Naivitásában elbájoló-János vitéz premier Tatabányán

A tatabányai Jászai Mari Színház egy olyan családi darab bemutatására készül, melyben gyermek és felnőtt egyaránt megtalálhatja a szórakozás örömét. A János vitéz klasszikus mesés történetének bemutatójára készülnek, melyet végigkísér Kacsoh magával ragadó klasszikus zenéje.

SPS_1270

A háttérben mézeskalácslovak- és huszárok invitálnak bennünket Mézeskalácsországba, míg a második felvonásban egy szempillantás alatt a francia királyi udvarban találjuk magunkat a habos sütemények világában. A Győri Gabi által tervezett díszlet és a színes jelmezek egy pillanatig sem hagyják, hogy elkalandozzon a néző figyelme, nem beszélve a határtalan, játékos színészi alakításról.

SPS_1151

Kacsoh Pongrác (1873 - 1923) Budapesten született. A konzervatóriumban fuvolázni és zongorázni tanult és Farkas Ödön tanítványaként zeneelméletet. Matematika-fizika szakos tanárként természettudományi cikkeket publikált, majd később érdeklődése újra a zeneelmélet és a komponálás felé fordult. Csipkerózsika című daljátékára felfigyelt a kor híres operett-szövegkönyv írója, Bakonyi Károly és felkérte Kacsoh Pongrácot a „János vitéz" megkomponálására. Kacsoh öt hónap alatt készült el a János vitézzel. A dalok verseit Heltai Jenő írta.

A naivitásában elbájoló népies elem megkapóan szövi át a "János vitéz" dalait. A dallamok feldolgozása, formába öntése természetes, és mesterkéltség nélkül való. Minden hangja szívből fakad, és szívhez szól. A drámai jeleneteknél sem veszti szem elől a helyes mértéket, a mesejáték egyszerű, gyermekies hangja sohasem téved a szertelenség útvesztőjébe. A második felvonás francia miliője sem zökkenti ki a helyes irányból: itt is megőrzi az egyszerű, népies hangot, csodálatos ösztöne nem engedi lesiklani a mese poézisének virágos ősvényéről. Mindent összevéve a "János vitéz" tündöklő sikerének titka, hogy zenéjének megírását éppen Kacsoh Pongrácra bízták, viszont az is, hogy Kacsoh tüneményes felbukkanását főleg az magyarázza, hogy éppen a János vitéz megzenésítésére kapott megbízást. (Színészkönyvtár)

SPS_1444

1904. november 18-án este a Király Színház zenekarában Konti József karmesteri pálcájának intésére csendült fel először Kacsoh Pongrác gyönyörű muzsikája, és ezzel elkezdődött - nem csak az előadás, hanem a "János vitéz" azóta is megállíthatatlan karrierje.

Kacsoh Pongrác "János vitéz"-ével új korszak nyílik meg a magyar zeneirodalom, a hazai operett és a Király Színház történetében. Ez a darab jelenti az operett és a Király Színház aranykorát - írja Rátonyi Róbert az "Operett" című kétkötetes operett-történeti áttekintésében.

SPS_1461

Kacsoh Pongrác - Heltai Jenő - Bakonyi Károly:

János vitéz

daljáték

Kukorica János: Kalmár Gergely

Iluska: Ágoston Katalin

Bagó: Jankovits József

Francia királylány: Mádi Piroska

Strázsamester: Maróti Attila

Francia király: Pille Tamás

Gonosz mostoha: Nyári Detti

Csősz, Bartolo: Boronyák Gergely

Első gazda, Első huszár: Mészáros Kartal

Második gazda, Második huszár: Vanya Róbert

Első leány, Első udvarhölgy: Polyák Rita

Második leány, Második udvarhölgy: Márton Fruzsina

Ügyelő: Szrenkó Tamás Rendezőasszisztens, súgó: Széplaky Petra

Közreműködik : Közreműködnek a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar

Karmester, zenei vezető: Román Géza Díszlet, jelmez: Győri Gabi

Rendező: Pille Tamás

Bemutató: 2011. november 15.

forrás: Jászai Mari Színház, Tatabánya