Én, József Attila - Bemutatóra készül a Madách Színház

József Attiláról szóló zenés játékot tűz műsorra a Madách Színház februárban. A költő verseire írt, életének sorsdöntő epizódjait musical formájában bemutató mű címe: Én, József Attila.

Szirtes Tamás igazgató, az előadás egyik rendezője a színház hétfői budapesti sajtótájékoztatóján merész vállalkozásnak nevezte a produkciót. Mint mondta, a színpadi adaptáció számos, József Attilával kapcsolatos kérdéssel, életének titkaival foglalkozik. 
Különleges, titokzatos és csodálatos életről van szó, amely hosszú időre meghatározta a magyar irodalmat, a közgondolkodást - mutatott rá, hozzátéve, hogy a feladat rendkívüli elvárásokat támaszt az alkotók felé.
Mint az igazgató felidézte, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston József Attiláról szóló zenés játéka a Madách Színházmusicalpályázatának egyik darabja volt, a művet Szente Vajk színésszel közösen állítja színpadra. Hozzátette: az előadással tehetséges fiataloknak adhatnak lehetőséget a bemutatkozásra.
Szirtes Tamás megjegyezte: a darabválasztáskor cél volt az ismeretterjesztés is, mivel köztudott, hogy a mai fiatalok kevés verset olvasnak, kevesen ismerik a költő műveit. Kiemelte, hogy a zene olyan katalizátor, amely azokhoz is eljuttatja ezeket a verseket, akik egyébként nem vennék a kezükbe József Attila műveit. "Ilyen jó szövegírónk még nem volt" - mutatott rá a rendező, kiemelve, hogy a versek dalszövegként is jól működnek.

szirtes Mint mondta, az Attila szerelmei alcímű darab József Attila első és utolsó, Vágó Márta és Kozmutza Flóra iránti szerelméről szól, a két felvonás e két szerelem története. "A két szerelmen keresztül a korról, az akkori irodalmi életről is beszélni szeretnénk, valamint a mához is szól a darab" - tette hozzá.
A kettős szereposztásban József Attilát Nagy Sándor és Posta Victor, Vágó Mártát Balla Eszter és Muri Enikő, Kozmutza Flórát pedig Krassy Renáta és Polyák Lilla alakítja.

Szirtes Tamás kitért arra, hogy a darabot a Madách Színháztól elvárt igényességgel, szakmai színvonalon szeretnék bemutatni, erős vizuális élményt is adva. Mint mondta, a próbák nagy felfedezése számukra, hogy József Attila szövegei messze túlmutatnak egy lírikus monológján, adott életszituációba helyezve hihetetlen drámai erővel szólalnak meg. Olyan drámai erővel hatnak, mintha Shakespeare írta volna - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a darabban kizárólag József Attila-versek hangzanak el megzenésítve, ezeket a verseket formálják szituációvá, használják a költő életében bizonyos mozzanatok megjelenítésére.
A rendező kiemelte, hogy a produkciót komoly kutatómunka előzte meg: miközben fiktív történetet mondanak el, szeretnének hitelesek lenni. A darabot az irodalmi élet valóságos szereplői ihlették, de a színpad igényei és az alkotók szándéka árnyalta a karaktereket.
Szirtes Tamás elmondta, hogy a színpadon a József Attila képzeletében megjelenő képeket fogja látni a közönség: a dalok nem a reális világban, hanem a valóság és a képzelet határán álló, egy-egy különös, víziószerű szituációban jelennek meg.

enjozsef

Én, József Attila

Akadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11-e ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz. Méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott. 


Vágó Márta, a költő szerelme Balla Eszter, Muri Enikő

József Attila Nagy Sándor, Posta Victor

Kozmutza Flóra, a költő szerelme Krassy Renáta, Polyák Lilla

Illyés Gyula Barát Attila, Nagy Balázs

Vágó József  Pusztaszeri Kornél

Vágó Józsefné Dobos Judit

Dr. Bak Róbert, analitikus  Laklóth Aladár

Komor Bandi  Sándor Dávid

Proletár vezér / Állomásfőnök  Barabás Kiss Zoltán

Málházó /Sándor Kálmán / Tisztviselő  Imre Sebastian

Ignotus Pál  Bereczky G. Zoltán

Vasutas / Proletár   Németh Gábor

Járókelő / Proletár  Kiss Ernő Zsolt

Nővér  Wégner Judit

Titkárnő    Baranyai Annamária

Díszlettervező Szlávik István

Jelmeztervező Rományi Nóra

Koreográfus Tihanyi Ákos

Zenei vezető Kocsák Tibor

Karmester  Erős Csaba

Animáció Vízvárdi András

Hangszerelés  Szakos Krisztián

Koreográfus asszisztens  Lippai Krisztina

Korrepetitor  Axmann Péter

A rendező munkatársa  Fellegi Réka, Kutschera Éva

Társrendező  Szente Vajk

Rendező Szirtes Tamás