Egressy Zoltánt vendégségbe várják Egerben

Egy hónapja mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli című szatirikus vígjátékát. Azóta is teltházzal megy a Dér András rendezte előadás a stúdiószínpadon. A következő, november 19-i előadáson a színház vendége lesz az író.

Radvnszki_Szabolcs_Hse_Csaba_Nagy_Andrs

Fotó az előadásról: Gál Gábor

Egressy Zoltánról:

"Egressy Zoltán költőként kezdte, de már íróként ismerte meg a nagyközönség. Gimnáziumi tanárának megmutatta szerzeményeit, majd hamarosan publikálták az iskolaújságban, és irodalmi felolvasóestet szerveztek neki. 1985-ben érettségizett, elmondása szerint a magyar csak azért sikerült olyan jól, mert Adyt éppen tudta. Útja ezután az ELTE magyar-történelem szakára vezetett, melyet könnyedén el is végzett, kivéve azt az egyetlen vizsgát, amely azon állt, vagy bukott, hogy Julien Sorel, a Vörös és Feketében volt-e katona. A vizsgáztató szerint nem. Jelentjük, volt...

Az érettségi után öt évvel jelent meg első verseskötete, közben azonban már újságíróként dolgozott. Épp egy gazdasági lapnál volt szerkesztő, amikor kevesebb munka lévén írni kezdett. Legelső drámáját kedvenc költője, Reviczky Gyula és Jászai Mari találkozása ihlette. A beszélgetést vezető Lévai Balázsnak arra a kérdésére, hogy honnan jött rá, hogy tud drámát írni, azaz dialógusokat, karaktereket teremteni, lazán csak közölte, „mert mondták". Első drámájáról Radnóti Zsuzsa véleményét kérte ki, aki olyannyira drámának tartotta Egressy munkáját, hogy egy ösztöndíjjal jutalmazta. Így született meg rá egy évre a Portugál, mely azóta is egyik legtöbbször előadott darabja. Egressy Zoltán nem merte Zsámbéki Gábor kezébe adni művét, Radnóti Zsuzsa közbenjárásával jutott el a Katona József Színház rendezőjéhez. Nagy szerencséjére be is mutatták a darabot, s bár a kritikusok először igencsak lehúzták, a színházban mégis sok előadást megélt. Hamarosan vidéken is játszani kezdték, majd vitték külföldre, film készült belőle, és több nyelvre is lefordították. Többek között lengyel, cseh, szlovák, angol nyelven játszották, de az ELTE Portugál Tanszékének köszönhetően még Portugáliába is eljutott". (Forrás: Vaskarika.hu )

Egressy Zoltánról a saját szavaival:

"Az első bemutatóm a Portugál volt, amelynek egyik szereplője egy Bece nevű fiú. Már akkor kérdezgették tőlem, hogy én vagyok-e ő. Dehogy vagyok én. A főhőssel való esetleges azonosság kérdése újra és újra felmerül. De hát, azt hiszem ez elkerülhetetlen, főleg olyan esetekben, amikor egyes szám első személyben íródik valami".

"Álltam egyszer a Katona kirakatánál, nézegettem az előadásképeket. A kilencvenes évek közepén lehettem. Arra gondoltam, milyen lenne, ha drámákat írnék, és játszanák egyik darabomat. Álltam később a Katona büféjénél, vártam a Portugál-premiert. Kilencvennyolc októberében voltam. Arra gondoltam, hogy egyszer erre gondoltam.

Ez nem egy misztikus írás, álltam én már a Patyolat, sőt, láma ketrec előtt is. És nem gondoltam semmire. Az, hogy én a Katona előadásain nőttem fel , nem olyan érdekes, mert hát ki nem? Az, hogy részese lehettem ennek a húsz évnek, az viszont olyan valami, aminél többet nem kívánhat élő drámaíró magának. Én is legfeljebb csak azt, hogy egyszer a Katona kirakatánál gondoljak arra, hogy milyen lenne lámának lenni, mondjuk".

zoltan

Részlet a Sóska sültkrumpli című darabból:

II. partjelző -  Te... A meccs elején néztem a szurkolókat. Ennyi boldog embert! Mi gondjuk van? Hogy lesz gól, vagy nem lesz gól. Arra gondoltam, ahogy figyeltem őket, ahogy szemembe tűnt az arcuk, mert mögülem megy le a nap, és a szemben lévőket jól látom, szóval arra gondoltam, milyen kár, hogy én nem vagyok ilyen egyszerű. Ezért van a giccs, meg minden. Ha nem lenne, nem nyomna a szívem, s szabad ember lennék, mint madár. Na és pont mikor erre kilyukadtam, akkor láttam meg a Mariannt. A szemben lévő oldalon van, mögötted, de megláttam. Úgy érzem, a szívemet találta el a tekintete, Szappan. Ezért maradtam le a szögletről.
I. partjelző - Jól tetted, hogy lemaradtál. 
II. partjelző - Mert visszanézett. Tisztán láttam szemei sugarát. Nyájasan nézett. Ömlött belőle a nyáj. 
I. partjelző - Lehet, hogy már vett is sóskát a piacon délelőtt. Krumplija meg tutira van.  
II. partjelző - Biztos rosszul láttam, biztos nem engem nézett. 
I. partjelző - De téged nézett!
II. partjelző - Mert figyeltem akkor is, amikor a Szomorúszájú ítélt valamit. És láttam, hogy büszke rá. Akkor volt a legbüszkébb, amikor a Szomorúszájú sárgát adott. 
I. partjelző - Szerintem szégyelli! Olyan, mintha büszkén ülne, de nem! Az ilyet össze lehet téveszteni. 
Bíró -  (bejön) Zeng mind a két öltöző. (Leül. Csend) Negyedszer voltam ma már, ez volt a negyedik, a franc egye meg azt a rohadt lángost. Meccs alatt is kellett volna mennem. Művész, te rendben vagy?
II. partjelző - Én? Teljesen. 
Bíró - Na, gyerekek. Semmi baj. Szedjétek össze magatokat. (Csend) Még semmi olyan nem történt, ami baj lenne. Csak azt sajnálom, hogy hagytam a tegezést. De most mindjárt az elsőért adok egy sárgát.
I. partjelző - Adtál már vagy ötöt, nem?
Bíró - Valahogy mégsincs foganatja.  
I. partjelző - A Bittner nincs itt a folyosón?
Bíró - (ideges lesz) A Bittner? Miért?
I. partjelző - Azt szokta mondani, hogy három elég egy félidőben.
Bíró - Az attól függ.
I. partjelző - Persze, hát nem lehet ezt így előre.
CSEND
Bíró - Mondhattad volna kezdés előtt. (Csend) De ez az öt se volt elég. Talán ha lenne egy gól. Amíg nincs gól, nem tudom, mi lesz, a döntetlen egyiknek se jó. 
I. partjelző - Fújj be egy tizenegyest.
II. partjelző - (feláll) Tán mégis ürítek magam is. Legalábbis vizelni el kell mennem. A többit meglátjuk.
Bíró - Csak siessél, mert mindjárt indulnunk kell.

II. partjelző kimegy
I. partjelző - (utánanéz) Borzasztó.
Bíró - Én sajnálom. 
I. partjelző - Persze, én is. Lacikám, igazad van egyébként, elnéztem ezeket a leseket, de azért a Művész előtt... Azzal együtt, hogy mondom, tökéletesen igazad van, csak aztán terjeszti majd, hogy nem jól lengettem, érted. Megbeszélhetjük ketten is. 
Bíró - (leveszi az ingét) Itt meg milyen meleg van.

Tükörhöz sétál, nézegeti magát.
I. partjelző - Igen. 

Kiveszi a Bíró felsőzsebéből a sárga lapot és ráül.

Forrás: Színház.hu, Vaskarika, muut.blog.hu