Új Színház-ügy: Tragikomédia percről percre

Hétfőn délelőtt a képviselői irodaházban megkezdődött a Kulturális és Sajtóbizottság Ellenőrző albizottságának tárgyalása, melyen megvitatják „Az előadó-művészeti törvény végrehajtásának tanulságai az Új Színház igazgatói pályázata kapcsán” című napirendi pontot. A találkozót az LMP kezdeményezte, és meghívta az Új Színház-ügyének legfőbb érintettjeit. Pozsgai Zsolt, Csurka István és Dörner György nem tudtak megjelenni.

12:00 Zárszó

Karácsony Gergely zárszavában elmondta: az albizottság feladata a döntés jogi aspektusának vizsgálata volt, és szerinte az több esetben is megsértette az előadóművészeti törvényt. Megemlítette, hogy Dörner György pályázatával kapcsolatban a főpolgármesternek mérlegelési lehetősége sem lett volna, miután a szakmai bizottság azt nem támogatta. Kiemelte: továbbra is a Budapest Fővárosi Kormányhivatal válaszát várják, miután az LMP törvényességi felülvizsgálatot kért az ÚjSzínház igazgatói pályázata ügyében.

11:45 Egy madárról

Aschertől Hiller István vette át a szót, aki szerint az Új Színház az ország kuturális életének szimbolikus helyévé nőtte ki magát. Az ügy kapcsán kifejtette, a magyar kulturális életben a politika nem találja a szerepét, azaz rossz szerepet játszik, pontosabban elfelejti, mi a szerepe. “Ha egy madár úgy néz ki mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, úgy repül, mint egy kacsa, az nagy valószínűséggel kacsa. Talán az a furcsa, hogy vannak, akik kimondják: ez kacsa. Akit a többség szélsőségesnek tekint, az bizony az” – jelentette ki Hiller István.

1

11:30 A túlfeszült légkörről

Kováts Adél után Ascher Tamás következett: “Nem nagyon erőlködtem a hozzászólással, mert a véleményem közismert. Úgy érzem, hogy egy túlfeszült légkörben minden átpolitizálódik. Egy ilyen beszélgetés is csak arra alkalom, hogy a politika szereplői föllépjenek és bemutassák magukat. Felületes véleményeket nagyon könnyű mondani, a részletes elemzésre pedig nincs mód. Mindenesetre úgy gondolom, érvénytelen Dörner György pályázata. Szerintem nem kell megszabni egy pályázat hosszát, mert teljesen nyilvánvaló, hogy egy 20 és egy 200 oldalas pályázatból melyik elegendő ahhoz, hogy egy színházi működést kifejtsen. Meggyőződésem, hogy Tarlós István nem olvasta Dörner pályázatát és már korábban eldőlt, hogy Dörner György fogja megkapni az Új Színházat”. Arról is szót ejtett, hogy a nagy elpolitizálódásban nem igazán bírnak jelentőséggel a szakmai érvek  Ezt példázza, hogy ha az ideológiai jelszavak gyűjteményéről valaki azt mondja: 'náci ideológiát tartalmaz', arra válaszul kérdés érkezik: 'miért lenne náci Vörösmarty Mihály", pedig nem erről van szó. Ascher Tamás arról is beszélt, hogy bárhogy zárul is az ügy, nem kerülheti ki Magyarország, hogy valódi vita induljon arról, mi számít szélsőségesnek, rémképnek, mítosznak és hiedelemnek. 

11:20 Rossz üzenetről

Kováts Adél is megszólalt, hiszen ő is részt vett a szakmai bizottság munkájában: “Elszomorító, hogy egy ilyen pályázat nyer és az is szomorú, hogy csak ez a két pályázat érkezett be. Felmerül a kérdés, hogy az, aki ilyen pályázatot ad be, milyen gonddal és figyelemmel fog bánni azokkal, akik a keze alatt dolgoznak, miként fog gazdálkodni az anyagi javakkal. Rossz üzenet, hogy egy ilyen pályázattal lehet elnyerni egy 300 millió forintos pályázatot. Szót kell emelni, hiszen minden mondat mögött áll egy ember, de Dörner pályázata mögött nincs semmi, legfeljebb valamiféle lobbi. Rengeteg emberben felmerül a kérdés, miért ő nyert, csak senki nem mer szólni” –mondta a színésznő.

adellead

Kováts Adél

11:10 Az életkorról

Bérczes László után Csizmadia Tibor kért újra szót: “Én úgy éreztem, túl pesszimistán nyilatkoztam” – fogalmazott, majd elmondta, az a szakmai kuratórium feladata, hogy összevesse a leírtakat azzal az életművel, amivel a pályázó rendelkezik, és hogy a sorok mögé lásson. “Épp ezért engem érzékenyen érintett Kerényi Imre megállapítása, miszerint Dörner olyan régóta van a pályán, hogy megérdemel egy színházat. Azt kell mondanom, hogy az utóbbi időben többször visszaköszön ez a gondolat, miközben a szakmai kuratóriumi tagok azzal küszködnek, hogy felállítsák a hipotézist, milyen irányba megy majd a színház, ha egyik vagy másik pályázó nyer”. 

11.00 Hiábavalóságról

Bérczes László is felszólalt. “Nem szeretem a hiábavaló megbeszéléseket, ez nyilvánvalóan az az, hogy én mit gondolok századlagos, de mégis felteszem a kérdést, lehet-e még ebből egy nem hiábavaló találkozás és változhat-e ez a kinevezési döntés? Egy ezreléknél nem adok ennek több esélyt. Most próbálok tanácsot adni, noha nem kértek fel rá. Úgy látom, elegendő érv gyűlt össze ahhoz, hogy Tarlós István nyugodtan, kínos érzések nélkül visszavonja Dörner György kinevezését. Ő maga nyilatkozott arról, hogy gyengének tartja a pályázatot, és nemtetszésének adott hangot Csurka István Ascher Café című írásával kapcsolatban. Ha csak a tényeket tekintem, megállapítható, hogy a pályázati kiírásnak Dörner György dolgozata nem felel meg.” – mondta Bérczes László. 

Bérczes csatlakozott Márta István gondolatához, miszerint téved Tarlós István, amikor a balliberális kisebbség problémájának tekinti ezt az ügyet. Ezt bizonyíthatja néhány példa: a Heti Válasz sem állt ki Dörnerért, Vidnyánszky Attila,Magyar Teátrumi Társaság elnöke elhibázottnak tartja a döntést, Gáspár Sándor is kifejezte ellenérzését, pedig nem a balliberális körök favoritja. “Ez nem egy kisebbség problémája, mindkét oldalon állnak emberek, akik nem értenek egyet a kinevezéssel. Nem tudom, hogy ez az oldal jó szó-e.. Én a szakadékban vagyok, ott sem vagyunk kevesen” – tette hozzá Bérczes.

Ezt követően Novák Előd kifejtette: ő is középen állónak érzi magát.

csizmadiaCsizmadia Tibor

10:45 A törvényről

Csizmadi Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke azzal kezdte beszédét, hogy arra készült, amit a találkozó tárgyának megjelöltek: „Az előadó-művészeti törvény végrehajtásának tanulságai az Új Színház igazgatói pályázata kapcsán”. Elmondta, hogy 2008 decembere, azaz az előadóművészeti törvény létrejötte óta 34 igazgatói pályáztatás történt, és 27 esetben egyezett a szakmai bizottság és a fenntartó döntése. Hozátette, hogy botrány akkor tör ki, amikor valamiért nem egyezik a szakmai bizottság véleménye a döntéshozó véleményével. “Érdekes, hogy a törvény értelmében a szakma némiképp háttérbe szorul, hiszen a szakmai bizottságban 4 fővel képviselteti magát. Bár egyenlő szavazatok születnek, mégis vannak egyenlőbbek, hiszen a fenntartó szavazata nagyobb súllyal esik a latba, szinte előrevetítit a döntést. Azt lehetne elemezni, mikor, miért ment szembe a szakmai döntéssel a fenntartó” – fogalmazott Csizmadia. Az új törvénymódosításról is beszélt, miszerint a miniszter meghosszabbított keze az a bizottság, amelyik elbírálja, kik kerüljenek a szakmai bizottságokba.

Beszéde végén Novák Előd ismét mulasztásos alkotmánysértést emlegetett, amjd arról beszélt, nem várható el Dörnertől, hogy “felsorakoztasson maga mellett szakmabelieket, hiszen őt eddig elnyomták”.

10:40 Alföldi Róbertről

Mártától Novák Előd vette át a szót, aki elmondt, furán érzi magát, hogy Márta panaszkodik, hiszen nem az összegyűltek feladata felülbírálni a kinevezést. Szerinte Márta szereptévesztésben van. Novák sürgetőbbnek tartotta Alföldi Róbertre terelni a szót, aki mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor nem jelent meg fél évvel ezelőtt egy hasonló összejövetelen.  A legfontosabb kérdésnek azt tartotta, “mi lesz Alföldi Róbert beidézésével?”

"Minden felszólalás után adjunk szót Novák képviselő úrnak, akkor gyorsabban haladunk" – javasolta Hiller István.

10:30 Félelemről

“Köszönöm a meghívást a kollegáknak, és megkülönböztetett köszönettel tartozom a média képviselőinek. Hogy miért? Azért, mert nem maradt más nekünk, mint a nyilvánosság. Úgy gondolom, hogy az Új Színház problémáján messze túlmutat ami történik.Ez az ügy kulturális politikai botránnyá kerekedett, amelynek akaratunkon kívül szerplőivé váltunk. Ez egy olyan tragikomédia, ami tele van abszurd elemekkel. Az ügy jelentős energiát és figyelmet von el a valós kulturális problémáktól” – kezdte beszédét Márta István. Arról is beszélt hogy jó lett volna, ha eljönnek az érdekelt felek, és jó lenne, ha kialakulna egy párbeszéd a döntéshozókkal. Felidézte, hogy eddig nem kapott választ Új Színház-ügyben a miértekre Tarlós Istvántól. “Az értetlenség félelmet kelt, ami továbbgyűrűzik. Tudom, hogy a fővárosi igazgatók félnek, és ez nem szül jó vért” – tette hozzá. Ezután Márta számokat sorolt: “Több mint 8000-ren aláírták a petíciót, 343 belföldi és 23 külföldi ckk szólt az Új Színház ügyéről”.

martaistvanleadMárta István

Arról is beszélt, hogy ez az ügy nemcsak a balliberális értelmiség problémája, és már most visszafordíthatatlan károkat okozott. Elárulta, hogy a társulat nincs jó állapotban, és a nézők elbizonytalanodását jelzi, hogy érezhetően csökken a színház nézettsége, mivel többen azt gondolják, Dörner György már átvette a vezetést. Az Új Színház érvényes pályázatait (Kőfal-pálya illetve egy drámapályázat) az indulók visszamondták, és a nemzetközi reputáció is romokban hever. Februártól nem csak írók örökösei, de fordítók is letiltottak darabokat. Márta arról is beszámolt, hogy Dörner György pályázatának részletes elemzésével készült erre az ülésre: de az érintett jelenlétének hiányában ezt nem olvasta fel.

Felhívta a figyelmet a kiírásra, melyben az szerepel, “elsősorban klasszikus, magyar, kortárs színművek bemutatását” várják el a leendő igazgatótól. Márta az OSZMI statisztikáját osztotta meg az egybegyűltekkel, amelyben az áll: 600 magyar darabot mutattak be az elmúlt 10 évben és ebben az évadban, csak Budapesten, 33 klasszikus és 40 kortárs művet láthat a közönség. “Dörner pályázatában 7 rendező szerepelt, közülük 5 az elmúlt hetekben elmondta, nem kíván együttműködni vele és meg sem keresték őket. Én 12 rendezőtől mutattam be együttműködési szándéknyilatkozatot” – tette hozzá. Márta azt is leszögezte az Új Színház élete nem állt meg.

10: 20 Kétharmadról

Hiller István kapott szót: “A gondolkodáshoz nem kell kétharmad” – mondta és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kormánytöbbség képviselői nem jelentek meg, kifejtette, szívesen veszi, hogy nyilvános beszélgetést folytassanak a következményekről.  "Remélem, akik nincsenek itt megbánják, hogy nem jöttek”– közölte. 

Utána Novák Előd szólalt fel: "Támogatom, hogy tartsunk megbeszélést, és elfogadom
 Karácsony Gergelyt, mint elnököt. Az álláshalmozás az oka annak, hogy
 nincsenek itt a képviselők" - az Új Színház-ügy kapcsán elmmondta: "Úgy látszik, sikerült rést ütni a liberális hegemónia falán".
 

2

10:13 Tragikomédiáról

 Az irodaházban megjelent Bérczes László, Ascher Tamás, Márta istván, Csizmadia Tibor, Kováts Adél, Karácsony Gergely, Hiller István, Novák Előd.  L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke előzőleg levélben jelezte: nem asszisztálnak ahhoz, hogy ellenzéki képviselők az albizottsági ülést saját politikai céljaik szolgálatába állítsák. Mint írta, a törvény módosításának hatálybalépését megvárva és - a tapasztalatok tükrében - a Fidesz a későbbiekben kész tárgyalni az előadóművészeti törvény végrehajtásáról. Szőcs Géza az ülésen való részvételét lemondó levelében arról ír, hogy mivel az Új Színház vezetőjének kinevezése a fenntartó fővárosi önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik, azt a tárca a továbbiakban kommentálni nem kívánja.

Az ülést Karácsony Gergely nyitotta meg, aki elmondta, hogy a napirendi ponttal kapcsolatban nem tudnak határozatot hozni. “Olyan színdarabot játszunk, ahol van közönség, de a szereplők hiányoznak” – fogalmazott, majd arra kérte az ellenzéki képviselőtársakat és a meghívottakat, hogy mondják el véleményüket az üggyel kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy a törvény előírja: a szakmai bizottságok döntését hozzák nyilvánosságra, de ez nem történt meg.