Hamarosan rabolni fog Ruben Brandt - Forte a Műcsarnokban

Ha kíváncsi arra, hogy miként falja fel a média a művészetet, vagy csobbanna egy történelmi rafting majdnem thrilleres hullámaiba a XX. század kulturális ikonjaival övezve, vágjon bele Ruben Brandttal egy fekete humorral és szürreális tényekkel bővelkedő gengsztertörténetbe. Mert mi van akkor, ha már nem a művészet értéke, hanem a puszta létezése a tét?

Történet
A címszereplő Ruben Brandt társaival a világ legnevezetesebb múzeumainak, galériáinak és magángyűjteményeinek kirablásával bővíti magángyűjteményét anélkül, hogy bármilyen pénzszerzési motivációja lenne.  

Mike Kowalski magándetektív megszállottan szeretné megoldani „a múzeumok elszállt rablói”-nak titkát. Amikor egy ügy felderítésén dolgozik, gyakran néz klasszikus filmeket lenémítva, ami segít neki a rejtélyek megfejtésében.

Már a világsajtó is a rablóbanda tetteitől hangos. Az Interpol és számos nemzetközi szervezet nyomoz utánuk, seregnyi fejvadász ered nyomukba. Végül Mike Kowalski oldja meg a rablások rejtélyét: megtudja, mi vitte rá Ruben Brandtet saját műgyűjteménye létrehozására...
ruben

Képzőművészet és színház találkozása a Műcsarnokban

Jó ideje nem számít már példa nélkülinek, ha egy múzeumban vagy más művészeti kiállítótérben irodalmi felolvasóestet, koncertet vagy színházi előadást rendeznek. A Műcsarnok legújabb projektje azonban túlmegy a társművészeti programok beépítésének szokásos rendjén: a Ruben Brandt című produkció műfaja: múzeumszínház. Az ismert képzőművész, Milorad Krstić kifejezetten a Műcsarnok számára írt egy színdarabot, amelyet a Horváth Csaba vezette Forte Társulat ad elő december 11-től január 8-ig összesen tíz alkalommal. Aki napközben tér be a Műcsarnokba, megnézheti Krstić: Das Anatomische Theater című kiállítását, este pedig az ehhez kapcsolódó színházi produkciót. Gulyás Gábor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a projekt ötlete a rendező-koreográfus Horváth Csabától származik, akivel korábban, Debrecenben már dolgozott együtt. „Nem a műfajok keveredéséről van szó – magyarázta a direktor –, bár az is izgalmas lenne, hanem sokkal inkább a határok kitágításáról. Amikor egy kép megelevenedik, az ugyanúgy képzőművészet, mintha mozdulatlanul függne a falon. A határok megtapasztalása az egyik legizgalmasabb művészeti élmény. Erre itt most csak néhány ezer embernek lesz lehetősége az ülőhelyek korlátozott száma miatt, de azt tervezem, hogy a későbbiekben is lesznek majd hasonlóan rendhagyó projektek a Műcsarnokban.”

Horváth Csaba a darabról

A rendező-koreográfus a társulat munkamódszeréről így vall a darab kapcsán: „Anyagokat próbálunk megfogni és összegyúrni. Sok esetben kifejezetten a komplexitás megteremtésére törekszünk, máskor meg épp ellenkezőleg: eldobálunk kifejezőeszközöket, és inkább az egyszerűség felé megyünk. Általában a tánc, a szöveg, a zene és a képzőművészet koherens egységének létrehozása a cél. A tánc maga is képzőművészet.”

Pistolj_hand

Das Anatomische Theater (DAT) - Milorad Krstić kiállítása  

A darab írójának és díszlettervezőjének az előadás világához szorosan kapcsolódó kiállítása a premier napján nyílik meg a Műcsarnokban.

„A Das Anatomische Theater sodró, színes rajzok több száz darabos gyűjteménye. Felfoghatjuk úgy is, mint egy szabadon és művészileg értelmezett vizuális enciklopédiát a XX. századról. Ez a teátrum azonban nem szavakból, hanem képekből áll. Elvont eszméket képekkel, képes és szöveges utalásokkal kifejezni, nem új keletű találmány, egész egyetemes kultúránkon átível ez az eljárás. Krstić szereplői: a művészetek, a filozófiák, az irodalmak, a film, a zene, a tudományok, a háborúk, a fogyasztói szokások, valamint az ezekből szublimált „mikrológiák”, amelyek egyben legjellemzőbb sűrítményei, lelki és szellemi mozgatói a beválogatott, és felléptetett tudattartalmaknak és történelmi dokumentumoknak. Az anatómiai színházban látszólag minden a felszínen van. Olyan felszíni telítettséggel van dolgunk, amely már inkább ornamentikára, mintázatokra hasonlít, mint egyszeri rajzokban megjelenített konkrét jelenetekre. Szájak, testnyílások, végtagok más-más kontextusba vonva örvénylenek. A század falikárpitjának megalkotására vállalkozott a művész? Krstić tapétája a század létesítményeit jól ismerők számára nem pusztán mintázat, azaz a majdnem azonos formák és jelek monomániás ismétlése, hanem a század mélységi pontjait kijelölő dokumentumok, térképvonallal való összekötése, az összefüggések vonalának meghúzása, amely az eltérő jelenségekben fellelhető azonosságok felismerhetőségét teszi érzékelhetővé. A legközelebb talán akkor jutunk Milorad Krstić művének szelleméhez, ha annak tekintjük, aminek mondja magát: színháznak.” (Kurdy Fehér János)

Kurátor: Boros Lilli

A kiállítás megtekinthető: 2011. december 12. - 2012. január 8.

Nyitva tartás: kedd – vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00

Rendkívüli nyitva tartás: 2012. december 12. hétfő / 10.00-18.00

Olympia

Forte TársulatRUBEN BRANDT

Egy műgyűjtő csoportos portréja. Vígjáték 36 képben.

múzeum-színház

Bemutató:

2011. december 11. / 20.00, Műcsarnok

Szereplők:

Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Horváth Csaba, Kádas József, Simkó Katalin, Sipos Vera, Vati Tamás

Író, koncepció, díszlet: Milorad Krstić

Jelmez: Benedek Mari
Fény: Pallagi Mihály, Payer Ferenc
Produkciós asszisztens: Számel Judit, Koháry Mária

Rendező-koreográfus: Horváth Csaba