Ki tudunk-e szabadulni? - Ács János mesélt

Ács János Szomory Dezső Györgyike drága gyermek című darabját rendezte a Győri Nemzeti Színházban. A rendező titkokról, anekdotákról, pletykákról mesélt a mű kapcsán.

Szomory Dezső úgy írt, hogy fehér damaszttal takarta el maga elől az írószert tartó kézfejét, nehogy a betűk fickándozása megzavarja őt az átszellemült alkotófolyamatban. A századelő különös drámaköltője a legendák szerint Jászai Maritól kapta írói nevét. Eredetileg Weisz Mórnak hívták. Egy játékos szóalak változtatással Weisz Mór > Szmor> Szomor> Szomorú> Szomori, és az y külön hatósági engedélyeztetésével jött létre az író mindenki által ismert neve. Ács János rendezővel titkokról, anekdotákról, pletykákról beszélgetünk a Györgyike drága gyermek című Szomory színmű próbafolyamatának derekán. Megtudtam tőle például a női nem és a muzsika lelkes imádójaként ismert drámaíróról azt is, hogy hajdanában orgonát építtetett saját tervezésű toronylakásába, ahol számtalan hölgyvendégének adott találkát.

Ács János: A darab születésekor a színházi nézők jelentős része tudott németül. Már nem beszéli mindenki a nyelvet, vagyis ma, mikor ezt játsszuk, finoman kell érzékeltetnünk a kétnyelvi játékot. A történet szerint az első világháború előtt járunk, 1912-ben az úgynevezett hosszú békeidő idején.

acsjanos

Ács János. Fotó: DM/DV

– Hiába volt békeidő, a karakterek mégse tűnnek békésnek.

Ács János: Az emberi természet nem változik, bonyolultan „tör a jóra, nehezen éri el”. Gondoljunk csak a Szomory és Jászai Mari közti furcsa szerelmi kapcsolatra! Az országos hírű nagy tragika és a jóval fiatalabb fiú közt szerelem szövődött.  Azért is írta bele a Györgyike-történetbe a nagyasszony, Jászai (Tersánszky Mari) szerepét. A drámában az ő fia Tersánszky Laci, aki a Nemzeti Színházban az Ember tragédiájának Római színében statisztálva ismeri meg Györgyikét. A Jászai Marira való utalás emlékeztethet Molnár Ferenc Üvegcipőjére (Ács János rendezte Győrben 2007-ben) ahol Sipos, Adél és Irma hármasa abból a valóságos szerelmi háromszög történetből táplálkozott, hogy Molnár Ferenc feleségétől, Fedák Sáritól el akart válni az akkor nagyon fiatal Darvas Lili miatt, aki később Molnár felesége lett. Mikor az Üvegcipőt a Vígszínházban bemutatták, ezt a „titkot” mindenki tudta. A Fedák beült a nézőtérre, és nézte a róla megformált történetet. A hasonló színházi dolgokról, amikor még rádió, tv, filmhíradó, internet nem volt, csak a sajtóban megjelenő pletykarovatokból lehetett tájékozódni és természetesen a kávéházi és büfébeli pletykákból.

– Ez volt a korabeli bulvár?

Ács János: Mondhatjuk. Az idősödő Hübner maga Jászai Mari, a fiatal lány pedig Szomorynak feleltethető meg. Mert a valóságban egy idő után az öregasszony úgy kirúgta a fiatal fiút, mint a pinty. (Vagy fordítva?)

– Szomory színházi nyelve megél a mai színpadon?

Ács János: Legenda volt, és a visszaemlékezésekből tudható, hogy Szomory minden egyes próbán ott ült, és ezt a nagyon költői, levegős, szinte zenei szöveget számon kérte a színészeken az utolsó magánhangzóig. Ő maga előjátszott; például egy monológot hogyan kell hangsúlyozni, előadni, frazírozni. A színészek rettegtek tőle, ha tudták, hogy bejön bizonyos fázisaiban megnézni a próbát. Rajongtak érte egyfelől, másfelől féltek tőle, mert képes volt beleszólni egy névelőbe, egy jelzőbe, egy mondatritmus megformálásába. Kívülről tudta összes darabja minden szavát.  Ezért élt, ezért lángolt.

– Mit jelent a cím: Györgyike drága gyermek?

Ács János: Ez egy ravasz cím. A három gyermekes családban, az egyik lány megszólítása ez. Őt látja meg a jó negyvenes bécsi üzletember, és belészeret. Györgyike drága gyermeknek hívják a darabban a lányt, aki fiatal, húsz év körüli. Kiderül, hogy egy gyereklényben milyen komplikált módon van benne egyszerre az ártatlanság és az egészen elvadult karrierista. A darabban felfestett leány figurájába többen beleszerelmesednek, a végén pedig ő maga dönt úgy, hogy független, felnőtt nő lesz. Ezt a korabeli viszonyok közt nem tudták megérteni, az emancipációnak ez a foka ebben a korban még ismeretlen.  Egy ártatlan kis gyereklány, aki valóban ártatlan volt, lassan rájön, ha azt akarja, hogy jó legyen neki, akkor rosszá kell válnia. A dráma végére teljesen mást jelent: Györgyike, drága gyermek. Ekkora már az a nő válik belőle, aki tudja, ha a tisztesség mellett dönt, akkor boldogtalan lesz.

menczela

Menczel Andrea Györgyike szerepében a darab próbáján

Próbafotó: Fehér Alexandra

– Mik a rendezés szempontjából legfontosabb különbségek Szomory kora és napjaink között?

Ács János: Érdekes feladat a mai korba hoznunk ezt a darabot, egy olyan szövegű művet, ami meseszerűen illékony és gyönyörű nyelvi fordulatokban gazdag. Ma kell elmondanunk, a ruhával és a díszlettel, színészi játékkal visszavarázsolnunk azt a világot. Az alatt a 99 év alatt, ami a darab születése és a mai nap között eltelt, soha nem látott változáson ment át a világ. Elindult az első taxi, csengetett az első villamos, jött a tévé, színes tévé, számítógép, űrhajó, holdraszállás...  Ma szinte elképzelhetetlen, hogy a technikai vívmányok nélkül hogyan éltek az emberek. Például, amikor este nem tévét néztek, hanem mással szórakoztak. Elgondolkodtató, hogy mi mindent csinálhattak például esténként…  A XX. század semelyik korhoz nem hasonlítható politikai és társadalmi katasztrófáival, háborúival, és az információ áramlásának felgyorsulásával. 1912-ben például a nők nem szavazhattak, a lakosság jelentős része analfabéta volt. Micsoda távol van ez tőlünk, mégis, ha csak az emberi konfliktusokat nézzük, milyen hasonló a mai korhoz. A darab játszási idejében kifogták a színésznők kocsija elől a lovakat, ma a tévé távirányítójával szörfölgetünk a valóságshow-k tengerén. Az igazi kérdés: mi, emberek ki tudunk-e szabadulni a TV és a magányos internet rabságából a színház fantáziájának segítségével a nézői közösség tagjaként egy második valóságba.

Szerző: Pottyondy Nóra, Forrás: Magyar Teátrum

Kapcsolódó anyag:

Györgyike dönt - Szomory bemutató Győrben

Györgyike dönt - Szomory bemutató GyőrbenSzomory Dezső Györgyike, drága gyermek című színművét mutatta be a Győri Nemzeti Színház társulata november 19-én, Ács János rendezésében.