Ahol a legtöbb magyar darab megy - Interjú KERO®-val az Operettszínházról

Kerényi Miklós Gábor - KERO® november 10-én ünnepli születésnapját. A Kossuth-díjas főigazgatóval ez alkalomból találkoztunk. Elárulta, büszke arra, hogy a Budapesti Operettszínház játszik a legtöbbet magyar szerzők darabjaiból, és hogy ismét piacvezetők lettek Magyarországon. A Sztárszerzők Évéről, a hungarikum értékű operett helyzetéről, a kortárs musicalekről, a nemzetközi együttműködésekről és arról is beszélgettünk, hogy hamarosan nagypapa lesz.

kero1Kerényi Miklós Gábor - KERO® rendezés közben

Vass Kata interjúja:

- A 2011-12-es évad a "Sztárszerzőké". Kínálatát végignézve látjuk, hogy egyre több magyar névvel talákozhatunk.

KERO®: Bizony, az idei évet Claude-Michel Schönberg, magyar származású francia szerző Miss Saigon című musicaljével indítottuk szeptemberben, és pár héttel ezelőtt Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét mutattuk be Béres Attila igen jól sikerült rendezésében. Decemberben Brecht Kaukázusi krétakör című, kísérleti előadásunk premierje következik. 2012-ben pedig Kálmán Imrétől a Marica grófnő, majd év végén Szörényi Leventétől a Veled, Uram című darab is repertoáron lesz.

kero6Részlet a Cigányszerelem ből (Dolhai Attila)

- Az Operettszínházról a leggyakrabban azt mondja: zenés népszínház. Több műfajt ölel fel, kortárs magyar musicalek, operettek, gyermek előadások színesítik a műsort. Emlékszem évekkel ezelőtt a kedvencem a Helló, igen című produkció volt a Raktárszínházban. Ám egy ilyen előadás megosztja még törzsközönségét is...

KERO®: Ezért is tartjuk a Raktárszínházat, ott ugyanis rengeteg kísérleti, mély mondanivalójú produkciót színre vihetünk, és mivel ifjúság-centrikus színház vagyunk, fontos, hogy a fiatalok értékes előadásokat láthassanak. A Kaukázusi krétakör is izgalmas lesz, a Nádasdy-díjas Somogyi Szilárd rendezi, és szerepel benne Faragó András és Peller Anna mellett Makranczi Zalán, aki a Nemzeti Színházból érkezik.

- A HVG-ben olvasható összegzés szerint, 2005 és 2009 között a legtöbb néző az Operettben fordult meg. Az idei felmérés pedig szintén az Operettszínházat jelölte meg piacvezetőként, bár ezúttal Lévay Szilveszter Rebecca című musicalje büszkélkedhet a legtöbb látogatóval, több mint 52 ezren vettek rá jegyet. A Rómeó és Júlia pedig még mindig a legjobb tízben szerepel, sikere gyakorlatilag töretlen.

KERO®: Messze mi játsszuk a legtöbbet, évente több mint 400 ezer néző előtt félezer előadás megy nálunk. A legtöbb dolgozó is ebben a színházban van, közel 500 alkalmazott. A legtöbb magyar darabot is mi mutatjuk be. Megjegyezném, hogy külön üdvözlöm a színházi törvényt, melyben középpontba kerülnek a kiemelt nemzeti intézmények. Az Operettszínház vitathatatlanul közéjük fog tartozni, hiszen ez az egyetlen kéttagozatú teátrum Budapesten, amely elsősorban hungarikum értékű operetteket és kortárs magyar musicaleket játszik, óriási nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik és igazi műhelymunkával működik. Ugyanakkor rendezőink rengeteget dolgoznak a határon túl is. Az Operettszínház vette szárnyai alá a Lehár- és a Lévay Szilveszter Nemzetközi Énekversenyt, a Kálmán Imre Karmesterversenyt. Szabadkával, Komárommal, Marosvásárhellyel, Sepsiszentgyörggyel is nagyon szoros a kapcsolatunk, így azt gondolom, hogy színházunk az összes kritériumnak megfelel. Az, hogy közben gazdaságilag is sikeres talán nem hátrány...

- Ráadásul a nemzetközi versenyek, a megmérettetések öregbítik hírnevüket...

KERO®: Hogyne, és milyen érdekes, hogy magyar rendező viszi színre a Csárdáskirálynőt, a Rómeó és Júliát, a Rebeccát és a Lili bárónőt, Szentpéterváron, Bukarestben vagy Párágban. Mindez óriási büszkeséggel tölt el, ráadásul a Cseh és a Román közönség a Csárdáskirálynőnek, a kibontott magyar zászlónak őrjöngve tapsolt, szóval mondhatjuk, hogy komoly kultúrpolitikai eredményt is elértünk. Most tartunk ott, hogy az elmúlt évek munkája meghozta a musicaleknek az operetthez hasonló külhoni sikereket. A Szépség és a Szörnyeteg német játszási jogát kőkemény „csatában" nyertük el, melynek egyik fontos szelete volt a Herendi design-nal díszített jelmez kollekció. Ez most azt jelzi, hogy az operettek mellett a musicalekkel is vezetők lehetünk Európában és akár évi 70-80 előadást is játszhatunk A Szépség és a Szörnyetegből német nyelvterületen. Ezekben a hetekben Münchenben és Kölnben lépnek fel művészeink a Disney mesével, így már idén is kb. 70 ezer német ajkú néző tapsolhat a magyar produkciónak. Újságokból, és egyéb hírekből pedig több millióan olvashatnak sikereinkről, tehát az öregbítés egészen magas fokon zajlik.

Szepseg01

- Pont a minap nézegettem facebook-os ismerőseim mini videó bejátszásait A Szépség és a Szörnyeteg németországi sikereiről. Standing ovation és vastaps fogadta az Operettszínház sztárjait...

KERO®: Minden este... (mosolyog).. Tulajdonképpen aki akarja, az látja is, hogy ez a színház óriási sikerrel működik Budapesten és külföldön. Ami nyomon követhető, hogy miközben gazdaságilag sikeres, ugyanez elmondható a műsorpolitikára is. Az állami támogatásunk 23%-os,a további 77 %-ot bevételből magunk termeljük ki, és ez nagyon jó eredmény. Azért, hogy a nézők 100%-osan elégedettek legyenek, az az 500 ember aki itt dolgozik, rengeteget tesz!

- Érdekes, én eddig nem gondoltam, hogy operettet színre vinni drágább, mint musicalt...

KERO®: Bizony, ez drága műfaj, nem véletlenül találkozhatunk oly kevés operettet játszó teátrummal külföldön. Nálunk a kortárs musical tagozatnak jól megy, így gazdaságilag segíti az operettet. Persze ne felejtsük el, hogy ez egy oda-vissza ható folyamat. A két tagozat harmóniája, együttműködése alapozza meg a sikert.

kero7csardasRészlet a Csárdáskirálynőből (Dancs Annamari, Peller Károly, Péter Richárd, Bálint Ádám, Bordás Barbara, Boncsér Gergely)

- A magyar operett játszás, a magyar operett Hungarikum, ezt nyugodtan kijelenthetjük. A direktor úr talán ezért is a Magyar Hungarikum Szövetség alapító tagja, alelnöke. A Cigányszerelem premirején is megállapíthattuk, hogy rengeteg külföldi vendég érdeklődik az operett iránt.

KERO®: Óriási a nézettség szerencsére, éppen ezért meg kell találnunk azt a játszási stílust, színpadra állítási módot, ami sok embernek okoz örömet. Egyébként idén is turnézunk az operett-tagozattal, hamarosan megyünk a Gasteig-i Gálára, majd Oman-ba, és ha minden igaz Berlinben is fogjuk játszani a Marica grófnőt.

- A fiatalokat mennyire érdekli az operett? Nemrég Peller Károly azt mesélte, hogy amikor énektanárnője régi magyar nótákat mutatott neki, azonnal beleszeretett a műfajba. 2004-ben Ön megalapította az Operett Akadémiát, melynek célja pont a magyar operett-játszás utánpótlásának kinevelése.

KERO®: Egyre több fiatalnak van kedve az operetthez, mivel most már világos, hogy nem az 50-es, 60-as éveknek, nem Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Rátonyi Róbert műfaja. Ők egy kor sztárjai voltak, ma azonban más megvilágításba kerül a zenés színjátszás, másképp is kell előadni. A fiatalok – pl. Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté vagy Peller Károly – ezt képviselik és ékes bizonyítékai annak. Azért azt se felejtsük el, hogy van átjárás a két tagozat között, Peller Károly jelenleg épp Németországban lép színpadra A Szépség és a Szörnyetegben. Ha nagyon belegondolunk, akkor világosan látjuk, hogy Lehárnak, Kálmánnak, Fényesnek utódjai ma Kocsák, Szörényi, Szakcsi Lakatos. No és persze Lévay Szilveszter.

kero5

Kerényi Miklós Gábor - KERO®

- 2011-ben elnyerte a színház a „Superbrands" címet, talán pont a magyar szerzők darabjai miatt?

KERO®: Talán igen, bár komoly hangsúlyt fektetnek a színvonalra. Aki eljön hozzánk, nagyon jól tudja mire váltott jegyet, milyen minőségű előadást láthat. Amikor vendégművészek járnak a Nagymező utcában, általában meglepődnek a fegyelmen, azon, hogy mennyire komolyan vesszük a munkát. Rengeteget dolgoznak a fiatalok is, bizony az az 500 fő, aki nap, mint nap bejön, szívét lelkét kiteszi. Központi kérdés, hogy mire van szüksége az embereknek. Mi úgy látjuk, arra, hogy kipihenjék magukat, hogy szórakozzanak, hogy ki tudjanak szakadni a világból egy kicsit, úgy, hogy a mondanivaló se maradjon el.

- Mindig is érdekelt, hogy egy teltházzal működő piacvezető színház előadásairól, illetve egyáltalán a zenés műfajról miért születik kevés kritika?

KERO®: Nehéz kérdés. A kritikusok jelentős része sajnos nem ért a zenés színházhoz, nem érzékelik, hogy miről van szó. Egy – a Cigányszerelemről írt kritikában – például szó sem esett a zenekarról, a karmesterről, a zenei megvalósításról. Olyan, mintha a zenés színháznak nemakadna értő kritikusi nemzedéke, vagy mintha nem akarnák érteni, hogy a 900 fő előtt játszódó darabnak mások a megvalósítási eszközei, mint egy kis, alternatív színháznak. Most töprengünk azon, hogy kritikus képzést indítunk. Arról, hogy egy musicalben pl. hatáselemek jelennek meg, általában azt írják; hatásvadász. No de amióta a zenés színház létezik, mindig is voltak hatalmas finálék, látványos eszközök. Azt kéne vizsgálni, vajon ezek hozzáadnak-e a produkcióhoz, a drámát szolgálják e, és így tovább. Ma, mintha külön vizsgálnák a drámát, és nem egységben kezelnék a történeteket. Azonban a műsorpolitikánkat alig éri támadás, általában elismerik és a közönségsikert se tagadják...

- Ön egy konferencián azt mesélte, hogy több útja van az operett-játszásnak. A régi stílusú, már-már panoptikumszerű, a kísérletező és az az út, amelyet az Operettszínház is képvisel. A valóságos konfliktusokat jelen időbe helyezi, átadhatóvá teszi a történetet. Sőt, akár még a dalszövegeket is újrafordítják....

KERO®: Ez szükséges, mert időről időre elavulnak a dalszövegek. Ezt tulajdonképpen minden műfajnak meg kell tennie.

kero3Menyasszonytánc az Operettszínházban (Siménfalvy Ágota, Mészáros Árpád Zsolt)

- Az ön életében a magyar szerzők darabjainak színpadra állítása mindig is fontos volt, Szakcsi Lakatos, Lévay, Kocsák, Vajda , Balassa ,Szokolay... Mitől más rendezői szempontból egy magyar szerző produkciója, mint pl. egy Webber musical?

KERO®: Általában a Webber musicalek nem igazán hoznak lázba, sem zeneileg, sem a történetét tekintve. Egyszerűnek tartom őket, kivéve A Jézus Krisztus Szupersztárt és az Evitát. Ám gyermekkorom óta és amióta ebben a szakmában dolgozom fokozottan izgat a magyar darabok sorsa, hogy a mi szellemi életünknek, magyarságunknak legfontosabb részével foglalkozhassam. Könnyű erről beszélnem, ugyanis az Operaházban annak idején én rendeztem a legtöbb új magyar operát, szóval az Operettszínház útját, évadterveit, a magyar szerzők darabjainak szeretetét nem most találtam ki.

- Szó van arról, hogy a Budapesti Operettszínház esetleg KFT-vé alakítják...

KERO®: Igen, született olyan terv, miszerint közhasznú társaságként működnénk, de ez nem feltétlenül logikus lépés. A NEFMI szeretné magához venni, és költségvetési intézményként működtetni a színházunkat. Éppen ezért, most nem látszik túl szerencsésnek átalakítani az Operettszínházat, hiszen gazdaságilag stabil és sikeres, rengeteg dolgozót „tart el", és fél évre bármiféle változást bevezetni túl sok embernek túl sok munka lenne. Nem borít ugyan semmit, de feszültségeket hozhat.

- Az Erkel színház megnyitása is napirendre került. Ókovács Szilveszter említette, hogy az Erkelben nagy hangsúlyt fektetne az operett játszásra is. Ön akkor így reagált: „Azt gondolom, hogy az operett-játszás önálló társulatot követel. Az átjárás a primadonna és bonviván szerepkörben lehetséges, a többi esetben viszont a jó színvonalhoz speciális operett-színészek kellenek". Lesz az ügynek folytatása?

KERO®: Szerintem Ókovács Szilveszterrel remekül fogunk együtt dolgozni, beszéltünk egymással. Bár ott tartanánk már, hogy megnyílik az Erkel Színház. Ugyanis -ha őszinték lehetünk-, az Operettszínháznak szüksége volna még játszóhelyre. Ismétlem, két nagy tagozattal rendelkezünk, és tudnánk még több embernek munkát biztosítani.

kero2Kerényi Miklós Gábor a gyerekekkel: Máté, Dávid, Sára

- Úgy tudom, az eredmények és a születésnapi mellett máshoz is gratulálhatunk...

KERO®: Bizony! Arra vagyok alegbüszkébb, hogy a három gyermekem nagyon aktívan részt vesz az életemben, sokat járnak be a színházba. Máté itt dolgozik (Kerényi Miklós Máté, az Operettszínház színésze), Dávid (Kerényi Miklós Dávid a Magyar Nemzeti Balett címzetes magántáncosa – a szerk.) folyton benéz, és sokat jön a kislányom is, Sacka. Ezt nagyon élvezem.  Ráadásul nemsokára nagypapa leszek, az egyenlőre"Maszatka" fedőnevet viselő unoka pedig igazi boldogságforrás, hiszen ő a jövő üzenete, már most rengeteg energiát ad.

Színház.hu