Nem félnek a farkastól Tatabányán

A Tatabányai Jászai Mari színház bemutatja Edward Albee Nem félünk a farkastól című művét, Ács János rendezésében, Töreky Zsuzsával, Csankó Zoltánnal, Sárközy Józseffel és Szina Kingával a főszerepben.

DARABTÖRTÉNET

Az idősebb házaspár  - Martha és George - egy egyetemi parti után vendégül látja a fiatal oktatót, Nick-et és annak feleségét, Honey-t. Ivás, beszélgetés, hajbakapás, kibékülés - ez a "menetrend", miközben egyre többet tudunk meg mind a négyükről és a házasságukról. Martha és George annak a borzalmas kaptatónak a végén zihál, amelyre a két fiatal csak most kezd – végzetét nem sejtve – fölkapaszkodni. Az utat a karriervágy, a társadalmi konvenció, a fekete humorba oltott kíváncsiság jelöli ki. Ebben a fölfelé törésben elfogy az élet oxigénje: a szeretet, a megértés, az eszményekhez való okos hűség.

CSank-Srkzi

DARABTÖRTÉNELEM

Edward Albee legjobb, legtöbbet játszott alkotása a Nem félünk a farkastól című szimbolikus és naturalista színekkel festett realista dráma. Ősbemutatója 1962-ben, keletkezésének évében volt. 1966-ban Mike Nichols  filmet forgatott belőle: Magyarországon először a Madách Kamaraszínház tűzte műsorára 1967-ben. Lengyel György rendező a két súlyosabb szerepet Tolnay Klárira és Gábor Miklósra bízta.

Albee, a sör és a cím

Albee azt nyilatkozta a címről: „Leugrottam egy sörre egy éjjel, és láttam, hogy a mosdóban valaki szappannal ezt írta a tükörre: Who's afraid of Virgina Woolf?. A darab írása közben újra és újra beugrott ez a sor. És persze Virginia Woolf itt a nagy, gonosz farkast jelenti... ki fél a hamis illúziók nélküli élettől? Olyannak tűnt, mint az értelmiségiekre jellemző egyetemi vicc.” 

Az eredeti angol cím (Who's Afraid of Virginia Woolf) ugyanúgy a közismert gyermekdalocskára játszik rá, mint Elbert János fordításának magyar címváltozata. Virginia Woolf az 1882 és 1941 között élt angol írónő vezetékneve szinte azonos a farkas jelentésű wolf szóval. A magyar szöveg ezt a szójátékot Johann Wolfgang Goethe nevének Goethe János Farkas-változatával igyekszik visszaadni. A műfordítás mindenkori nehézségeit jelezheti, hogy e szellemes lelemény a magas kort megért német írófejedelemre tereli a figyelmet, Albee viszont a modern regénystruktúrák mesterének, Virginia Woolf öngyilkosságára kívánt közvetve utalni a színpadi élethalálharcban. A darab jellegzetes időkerete az éjszaka, hiszen a Nem félünk a farkastól a XX. századi filozófiának a dramaturgiából is ismerős, az ún. "éjszakai tudattal" - az énvesztéssel, rettegéssel, magánnyal kapcsolatos - gondolatait dolgozza föl. (www.literatura.hu)

IMG_9537

A darab Magyarországi ősbemutatójáról (Élet és irodalom 1967):

„És a Nyugatnak, amelyet sorvadó kapcsolatok bénítanak, s amelyet súlyosan nyomaszt a száguldó eseményekhez alkalmazkodni képtelen merev erkölcs… végül is… el kell buknia” – olvassa hangosan egy találomra felütött könyvből, hajnali négy órakor George, Edward Albee Nem félünk a farkastól c. drámájának főhőse. …Mégis észre kell vennünk, van valami döbbenetesen közös az előérzetben, mellyel egy társadalmi világrend bukását megjövendölik, gunyoros logikával vagy az idegek és ösztönök elementáris találkozásával vallanak a jelenlegi viszonyok tarthatatlanságáról, a világról, amely Dürenmatt megfogalmazásával élve „éppen az összecsomagolásnál” tart. Albee hősei hús-vér emberek a javából, talán túlságosan is bővérűek. Sebezhetőek, ellentmondásosak, szenvedélyesek, szörnyűek. Nem fogalmaznak meg történelmi igazságokat, nem elemzik egyéni létük és a monopoltársadalom összefüggéseit, kevés szó esik az emberiség jövőjéről is, de ami tépett, meztelen idegzetükkel, szenvedéstől kiélesedett ösztöneikkel felfognak és közvetítenek a valóságból – csontunkig hatol.

INTERJÚRÉSZLET - Ács János rendező a darabról:

- Szerte a világban és idehaza is gyakran játszott darab a Nem félünk a farkastól. Nagyszerű film is készült belőle Richard Burton és Elizabeth Taylor szereplésével. Mi adja a mű művészi értékét és hallatlan népszerűségét?

Ács János: Alapvetően és mélyen a színház a színészeten múlik. A darab négy olyan szerepet kínál négy színésznek, aminek múltja, legendája van. Az említett film premierje óta különösen kimagasló képességű színészek szokták játszani nagy örömmel. Két házaspár életéről, életfilozófiájáról gunyorosan, önironikusan, humorosan és közben élet-halál kérdéseket felvető módon életről, hatalomról, szexusról, politikáról, szépségről szól a darab. Ez a műben ritkán tapasztalható intenzitással van megírva. Nagyon jó volt próbálni és valószínűleg nagyon jó lesz játszani is a darabot. Mindenki ráismerhet valakire, a saját férjére, a saját feleségére, a főnökére...

- A közönség gyakran igényli, hogy a színházban bemutatott művek aktualitásokat hordozzanak, hogy a nézők választ kapjanak a kérdéseikre, hogy a színház tanítson. A Nem félünk a farkastól, hogyan szolgálja ki ezt a vágyat?

Ács János: Ahol a középkorú emberek életbölcsessége és életharca beállt, ott a fiatal generáció nem érti ennek hangsúlyát, rettenetét, gyönyörűségét és kíváncsiságát... Ez adja a mű fő konfliktusát.

A darab végén a két házaspár egymástól kölcsönösen tanul valamit és egyfajta különös harmóniában búcsúznak el egymástól és a közönségtől. Én ezt szeretem benne igazán. Ez egy olyan erős darab, mely száz év múlva is meg fog felelni és aktuális lesz. Csodálatos mű az emberi természetről négy ember által bemutatva. (Megjelent: kisalföld.hu)

NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL

dráma két részben

Fordította: Elbert János

Bemutató: 2011. november 26.

Martha: Töreky Zsuzsa

George: Csankó Zoltán

Nick: Sárközi József

Honey: Szina Kinga

Díszlet: Menczel Róbert  Jelmez: Gyarmathy Ágnes

Rendező: Ács János