Ez egy nagy "szerelemkereső" darab

Hatalmas sikert aratott a Cigányszerelem a Budapesti Operettszínház premierjén Béres Attila rendezésében. Október 20-21-én a közönség vastapssal ünnepelte a művészeket és az alkotókat az utolsó szám, a műfaj egyik legismertebb slágere, a Messze a nagy erdő végén. A premier kapcsán a szereplők meséltek az operettel kapcsolatos élményeikről.

A két profi, osztrák szövegíró Willner és Bodanzky szinte egyszerre adta át Lehárnak a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem librettóját. A komponista nagyobb kedvet érzett Zorika történetéhez, hamarosan nekilátott a munkának és 1909. május közepén leszállította a kész zenei anyagot a Carl-Theaternek. Mégis a Luxemburg került előbb színre a Theater an der Wienben. A nagy siker után, majd' egy év múlva, 1910 januárjában csendültek fel aztán először a Cigányszerelem melódiái...

Budapesten ugyanezen esztendő novemberében mutatták be a romantikus operettet a Király Színházban, Körösházy Ilona szerepében a híres-nevezetes Fedák Sárival, aki egyetlen szezonban kétszázharminckétszer bűvölte el játékával a közönséget.

A zeneileg roppant igényes mű érdekessége, hogy ebben Lehár Ferenc két tenor és két szoprán énekesnek ad lehetőséget, a szokásos táncos-komikus és szubrett páros mellett.

cigany03 

Esküvői jelenet

A korabeli kritikákat és recenziókat olvasva kiderül, hogy a mű nemcsak átütő közönségsikert aratott, de a maestro zenéje a szakma és a szakértők elismerését is kivívta. A szövegkönyvet viszont néhányan túl merésznek és erotikusnak találták, hiszen a történetben "Zórika, egy erdélyi nemes kisasszony nem a jegyeséért, hanem egy cigányért epekedik, aki mesterien kezeli a vonót" - írja a Neues Wiener Journal.

Ami pedig a zenét illeti: "Lehár úrnak a zenekari eszközök bőséges bevetésével - melyek olykor szinte operai szintet képviselnek - sikerült hatalmas fokozásokat elérnie. A Cigányszerelem olyan benyomást kelt, mintha a zeneszerzőnek szívügye lett volna a mű. A közönség nagyon élvezte az egyes számokat, s készségesen tapsolt." Vagy, amit egy másik kritika megállapít: "Lehár úgy tud slágert írni, hogy nem érezzük a sláger kellemetlen szándékoltságát."

A lapok visszafogottsága a librettóval kapcsolatban amúgy onnan eredhetett, hogy Lehár a szerelem olyan mély rétegeit érinti ebben a művében is, amilyeneket a korabeli bécsi közvélemény operettszínpadon még szokatlannak tartott. S hiába telt el több mint száz év - a Cigányszerelem témája még ma is néhol "kényesnek" számít. Igaz, hogy vágyaink kimondásában és megvalósításuk szabadságában már meghaladtuk Lehár korát, de előítéleteink és gyávaságaink ugyanolyan erősen - ha nem erősebben - működnek.

cigany06Lehoczky Zsuzsa és Faragó András

A Marosvásárhelyen született rendező Béres Attila személyes élményeit is színpadra vitte szülőföldjéről. Harmadszorra rendezte meg az operettet, s ezúttal Erdélybe helyezte a történetet:

- Főként az ottani emberek lelkét és világhoz való viszonyát rendeztem bele az előadásba. A zenei alapanyag csak segített: Lehár Ferenc muzsikája operai igényű, de rengeteg népi motívumot is használ a Cigányszerelemben. Jekatyerinburgban a Sverdlovsk Zenés Színházban az oroszországi környezethez alkalmazkodott az előadás. Szegeden a szabadtérhez igazodtunk, s más volt a szövegkönyv is. Most változott az alapkoncepció, és teljesen új a nyitókép is. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az első pillanatban megismerjük, kik játszanak a darabban és milyen emberek... Azokat a hasonlóságokat és különbségeket szeretném megmutatni, amik összetartanak, s nem szétválasztanak minket, amiktől mindannyian többek vagyunk... A legfőbb gond, hogy nem a jót látjuk meg a másikban, hanem például az etnikumát. Pedig ebben az operettben sem feltétlenül faji különbségekből adódik a viszály. A szerelmesek nem tudnak tovább együtt élni, mert felégetik egymást szerelmükkel, Ilona, az elhagyott szerető személyes bosszúból is egymásnak uszítja őket. A darab aztán egy nagy közös magyar-cigány tánccal ér véget - mondja a rendező.

cigany07Dolhai Attila és Frankó Tünde

A cigányprímás Józsit alakító Dolhai Attila harmadik alkalommal dolgozott együtt a rendezővel - a Lili bárónő és a Koldusopera után.

- Remek humorát, amit már a Liliben is tapasztalhattunk, a Cigányszerelemben is megismerhetik a nézők. A darabban az én szememen keresztül mutatja be ezt a különleges világot a szerző: Józsi a cigányságot képviseli, a rájuk jellemző szabadságvággyal. Nem véletlen, hogy szólóm, ami a darab egyik leghíresebb dala, címe Vad cigánylegény vagyok. Ez mindent elárul szemléletükről... Megmondom őszintén, nagyon megszerettem zenei világukat, s gondoltam egy merészet: zenész barátaimmal több népszerű filmslágert, musical és operett dalt ötvözünk jazz-zel és a cigány zenei kultúrával. Igazi örömzenélés ez délutánonként, lesz is folytatása, egy CD, ami a Nők Lapjában jelenik majd meg hamarosan! S nagyon jó érzés újra az operettes csapatban lenni, ráadásul korábban sosem játszottam együtt Kalocsai Zsuzsával, Frankó Tündével, Verebes Istvánnal és Szulák Andreával sem, örülök, hogy közösen lépünk színpadra - meséli a művész.

cigany10Csengeri Ottília, Peller Anna és Csonka András

A Jolánt játszó Peller Anna nagyon örült annak, hogy ismét partnere lehet - az Abigél és a Csókos asszony után - Csonka Andrásnak.

- Ez egy nagy "szerelemkereső" darab, melynek gyönyörű a zenéje. Az előadás rendkívül érzelmes és egyben humoros is, amely a dramaturgnak, Ari-Nagy Barbarának köszönhető. Színes produkcióra kell számítani, mindenkinek ajánlom a Cigányszerelmet, hogy megfáradt napjaikba egy kis felüdülést vigyenek - így Peller Anna.

Csonka András is örömmel emlékezett a próbafolyamatra, az első közös munkára a Bertát játszó Kossuth-díjas Lehoczky Zsuzsával, ám kis üröm is vegyült érzéseibe...:

- Most találkoztam először néptánccal, sajnos az egyik alkalommal ki is fogott rajtam, csapásolás közben zúzódást, rándulást szenvedtem, és azóta begipszelt karral táncolok. A legfőbb nehézséget az okozza, hogy egy kézzel tanultam meg a koreográfiát, így majd ha lekerül a gipsz, újra kell tanulnom, akkor már két kézre alkalmazva, a premieren azonban még így láthattak a nézők. Emellett persze hatalmas szerencsénk van, hiszen a táncokat Zsuráfszky Zoltán néptánckirály tanította be.

cigany01Kalocsai Zsuzsa

Kalocsai Zsuzsa, a primadonna, aki primadonnát alakít, nem most találkozott először a Cigányszerelemmel...

- Vámos László rendezése nagy élmény és hatalmas siker volt számomra: a Németországban játszott előadásban nyújtott alakításomért megkaptam a német kritikusok díját is. Igaz, akkor Zórikát alakítottam, de megjegyezték, hogy inkább Ilonát kellene játszanom. Ez a mostani, Béres Attila által rendezett előadás vidámabb a korábbi változatnál, zeneileg is némileg eltér attól. S most tényleg Ilonát alakítom! - meséli Kalocsai Zsuzsa, aki az operett utolsó száma, a Messze a nagy erdő után hatalmas tapsot kap minden előadáson.

cigany08Verebes István és Szulák Andrea

Az operett-irodalom egyik főművét tehát nagyszerű szereposztásban láthatják nézőink, játszik még a produkcióban Vadász Dániel, Fischl Mónika, Lukács Anita, Faragó András, Benkóczy Zoltán, Vadász Zsolt, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Csengeri Ottília, Marik Péter és Magasházy István.

 

Kapcsolódó cikkek: 


Klasszikus magyar operett Béres Attila rendezésében

Németh Sándor életműdíjat kapott

 

Forrás: Budapesti Operettszínház