Új Színház-ügy: Bagossy László levele

"Járkálok éjszaka, égetem a villanyt, levelezek mint valami Rilke, ebben a magyar őszben, itt az idő, uram, a pátosszal meg az émellyel csatázok, itt az ideje megszólalni" - írja Bagossy László rendező. Az Új Színház ügyében fogalmazott levelében reagál arra, hogy Christoph von Dohnányi lemondta budapesti vendégszereplését és arra, ahogy a hírre reagált Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa.

BAGOSSY LÁSZLÓ LEVELE:

Hamar Zsolt, magyar karmester szenvedélyes levélben kelt kollégája, Christoph von Dohnányi védelmére, aki lemondta operaházi fellépését, tiltakozásul Dörner Györgynek és Csurka Istvánnak az Új Színház élére történt igazgatói kinevezése miatt. Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa válaszlevelében megvédte  az Operaházat, és biztosított róla minden olvasót, hogy aki szerződésszegést követ el és anyagi veszteséget okoz az intézménynek, annak ezért a bíróság előtt kell felelnie, így működik ez egy európai országban. Hamar Zsolt persze könnyen beszél, nemrég nevezték ki öt évre a hesseni tartományi színház zeneigazgatójává, nyílt pályázaton, kilencven jelentkező közül, (lefogadom, hogy azért, mert őt találták szakmailag a legjobbnak), így most, gondolom, költözik az egész család, lesz paripa, fegyver, biztos egzisztencia, szakmai kihívások, a gyerekek pedig német iskolába fognak járni, és nem másodkézből tudják majd meg, hogy egy európai ország hogyan is működik.
Ókovács Szilveszternek sokkal nehezebb a dolga. Egy háborús helyzetben kell megfelelnie feladatának, egyenesen a miniszterelnök nevezte ki, érthető hát, hogy nem volt pályázat és verseny, és hogy nem az volt a fő szempont, van-e nála nagyobb formátumú és tehetségű muzsikus a környéken, hanem bizonyított képessége arra, hogy egy hatalmas és zűrzavaros intézményben rendet tud teremteni, méghozzá oly módon, hogy az a rend megfelelően illeszkedjék a kormányzat koncepciójába, és „a magyarok meg tudják védeni a világban a maguk igazát”.

bagossyBagossy László

Ha Dohnányinak valóban aláírt szerződése van, nem lehet kérdés, hogy fizetni fog. A törvényt, a szerződés szentségét tisztelni kell, kivéve akkor, ha valamely vis major helyzet áll elő, magyarul erőhatalom, árvíz, földrengés, háború, polgárháború, forradalom, satöbbi, az ég óvjon minket ezektől, Dohnányi ügyében viszont ez föl sem merült. A háborgás, hogy Budapest főpolgármestere antiszemitákat nevezett ki egy színház élére, nem jogi kategória, s amíg az antiszemitizmus nem emelkedik törvényerőre, amíg csupán igény van rá, de nincs hozzá megfelelő parlamenti összetétel, addig kár is beszélni róla...
Éppen ezért Ókovács Szilveszternek azt a mondatát, hogy „Dohnányi (...) minket büntet olyasmiért, amelyhez nyilvánvalóan semmi közünk sincs.” - szintén a szerződésszegés aspektusából kell értelmezni, vagyis nem arról van szó, hogy semmi közünk ahhoz, hogy embertársaikat faji-származási alapon megkülönböztető és elítélő polgárok nyüzsögnek egyre nagyobb számban körülöttünk, s kapnak állami intézményben vezető pozíciót, hanem hogy aki kinevezte őket... azok nem mi vagyunk. Mi itt, száz méterre az Új Színház épületétől, az Andrássy út másik oldalán a legjobb tudásunk szerint próbáljuk végezni a dolgunkat, mind művészileg, mind emberileg, mind pedig gazdaságilag.
Bizonyos vagyok benne, hogy Tarlós István főpolgármester, aki viszont e kinevezéseket eszközölte, miközben – becsületére legyen mondva - a pesti zsidógyerekeket a helyükön hagyta, ugyanilyen jogon tette fel a kérdést, miszerint a Német Művészeti Akadémiának (hozzáteszem: ezer kilométerre az Új Színház épületétől) ugyan mi köze van ahhoz, hogy egy demokratikusan választott hivatalnok milyen döntéseket hoz Budapesten?
Ókovács Szilveszternek akkor sem lett volna könnyebb dolga, ha úgynevezett mérsékelt jobboldaliként véleményt nyilvánít és elítéli Dörnerék kinevezését, esetleg aláírja a tiltakozó petíciók valamelyikét. Az izgága dohnányikat és elvbarátaikat le tudta volna ugyan csendesíteni, de ezzel párhuzamosan kárt okozott volna az említett kormányzati koncepciónak. Utóbbiról sok mindent megtudhattunk már, ebben az ügyben például azt, hogy az a hallgatás-beleegyezés koncepciója, rendes jobboldali ember nem is tiltakozott, az egyetlen Vidnyánszky Attilát leszámítva, ám az övé, úgy tűnik, egyszerű lesre futás volt, a partjelző leintette és kész, vita nem volt, azóta is rendben zajlik tovább a játék...
De vajon mennyire van könnyű dolgom nekem, aki ezeket a sorokat írom, a nevemet pedig kettő essel és ipszilonnal? Apai ágon sok száz éves, törökkel, labanccal csatázó ősnemes magyar családok fiai, anyai ágon a germánság svájci és osztrák famíliáinak árja leányai. Górcső alatt a felmenők láncolata és évszázadokon keresztül sehol egy zsidó, egy cigány - évtizedeken át sehol egy KISZ-titkár, párttitkár, háromperhármas vagy csak egy egyszerű, párttagkönyvvel rendelkező, mezei komcsi. Ellenben apácák, plébánosok, kántortanítók, horthysta csendőrtisztek...a papírjaim olyannyira rendben vannak, hogy nincs az a nyilas vagy náci, aki engem zavarba tudna hozni.
Csak hát a gyomrom, ez a gyönge gyomor, amely azonnal okádni kíván, amikor nyilast vagy nácit látok, ez nem hagy nyugodni. De mit érdekel engem gyomrom és származásom? És mi közöd neked mindehhez, kedves Olvasó? KÖZÖD?...
Járkálok éjszaka, égetem a villanyt, levelezek mint valami Rilke, ebben a magyar őszben, itt az idő, uram, a pátosszal meg az émellyel csatázok, itt az ideje megszólalni.

Budapest, 2011. október 31.

BAGOSSY LÁSZLÓ
színházrendező

 

INTERJÚK, Kapcsolódók:

AZ ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY RÉSZLETEI

Interjú Ascher Tamással

Interjú Bérczes Lászlóval

Interjú Herczeg Tamással

Interjú Csiszár Imrével

Megszólalnak az ÚJ Színház színészei I. rész - Derzsi János, Száraz Dénes

Megszólalnak az Új Színház színészei II. rész - Takács Kati

Interjú Pozsgai Zsolttal

Megszólalnak az Új Színház színészei 3. - Pokorny Lia

Megszólalnak az Új Színház színészei 4. - Vass György

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: MEGSZÓLAL GÁSPÁR SÁNDOR

ÚJ SZÍNHÁZ-ÜGY: HÁMORI GABI LEVELE

MEGSZÓLAL GALKÓ BALÁZS

MEGSZÓLAL SZIKORA JÁNOS

CSURKA ISTVÁN ASCHER CAFÉ CÍMMEL ÍRT

CSURKA AZ INTENDÁNS ROVATA CÍMMEL ÍRT

Színház.hu