Új Színház-ügy: Letiltják Sütő András darabjait

Sütő András jogörökösei letiltották a Káin és Ábel című darabot.

suto

 

Az Új Színház újonnan kinevezett igazgatójának pályázata és közéleti megnyilvánulásainak szellemisége annyira eltér az öt éve elhunyt Sütő András író életművétől, toleranciát hirdető, kirekesztés ellen küzdő életfelfogásától, hogy az ellentéteket áthidalhatatlannak találjuk. Így a pályázatnak a „Káin és Ábel” című dráma bemutatására vonatkozó terve nem valósulhat meg. Nem járulunk hozzá, hogy az Új Színház Sütő András műveket állítson színpadra.

 

Sütő András jogörökösei

 

Néhány szó Páskándi Géza tollából a Káin és Ábelről:

Egy történelmileg stabilizálódott erkölcsi értékrendet forgat fel, amikor megfordítja a köztudatban élő viszonyt, és Ábelt láttatja gyilkos szándékúnak, a nyugalmáért mindent véghezvivőnek, és Káint emberi embernek, a szabadság, a teljesség elkötelezettjének, aki gyilkossá épp a teljes emberség, az ember védelmezése közben válik. A lázadás itt mint emberi sorsdráma jelenik meg, így lesz a Káin és Ábel műfaja az emberiségköltemény, a "poème d'humanité", amely számunkra, magyar olvasók és színházjárók számára saját műfaj, saját kincs Az ember tragédiája óta. (Forrás: mek.niif.hu )


Sütő Andrásról:

"A hatalom ott válik önnön karikatúrájává, amidőn saját szakállas vagy csupasz képét kezdi csodálni a történelem zsebtükrében". (Sütő András)

Az 1927-ben Pusztakamaráson született, számos drámát, novellát, kisregényt, regényt jegyző író halálával az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb szószólója távozott. A nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban tanuló, először 18 évesen publikáló - a kolozsvári Világosság című lapban jelenik meg Levél egy román barátomhoz című műve - Sütő András több romániai magyar nyelvű lap (Falvak Népe, Új Élet) főszerkesztője is volt, jóllehet eredetileg rendezőnek készült a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán Kolozsvárott.

Sütő András nem csak irodalmárként, de a '70-es '80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet. Ebbéli tevékenysége miatt egyre gyakrabban tiltják be műveit: a Ceausescu-rezsimben utoljára 1980-ban jelenhetett meg írása.

Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart - a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A romániai rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették - életveszélyesen is -, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették.

Az 1989-es majd az 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólal a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elveszti fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, írásai immár Romániában is megjelenhetnek.

 

Kapcsolódó anyagok:

INTERJÚK:

Interjú Ascher Tamással

Interjú Bérczes Lászlóval

Interjú Herczeg Tamással

Interjú Csiszár Imrével

Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész - Derzsi János, Száraz Dénes

Megszólalnak az Új Színház színészei II. rész - Takács Kati

Interjú Pozsgai Zsolttal

Megszólalnak az Új Színház színészei 3. - Pokorny Lia

Megszólalnak az Új Színház színészei 4. - Vass György

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: MEGSZÓLAL GÁSPÁR SÁNDOR

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: HÁMORI GABI LEVELE

MEGSZÓLAL GALKÓ BALÁZS