Valamint az Operett Tánckar

Közreműködik a Váci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Farkas Pál

Koreográfus: Hábel Ferenc

kallai_bori-11961-fullKállay Bori

Kálmán Imre:


Kálmán Imre (Siófok, 1882. október 24. – Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester. Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá a A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.