100 éve született Básti Lajos - Vetítés, kiállítás az OSZMI-ban

Száz éve, 1911. november 16-án született Básti Lajos Kossuth-díjas színművész. A színészóriásra emlékezik november 16-án, szerdán a Bajor Gizi Színészmúzeum Básti 100 - Egy magyar művész életútja a színház és a történelem tükrében címmel. A magyar tudomány ünnepe alkalmából szervezett programon színházi felvételek segítségével idézik fel a kiemelkedő tehetségű színész alakját, pályájának állomásait és legfontosabb szerepeit.

31966, Törőcsik Mari; Básti Lajos, Szörnyeteg

Ünnepel az OSZMI

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) rendezvénye a Bajor Gizi Színészmúzeumban Básti-Csákányi: Két név - négy színész címmel októbertől látható kiállításhoz kapcsolódik. Az esemény szerdán, délután 14 órakor kezdődik, két színházi előadás felvételét láthatják az érdeklődők: levetítik Németh László Szörnyeteg című darabját a Katona József Színház (akkor a Nemzeti Színház kamaraszínháza) 1966-os előadásában, amelyben Básti Lajos Sárkány Béla professzor szerepét alakította Törőcsik Mari, Major Tamás, Sinkó László és Balázs Samu társaságában. Az eseményen Friedrich Dürenmatt Play Strindberg című művét, a Katona József Színház 1974-es előadását is láthatják az érdeklődők, Edgar szerepében Básti Lajossal, valamint Ronyecz Máriával és Kálmán Györggyel. 

41973, Básti Lajos; Ronyecz Mária

Az OSZMI kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban Básti Lajos (1911-1977) születésének 100. és Csákányi László (1921-1992) születésének 90. évfordulójára emlékezik az 1930-as évektől az 1990-es évekig idézve fel jelentős alakításaikat, felvillantva a második világháború előtti magánszínházak világát, a Nemzeti Színház négy évtizedét, és többek között a Fővárosi Operettszínház, a Vígszínház, a József Attila Színház vagy a Vidám Színpad előadásait. A Básti Lajos és Csákányi László pályáját idéző kiállításon leányaik, Básti Juli és Csákányi Eszter legfontosabb alakításait is bemutatják, a közös előadásokat helyezik a középpontba. A négy művész pályáját a fényképek mellett dokumentumokkal, interjú-részletekkel, személyes tárgyakkal, archív felvételekkel bemutató kiállítás 2012. március 18-ig látogatható.
A magyar tudomány ünnepe alkalmából az Önkéntesség, avagy a köz érdekében vállalt jó cselekedet címmel konferenciát is rendeznek a Bajor Gizi Színészmúzeumban november 24-én. Az eseményen az Önkéntesség arcai Filmfesztivál legjobb alkotásaiból láthat válogatást a közönség.
A tudomány ünnepének egy hónapos, az egész országra kiterjedő rendezvénysorozata keretében előadások, emlékülések, konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások, intézeti nyílt napok várják az érdeklődőket.

11960, Barbara őrnagy, Őze Lajos; Mészáros Ági; Básti Lajos

MEgidézzük Básti Lajos pályáját:

Básti - eredeti nevén Berger - Lajos szülővárosában, Keszthelyen a Premontrei Gimnáziumban szerette meg az irodalmat, Arany János gyönyörű nyelvezetét. Írók, költők gondolatainak tiszta, kifejező tolmácsolása jegyében teltek aztán élete elkövetkező évtizedei. Felesége, a pályatárs Zolnay Zsuzsa emlékezése szerint Bástit a kiváló színész, Mányai Lajos parancsolta fel Pestre, a következő szavakkal: "Te hülye, aki így mond verset, annak az akadémián a helye". Ódry Árpád egyetlen Ady-vers meghallgatása után vette fel a Színiakadémiára. Diplomát 1935-ben szerzett, ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában fiatal amorózó, bonviván szerepeket játszott. A harmincas évek filmjeiben is ilyen jellegű szerepeket kapott (Méltóságos kisasszony, 120-as tempó, Pillanatnyi pénzzavar, Azúrexpressz). 1937-ben szerződött a Vígszínházba, de a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még jutott számára lehetőség a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem léphetett színpadra. Amikor épp nem volt munkaszolgálatos, könyvkiadással és írással foglalkozott, baloldali művészek irodalmi rendezvényein szerepelt. 1945-ben Várkonyi Zoltán Művész Színházába került, majd a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek - az 1968-72-es vígszínházi kitérőt leszámítva - haláláig a tagja maradt.

21960, Biedermann és a gyújtogatók, Várkonyi Zoltán; Pápai Erzsi; Mányai Lajos; Máthé Erzsi; Básti Lajos

A hallgatás évei alatt színészete beérett, elmélyült karakterformáló készsége, kifejező drámai ereje. Az ember tragédiája Ádámját több rendezésben, különböző értelmezésekben testesítette meg; a madáchi műben való kalandozásairól könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel. Játszotta Bánk bánt, Hamletet, Lear királyt, s egyik legemlékezetesebb alakítása volt - több százszor - a fonetikatanár Higgins professzor Shaw Pygmalionjában. Később ezt a szerepet az Operettszínház My Fair Ladyjében is megformálta.

bastitanyaArbuzov Tánya című darabjának bemutatójáról 

Básti igazi művésze volt a szép magyar beszédnek. A Színházművészeti Főiskolán beszédtechnikát tanított, 1953 és 1960 között színészek nemzedékei tanulták tőle a tiszta szövegmondást. Színpadon, filmen és a különböző tévéműfajokban egyaránt maradandót alkotott az emberi nagyság felmutatásában. Hősei nem emelkedettek voltak a szó patetikus értelmében, hanem előkelőek. Egyfajta nemességet, a viselkedés kultúráját, a magára adó ember önérzetét testesítette meg, eleganciája belső elegancia volt. A hozzá egykor közelállók úgy emlékeznek: mindig fegyelmezett volt, választékosan öltözött és beszélt.
A világháború utáni időszakban is sokat filmezett (Föltámadott a tenger, Merénylet, Nappali sötétség, Szemtől szembe, Utószezon, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, Tanulmány a nőkről), a televízió is gyakran foglalkoztatta (Beszterce ostroma, Othello Gyulaházán, Volpone, Abigél). 
Művészetét 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1977. június 1-jén hunyt el. Lányát, Julit nem szánta a színi pályára, tudta nélkül jelentkezett a főiskolára. Azóta megküzdött a színészóriás apa nyomasztó súlyával, s egyik vezető - szintén Kossuth-díjas - színésznőnk.

Básti Lajos külső szemmel:

1960. november 1. délután fél öt körül elfoglalom első öltözőszekrényemet, első munkahelyem a Nemzeti Színház, jobb oldali-díszítőtárának öltözőjében. Rövid kölcsönös bemutatkozások után máris megyünk föl az első emeleten lévő színpadra. „Ma este a Szentivánéji álom megy, te csak mindig a Jónisz Laci(bácsi) mellett legyél!” – mondja az előmunkásom. A hatalmas forgószínpad közepére egy óriási fát tervezett egy Oláh Gusztáv nevű bácsi, akinek a felmenőit a díszítő-szaktársak gyakran emlegették, mert… hogyan is fogalmazzak? … szóval sok díszletelem nagyon nehéz volt, mert több színész is föl mászik rá. Másfél óra alatt „beállt a díszlet”, kicsit körbevezet „Jóniszlaci”, a sűllyesztő-től a zsinórpadlás-ig. Otthonosan érzem már magam, fütyörészve ballagok tovább a nézőtér irányába, amikor egy sztentori hang figyelmeztet: „a színház nem kocsma, Thália templomában nem fütyülünk!!!” Igen így három felkiáltó jellel mondta. Ijedtemben azonnal az öltözőbe osontam és várakoztam egészen addig, amíg jóniszlaci nem szólított, kérdezte, hogy tudom e jó hangosan szívni a fogamat, mert erre a tudományomra nagy szükség lenne. Amikor „ellenőrizte”, közölte: jelenésünk van.

5Hamlet, Básti Lajos, 1952

A mi jelenésünk abban állt, hogy a színpad szélén, a forgással ellentétes irányban egy bokrot kellett vinni különböző sebességgel. (Ennek az volt az értelme, hogy így a néző úgy látta, hogy forog az egész erdő.) Időnként azonban megálltunk hosszabb időre, így jutott idő a bámészkodásra, a számomra szokatlan, csodálatos kulisszák mögötti világban. A következő jelenetre készülődtek a gyönyörű, jelmezbe öltözött szereplők. Odasúgta jóniszlaci, hogy „amikor újra elindulunk és a mellé a hatalmas, királyi jelmezben állóhoz érünk, akkor jó hangosan szívjam a fogam, mert ez végszó annak a színésznek. Én legjobb tudásom szerint teljesítettem az „instrukció”-t, még a karzaton, de talán a Népszínház utcában is lehetett hallani. Az a nagydarab ember furcsákat kezdett kiabálni, amit nem értettem, mert a zene elnyomta a szöveget, és a bokrot is gyorsan kellett vinni.

Amikor a függöny összement és a szünetben átdíszítettünk, Az a színész még mindig balhézott a színpadmesterrel valami miatt. Kérdeztem is jóniszlacit ki az, és miért morog. Ő a Básti Lajos! (Szerző: Kadelka László, Forrás: terasz.hu )

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet minden érdeklődőt szeretettel vár Bajor Gizi Színészmúzeumba:

„Básti 100” - Egy magyar művész életútja a színház és a történelem tükrében című kiállítás megnyitójára

A Bajor Gizi Színészmúzeum Két név – Négy színész című októberben megnyílt kiállításának apropóján, Básti Lajos születésének 100. évfordulójára emlékezik. A rendezvény során színházi felvételek segítségével idézzük fel a kiemelkedő színésztehetség alakját, pályájának állomásait és legfontosabb szerepeit.

Időpont: 2011. november 16. 14.00 óra

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, 1122 Budapest Stromfeld Aurél út 16.