Equus - Pszichiáter lesz Alföldi Róbert

Alan Strang, a zavart elméjű fiú, egyetlen éjszaka alatt megvakít hat lovat egy patakéssel, ezért pszichiátriai kezelés alá kerül. Martin Dysart pszichiáter feladata feltárni az utat, ami a szörnyű bűntettig vezetett. A kezelések során idegölő csatákat vívnak, hogy megismerjék egymás titkait. De végeredményben ki kinek a páciense? - erre a kérdésre is válaszol Peter Schaffer darabja, az Equus, Dicső Dániel rendezésében.

plakat

Darabtörténelem:

Peter Shaffer drámaíró 1926. május 15-én született Liverpoolban. Történelmet hallgatott, majd dolgozott bányászként, könyvesbolti eladóként, könyvtárosként, 1961-62 között pedig a Time és a Tide című lapok zenekritikusaként. 1973-ban készült el Equus című darabjával, amelyet először az Old Vic Színház tűzött műsorára, később pedig a Broadway-n is bemutatták. Ebben a pszichiátert Anthony Hopkins, a fiatal Alant pedig Peter Firth, a londoni előadás főszereplője játszotta, majd Anthony Perkins és Tom Hulce vették át a főszerepeket. A darab 1975-ben Tony Díjat kapott, majd 1978-ban elnyerte a New York-i kritikusok Dráma Díját. Schaffer Milos Forman filmje, az Amadeus révén vált ismertté, de Equus című drámája szintén világhírre tett szert.

Budapesten 1980-ban Darvas Iván és Gálffi László főszereplésével tartották meg a premiert. Az elmúlt években az egész világon újra elindult az "Equus hullám". Novembertől a Thália Színházban Alföldi Róbert és Szamosi Donáth alakítják a két főszerepet, de az előadásban feltűnik Béres Ilona és Kútvölgyi Erzsébet is, aki a budapesti ősbemutatóban a fiatal lány, Jill szerepét játszotta.

foszereplok

De végeredményben ki kinek a páciense?

Darabtörténet:

"A darab alaphelyzete egyszerű és átlátható: a neves pszichiáter a bíróság kérésére igyekszik megismerni a megmagyarázhatatlannak tetsző bűn elkövetésével vádolt fiatalember lelki alkatát, személyiségvonásait, megtalálni a társadalomra nézve fokozottan veszélyesnek minősített cselekedetének belső indítékait. Miután megtörte a fiú ellenállását, különböző technikák és vizsgálati módszerek, valamint a szülőkkel folytatott beszélgetések segítségével egyre mélyebben megismeri páciensét. Eközben kirajzolódik az a hétköznapinak vagy normálisnak tekinthető családkép illetve modell, amelyből a fiú álomvilágot kreálva igyekszik menekülni. Ebben az álomvilágban egymásra kopírozódik a kisgyerekkorában anyjától kapott vallásossága és a lovak mint különleges lények tisztelete és szeretete. Alan szorult helyzeteiben mániákusan mormolja maga elé az istenként imádott Equus családfáját, mintha az Ószövetség szövegét kántálná – ez nemzi ezt meg ezt, az nemzi amazt –, de a bibliai nevek helyébe a lovakét téve.

Ám ez az eset a kezdetben magabiztos, rutinmódszereivel sikert elérő Dysart-ot zavarba ejti; önmagának is mind több kényes kérdést kénytelen feltenni, sőt egy ponton szakmája értelmében is kételkedni kezd. Kiderül, igazából csak neki van drámája, ő változik meg a vizsgálat folyamán, s jut a kiinduló ponthoz képest csaknem ellentétes következtetésre, amikor kimondja: a normálisnak nevezett világ élhetetlen, tehát nincs joga Alan Stranget a maga álomvilágából a normalitásba visszavezetni". (Nánay István )

      Videó a fotózásról

Peter Shaffer az Equus 2007-es londoni bemutatója kapcsán:

"Mindig jókora aggodalommal tölt el a régi színdarabjaim bemutatása. Arra kérnek, hogy a 30-40 évvel ezelőtt írott munkádra tekints vissza, amit egy olyan stílusban írtál, amely ma már nem a sajátod, és attól tartasz, hogy minden átirat kilógna. De akkor jönnek a rendezők, akik azt mondják, hogy kitűnő koncepciójuk van az Equushoz és az engedélyedet kérik ahhoz, hogy megrendezhessék a darabodat. Ez mindenkit lefegyverez. Nem éreztem különösebb lelkesedést az iránt, hogy valaki ismét színre vigye a drámámat, azonban eszembe jutott, hogy biztosan sokan vannak, különösen fiatalok, akik valószínüleg sohasem látták az Equust, és ettől a perctől kezdve borzasztó nagy vágyat éreztem arra, hogy ismét színpadon láthassam az előadást.
Angliában a lovakkal szembeni kegyetlenség felháborodást váltott ki. Amerikában azzal vádoltak, hogy a pszichiáterrel szemben voltam kegyetlen. Angliában, ha a ‘70-es években azt állítottad, hogy pszichiáterhez jársz, az emberek automatikusan azt feltételezték, hogy bediliztél, New Yorkban viszont mindenki terápiára járt, ott a ’70-es években a pszichoterápia szinte egy új vallás volt. Az amerikai közönséget sokkolta Dysart, akinek egyre nagyobb kétségei voltak a saját szakmájával szemben. Bűntudatosan vihogtak a pszichiáteren, mintha diákként az igazgatójuk túl szigorú karikatúráját látták volna.
Hallottam papokat, akiknek kétségeik támadtak a hitükkel szemben, azonban sohasem hallottam pszichiátert, aki bizonytalan lett volna szakmai meggyőződését illetően.
Ugyanakkor a Suffolk-i fiú története nem hagyott nekem nyugtot. A rögeszmémmé lett. Az Equushoz hasonlót még sohasem írtam és – annak ellenére, hogy egy hihetetlenül gördülékeny munka volt – egy igencsak komplex struktúrát állítottam össze. Tulajdonképpen a maga módján ez egy detektívtörténet, ahol minden bűnjel az első felvonásban van elrejtve.
Számomra az Equus egy olyan kihívás, amelyben azt szeretném, ha minden előadás a terror és a gyönyör ötvözetét provokálná".

jelmez

EQUUS

Fordította: Göncz Árpád Díszlet: Cziegler Balázs Jelmez: Bognár Hajnalka

Világítás: Stadler Ferenc Zene: Sabák Péter, Boros Levente Mozgás: Vida Gábor

SZEREPLŐK:

Martin Dysart: Alföldi Róbert

Alan Strang: Szamosi Donáth

Dora Strang: Kútvölgyi Erzsébet

Frank Strang: Kőszegi Ákos

Hesther Salomon: Béres Ilona

Jill: Holecskó Orsolya

Vasgyúró: Patonai Zsolt

Fiatal lovas: Vida Gábor

Továbbá: Csere Zoltán, Deák Vince, Iványi Tamás, Pintér Sándor

 A rendező munkatársa: Nagy Anna

Rendező: Dicső Dániel

dani_zsofi

Zimányi Zsófia és Dicső Dániel

Az előadás időtartama 120 perc, egy szünettel.

november 16. (sze) 19:00 jegyvásárlás
november 17. (csü) 19:00 jegyvásárlás
december 4. (vas) 14:30 jegyvásárlás
december 5. (h) 19:00 jegyvásárlás
január 8. (vas) 15:00 jegyvásárlás
január 8. (vas) 19:00 jegyvásárlás

 

 

Forrás: Színház.hu, Revizor, Thália Színház