Megalakul a színházi tagozat az MMA-ban

Köztestületté alakult szombaton a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), az alakuló ülésen megválasztották a szervezet vezető tisztségviselőit: az elnök Fekete György belsőépítész lett.

Mint az ülést követő sajtótájékoztatón Juhász Judit sajtófőnök elmondta, a köztestület megalakulását kimondó határozatot követően az akadémikusok elfogadták az MMA alapszabályát, majd megválasztották a köztestület tisztségviselőit.
A művészeti akadémiát a következő három évben az eddigi ügyvezető elnök, Fekete György vezeti, a két alelnök Csáji Attila festőművész és Zelnik József etnográfus, a főtitkár Kucsera Tamás Gergely lett. Jankovics Marcell filmrendező, grafikust és Sára Sándor filmrendezőt elnökségi tagokká, Haris László fotóművészt felügyelő testületi taggá választották. Az alakuló ülésen nem sikerült megválasztani az elnökség mind a négy tagját, mert csak két jelölt kapta meg a szükséges szavazattöbbséget.
Fekete György emlékeztetett: minden európai országban van köztestületként működő művészeti akadémia. Az MMA is szeretné hallatni szavát a hazai kulturális stratégia alakításában, harcokban azonban nem kíván részt venni - tette hozzá.
Mint az elnök felidézte, a kormány az MMA használatába adta a Vigadót, melynek rekonstrukciója várhatóan 2012 második felére fejeződik be. Az épületben zajló kulturális programokért így az MMA lesz felelős; terveik közül megemlítette, hogy a hatodik emeleten kialakítandó új kiállítóhelyen Nemzeti Szalont kívánnak létrehozni.

feketegyorgyFekete György beszámolója szerint az eddigi hét tagozat mellett 2012 nyarára nyolcadikként megalakul a színházi tagozat, míg a zenei tagozatba ezentúl komponisták mellett zenészek is beléphetnek majd. Önálló táncművészeti tagozat megalakítása nincs napirenden, a táncosok azonban beléphetnek más - például a népművészeti vagy a színházi - tagozatokba - közölte az elnök.
Bemutatkozó beszédeikben Csáji Attila a magyar művészet gazdagságának külföldi és belföldi bemutatását, Sára Sándor a magyar nemzeti filmgyártás újraindítását, míg Haris László a "mostoha" magyar fotográfia érdekképviseletét tűzte ki célul.
A Magyar Művészeti Akadémia a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényben rögzített intézmény, amely az Országgyűlés által július 26-án elfogadott CIX. törvény alapján köztestületként működik a jövőben. Az MMA-ról szóló jogszabály értelmében a művészeti akadémia az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A tagokat a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma legfeljebb kétszáz lehet, ők a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek lehetnek. A törvény értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében az MMA elnökét, a szervezet főtitkárának megbízatása öt évre szól.
Az MMA véleményét a hazai művészeti életet, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során a júliusban elfogadott törvény értelmében ki kell kérni. A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.